Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Kerületi és fővárosi megemlékezések a roma holokauszt emléknapján

„Azt éreztük, szabad prédái vagyunk a szélsőjobbosoknak”

2021. augusztus 03. kedd

Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján három jelentős megemlékezésen is jártunk, az önkormányzat reggeli programján, a II. János Pál pápa téren tartott délutáni emléktábla avatáson és a Nehru-parti esti rendezvényen.

1972-ben a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusa határozott arról, hogy az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborban 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka megölt 3000 cigány származású fogoly emlékére augusztus 2. legyen a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Erről bővebben előző cikkünkben olvashat.

Reggel a Teleki téren jártunk, a kerület megemlékezésén, ahol erős slam poetry előadás hozta közel a történelmi élményt.

„Az etnikai egyenlőtlenség csak rajtunk múlik”

Az emléknap délutánján Józsefvárosban emléktáblát avattak a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat II. János Pál pápa téri épületénél a romák elleni sorozatgyilkosságok áldozatainak emlékére. Csóka János, a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke elmondta, hogy az emléktáblát már régebben elkészítették, és évről-évre mécseseket gyújtottak alatta a romagyilkosságok áldozataira emlékezve, de most jött el az a pillanat, hogy kitehessék székházuk falára, és a nyilvánosság előtt is felavassák.

„A szüleink meséltek nekünk a vészkorszakról, de csak felnőttként döbbentünk rá, mi is volt az valójában. Mindig arról beszélgettünk, hogy soha ne ismétlődjön meg mindez, de a történelem ismétli önmagát, s bitang emberek gyilkolni kezdték cigány testvéreinket” – emlékeztetett Csóka János arra, mi köti össze a cigány holokausztot a közelmúlt neonáci romagyilkosságaival. Hidvégi B. Attila, a RomNet főszerkesztője felidézte e gyilkosságok borzasztó részleteit, személyesen átélhető közelségbe hozva a történteket.

Szili-Darók Ildikó, Józsefváros alpolgármestere az mondta, „történelmünk olyan korszakai hoztak most ide bennünket, amikre nem szívesen emlékezünk”. Számba vette a társadalmi egyenlőtlenségek okait, amit az anyagi helyzet, a lakóhely, az iskolázottság, a munka különbözősége, valamint az etnikai egyenlőtlenség okoz. „Külföldi diákjaimnak nehéz elmagyarázni, mit jelent az etnikai különbözőség, ami csupán azzal tesz egyenlőtlenséget az emberek közé, hogy magyarnak, cigánynak, románnak, görögnek vagy másnak születtek. Azért vagyunk itt, hogy ne legyenek ilyen egyenlőtlenségek. Az etnikai egyenlőtlenség egyedül rajtunk múlik, hogy miképpen ítéljük meg a másik embert.”

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke – aki a februári mécses-láncot is szervezte – szenvedélyes beszédét azzal kezdte, hogy augusztus 2., a roma holokauszt nemzetközi emléknapja a Kislétán meggyilkolt Balogh Mária emléknapja is, akit csupán a származási miatt végeztek ki a 2008-2009. évi rasszista sorozatgyilkoságban. „Azért tartottuk alkalmasnak a mai napot hányatott sorsú emléktáblánk kihelyezésére, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az a fajelmélet, ami miatt a vészkorszakban Európában közel ötszázezer cigány vesztette az életét, nem pusztán történelem. A rossz hírem az, hogy a fajelmélet nem semmisült meg a történetelem süllyesztőjében, hanem a velünk élő valóság”, s ez vezetett az 1992-es szkinhed és 2008-2009-es neonáci gyilkosságokhoz is.

„Ahogy nem lehet szavakkal visszaadni azokat az érzelmeket, amiket elődeink átéltek a roma holokauszt alatt, azt sem tudom szavakba önteni, amit mi átéltünk 2008-2009-ben. Mélységesen megrendített, ahogy a roma közösségek féltek-rettegtek, asszonyok és gyerekek menekültek el a falujukból, hogy azt éreztük, szabad prédái vagyunk a szélsőjobbosoknak, mint állat a vadásznak. És mindig jelentkezik egy újabb csapat, aki újra az akkori koreográfiát járva uszít és tör a cigányokra.

Ma ismét a településeinken pattognak, és újra és újra bohócot csinálnak az országból, a jogszabályokból, mert azt gondolják, mindent megtehetnek. A sorozatgyilkosságok idején a roma civil szervezetek példamutatóan jártak el, mert minden támadás ellenére hittek a magyar jogállamban, a rendőrségben és a bíróságokban, s nem nyúltak az önbíráskodás eszközéhez. Erőszakmentesen követelték az egyjogúsághoz fűződő jogainkat, és ma sincs más választásunk.” Setét emlékeztetett arra, hogy az akkori Alkotmány és mai Alaptörvény is tiltja az etnikai megkülönböztetést és erőszakot, a politika mégis teret enged ezeknek a törekvéseknek. „Ez nem a cigányok magányügye, nem a cigányoknak kell szembemállniuk a szélsőjobbal, hanem a magyar állam valamennyi erejének és intézményének.

