A Republikon Intézet 800 fős mintán vizsgálta, hogy a Józsefváros és Ferencváros nagyobb részét magában foglaló fővárosi 6-os számú választókörzetben milyen az előválasztási hajlandóság, illetve hogyan állnak az egyes jelöltek. Az utolsó olyan közlés, amely az előválasztási jelöltek erősorrendjéről szólt, még május közepén jelent meg, az a Závecz Research április 19. és 21. között végzett közvélemény-kutatásának eredményeit közölte, mely szerint a sorrend ez volt az előválasztáson biztosan vagy valószínűleg részt vevő szavazók körében:

• 32% Manhalter Dániel (a Demokratikus Koalíció jelöltje)

• 30% Demeter Márta (a Jobbik és az LMP jelöltje)

• 18% Csordás Anett – C8 (a Momentum és a Mindenki Magyarország Mozgalom  támogatásával)

• 11% Jámbor András – Szikra Mozgalom (a Párbeszéd és az MSZP támogatásával)

• 10% pedig nem tudta vagy nem akarta elárulni, kire voksolna.

Ehhez az IDEA Intézet és a Závecz Research által végzett közös kutatásához képest a Republikon Intézet friss adatai eléggé más képet mutatnak, eszerint ugyanis a jelenlegi sorend így változott:

• 21% Jámbor András

• 17% Demeter Márta

• 15% Manhalter Dániel

• 12% Csordás Anett

• 35% bizonytalan

Ez a felmérés telefonon készült június 25 és 28. között, a 800 fős minta kor, nem és iskolai végzettség szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Az is kiderült a kutatásból, hogy a megkérdezettek 51 százaléka tervezi, hogy elmegy szavazni szeptemberben, 28 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy biztosan nem vesz részt az előválasztás első fordulójában. Ugyancsak ennek a kutatásnak a számai szerint ebben a körzetben a teljes népesség körében az ellenzéki közös lista 43 százalékon áll, a Fidesz-KDNP 28 százalékon, a MKKP-t 10 százalékra mérik, a Mi Hazánk Mozgalmat pedig 6 százalékra.

Megkérdeztük Jámbor Andrást, hogyan értékeli ezt a felmérést, illetve a változást. Szerinte nem is az a lényeg, hogy mennyire tekinthető megbízhatónak ez a közvéleménykutatás, hanem inkább az, hogy lemérhető-e vele az előválasztási hajlandóság és annak várható kimenetele. Erre sem tökéletes ez az eszköz, ezzel azt lehet maximum értelmezni, hogy az ellenzéki elkötelezettségű választók között milyen az egyes jelöltek támogatottsága. Ugyan most ő vezet a listán, de még nyilvánvalóan sokat kell dolgoznia azért, hogy ő nyerhesse meg az előválasztást.

Az 51 százalékos részvételi arányt túlzásnak tartja, szerinte vélhetően kevesebben fognak elmenni szeptemberben az ellenzéki jelölt megválasztására. Ez az arány egyébként nem kiugró, az más helyeken és országosan is az ellenzéki szavazók kb. fele mondja azt, hogy részt vesz majd az előválasztáson.

A 35 százalék bizonytalan választón sok fog múlni, de Jámbor nem tart attól, hogy a kiélezett eredmények miatt eldurvulna a kampány. A négy jelölt szokott egymással beszélgetni, tiszteletben tartják egymás kampányát. Persze kisebb odaszúrások mindenhonnan voltak már, de ezek mind bőven a normalitás kategóriáján belül maradtak, és hát végül is verseny van a jelöltek között. 

A bizonytalanok táborának ekkora mérete amiatt is lehet – véli a Mérce egykori főszerkesztője –, hogy még mindig nem elég ismertek a jelöltek a választópolgárok körében. Most kezdett el az emberekben a jelöltek személye tudatosulni; ő személy szerint az utóbbi három hétben tapasztalta azt, hogy sokan felismerik, leszólítják az utcán. Egyértelműen a Diákvárosért szóló, Jámbor András által meghirdetett június 5-i tüntetés óta nőtt meg az ismertsége. Ez volt a korlátozások feloldását követő első nagyobb ellenzéki demonstráció idén, mely a Tüntetés a Diákvárosért, a Fidesz ellen! címre hallgatott. De pont ez az az időszak, is amióta az utcára lehet menni kampányolni is, és ő nagy hangsúlyt fektet erre, mindkét kerületben aktívan jelen van. Korábban a IX. kerületben ismerték meg inkább az emberek az utcán, mivel őket érinti közvetlenül a Fudan egyetem lehetséges megépítése. De mostanra már a józsefvárosiak is sokan odamennek hozzá és olyan témákkal keresik meg, mint a köztisztaság, a közbiztonság, a kormánypárt elszámoltatása, a lakhatási problémák, illetve mindkét kerületben hoznak panaszokat a túlzott beépítettségről: például a Dankó utcai építkezésről vagy a IX. kerületben a Közvágóhíd területén zajló lakópark-fejlesztésről.

