A törvény alapján, amely eredetileg minden fővárosi kerületet érintett volna, a piaci ár 20-30 százalékárért vehették volna meg önkormányzati bérlakásaikat a bennük lakók, amivel az önkormányzatok jelentős vagyontól estek volna el, bérlők pedig magukra lettek volna hagyva a sok esetben felújításra szoruló ingatlanjaik problémáival. 

Miután még a fideszes önkormányzatok vezetői is tiltakoztak, végül jelentős módosításokkal fogadta el a fideszes parlamenti többség a törvényt június 15-én, a megszavazott verzió jelentősen különbözött a Böröcz László képviselő által beadott javaslattól: kizárólag a világörökségi részek ingatlanjai maradtak benne a kalapban, így a Vár, a Duna-part és az Andrássy út önkormányzati bérlakásai. De így is az addig műemlékvédelmi hatóság engedélye nélkül elidegeníthetetlen lakások kiárusítására kényszerítették volna az érintett önkormányzatokat.

Áder azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert az Alaptörvény szerint a műemlékvédelem fontos alapjog, amely sérülne az eladások miatt, emellett az önkormányzati vagyonvesztést is problémásnak, aránytalannak látta.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy mivel az önkormányzati tulajdonjog sérül, azt ellentételezni kell, az elvesztett lakásokkal egyenértékű kártalanítást kell kapniuk az önkormányzatoknak. “Az értékarányosság biztosításának módját ugyanakkor a törvényhozóra bízták. “ - írja a Népszava.

Alkotmányellenesnek nyilvánították azt a rendelkezést is, ami egyértelműen kedvezett volna a NER-lovagoknak, és akár 1-2 éve ott lakó bérlőknek is lehetővé tette volna a kedvezményes műemléki lakásvásárlást. Kimondták, hogy 25 évnél nem régebb óta ott lakó bérlőnek vételi jogot kínálni alkotmányellenes.

Elvárás az is, hogy “a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltást követően is” - írja a 444.hu, ezért elvárják, hogy az állam olyan garanciákat építsenek a törvénybe, ami ezt biztosítja az elidegenítés után. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható. 

Szöveg: Ádám Judit, kép: Nagy Dániel