A napokban írtunk a civilek kritikájáról, melyet Horgas Péter, a Civil Bázis vezetője fogalmazott meg, aki úgy érzi, a civileket nem vonták be eléggé az előválasztási folyamatba. Horgas nem ért egyet azzal, hogy a civileknek meg kell nevezniük, melyik párt frakciójába ülnének be bejutás esetén, szerinte lehetne egy civil frakció a parlamentben, mely az új kormány felett láthatna el civil kontrollt. Ezzel Jámbor András nem ért egyet, szerinte az, aki elindul a választáson, az politikus, és nem civil többé; a civil szervezeteknek pedig nem a parlamentben kell ülniük, a civil kontrollt nem onnan kell gyakorolni. Ezeknek a szervezeteknek a függetlensége abból is ered, hogy nem a hatalom megszerzése a céljuk. A politikus viszont azért indul a választáson, hogy hatalmat szerezzen, ő maga is, és ezzel az a célja, hogy jóra használja azt.

A frakcióba beüléssel kapcsolatban elmondta, hogy nem ismer olyan előválasztást a világon, amit ne a pártok szerveznének, és ahol a nyertes jelölteknek ne kellene végül valamely párt frakciójába becsatlakozni. Példának Bernie Sanderst hozta, aki ismert független politikus, Vermontnak független szenátora volt; de miután elindult a Demokrata Párt előválasztásán az amerikai elnökjelölti címért, onnantól kezdve ő is belépett a pártba. Azért van ez így, mert létezik egy közös akarat, és ezt szimbolizálja a frakcióba ülés. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha ő bejutna majd az országgyűlésbe, akkor a Párbeszéd frakció tagjaként gombnyomogató droidként működne. Az ő értékeihez a Párbeszéd által képviselt politika áll a legközelebb, de ragaszkodik az önállóságához, és szerinte az eddigi jelzések alapján nem is kell attól tartania, hogy erről le kellene mondania majd, hogy ne képviselhetné a saját világnézetét. Amikor majd eljön az ideje, hogy erről tárgyaljanak a Párbeszéddel, akkor ki fogja fejteni a gondolatait a párt politikusaival beszélgetve, de ehhez először még meg kell nyernie az előválasztást.

Rákérdeztünk arra a Horgas által felvetett témára is, nem tart-e attól, hogy a két civil mozgalom, a Szikra és a C8 által a választókörzetben indított jelöltek két szék közé esnek azzal, hogy többen is vannak, és a versenyben alulmaradnak a klasszikus pártpolitikai jelöltekkel szemben. Jámbor elmondta, hogy még a kampány elején elhatározta, amennyiben úgy látja, esélytelen a versenyben, akkor visszalép, de nem ezt tapasztalja, most pedig már vezeti is a listát a kutatás szerint.

Sok helyen mára kétszereplőssé vált a verseny a visszalépések miatt, de a három jelölt még most sem ritka. Az, hogy ilyen sok az előválasztási jelölt, és nem történtek visszalépések, az annak is betudható, hogy nincsenek akkora különbségek ebben a választókerületben, mint másutt, ez a mostani számokból is jól látszik – szinte még bárki nyerhet a négy indulóból. De nem ez az egyetlen ilyen felmérés, igaz, nem mindegyik kerül a nagyközönség elé – tette hozzá a politikus.

Egyébként Budapest 6-os választókerület különlegessége nemcsak abból adódik, hogy az előválasztáson négy jelölt is van, hanem hogy a 2022-es parlamenti választáson az előválasztási győztesnek nem kevés jelölttel szemben kell megméretnie magát. Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester a Fidesz-KDNP színeiben indul; Dúra Dóra a Mi Hazánk Mozgalom részéről; bejelentkezett Cséplő Dániel a Magyar Szociáldemokrata Párttól (bár ő most már hajlana az előválasztási részvételre, igaz, feltételekkel); az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom Szabóné Kállai Szilviát indítja és egyes pletykák szerint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is állít majd önálló jelöltet.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Ványi Ákos és Jámbor András Facebook oldala