A náci népirtás is a többség hallgatása mellett ment végbe, és a 2008-2009-es rasszista gyilkosságokkal szemben sem volt ellentüntetés, a többség nem ébredt rá, egy a szélsőjobboldal megfékezése az ő feladata, mert a többségnek van ehhez ereje, hatalma és tömege. Nem a cigányság alapján, hanem magyarként követelünk, mert az alkotmány azt mondja, minden polgárnak joga van a biztonsághoz, az emberi méltósághoz, s hogy ne vegzálják gyüttment félkatonai alakulatok.”

Az ünnepség után arról kérdeztük Setét Jenőt, miért övezi a mai napig viszonylagos hallgatás a roma holokausztot. „A romák társadalmi működése, helyzete – anélkül, hogy ezt felelősséghárításnak szánnám –, helyzetükből fakadóan mindig a többségtől függ. A romák holokausztját a többségi társadalom nem ismerte el közel hét évtizeden keresztül. Németországnak, Ausztriának vagy Magyarországnak az volt az álláspontja, hogy nem etnikai alapon voltak a romák a holokauszt áldozatai, hanem mert antiszociálisnak és bűnözőnek titulálták őket. A történelmi anyagok azonban dokumentálják, hogy etnikai alapon vitték el és gyilkoltak meg őket. Magyarországon például egy 1961-es párthatározatait mondta ki, hogy cigány nép nem létezik, csak egy sajátos szociális helyzetű népréteg. A hallgatás okának megfejtéhez nem a traumatizált roma közösségek vizsgálatán, hanem a rendszerek vizsgálatán keresztül jutunk el. Ahol az etnikai hovatartozás megvallás veszélyforrás, akkor ott nem fognak sem erről, sem az ezzel összefüggő traumákról beszélni. Amikor például Romániában veszélyes volt valakinek magyarnak vallania magát, biztosan sokkal kevesebben vallották magukat magyarnak. Osztojkán Béla író – aki szintén itt élt Józsefvárosban – mondta, hogy mindaddig magyarok vagyunk, amíg egy gádzsó nem figyelmeztet arra, hogy cigányok vagyunk. Lengyel Menyhért mondatánál pedig nem tudok szebb meghatározást: része vagyunk a nemzetnek, mit erőnek a szélső fa” – válaszolta Setét Jenő.

"Vágyaik, szerelmeik, sorsuk, tekintetük volt”

Este a IX. kerület vezetése is megemlékezett a roma holokausztról a Nehru-parton álló emlékmű megkoszorúzásával, beszédekkel és kulturális műsorral. Fellépett a Romano Glaszo Emberi Hang Művészeti Csoport, a Kale Lulugyi zenekar, a Várkonyi Csibészek, a Romano Drom zenekar, a Karaván Színház és Művészeti Alapítvány, illetve Snétberger Ferenc gitárművész és tanítványa.

Kerpel-Fronius Gábor: A múlt ismerete a jelen megértésének kulcsa

Budapest főpolgármester-helyettese az emlékezés felelősségéről beszélt: hogy nem lehet Magyarországot áldozati szerepben felmenteni a második világháborúban romák és zsidók ellen elkövetett bűnök alól, és egy torz nemzeti büszkeség jegyében csak a jó dolgokból szemezgetni, a gyilkosságokat, üldöztetést, megbélyegzést letagadni. 

Egyetért azzal a gondolattal, hogy nem történelem, hanem történelmek, sőt történetek vannak, a 19. század óta divatos elbeszéléstörténeti látásmód láthatatlanná teszi a másik oldalt, így szükség van rá, hogy meghalljuk a kisebb csoportok, elnyomottak nézőpontjából mesélt történeteket.

„Az én álmom egy olyan emlékezeti kultúra, amely megpróbál tudomást venni arról, hogy minden történeti folyamat, minden esemény több szempontból élhető meg és mondható el, kísérletet tesz arra, hogy hogy ezeket a nézőpontokat egyidejűleg létezőként ismerje el, és ilyen módon mondja el a múltat, amelyben végleges esetben tettesek és áldozatok is vannak. Csak ha megértjük a múltbéli viszonyaink sokszempontúságát, akkor tehetünk lépéseket a jelenünk sokszempontúságának elfogadása és egymás megértése felé” – hangsúlyozta Kerpel-Fronius.

Úgy gondolja, hogy első körben legalább a tudható tényeket kellene tanítani a középiskolai történelem órákon a porajmosról, azaz a roma holokausztról, utána pedig meglátni, hogy a számok, adatok mögött emberi sorsok vannak, vágyak, szerelmek, életutak és tekintetek. Ha a múlt vonatkozásában képesek leszünk az ellentáborban az egyes emberi sorsokat a saját meggyőződésükkel meglátni, tehetünk egy lépést afelé, hogy Budapest tényleg mindenkié legyen – tette hozzá.

A kollektív megbélyegzés ellen

A megemlékezés további megszólalói, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Döme Zsuzsanna alpolgármester és Oláh József is a többségi társadalom többségének felelősségről beszéltek, arról, hogy a cigányok kirekesztettsége társadalmi ügy, nem pedig romaügy. Szerintük, amíg ezt nem mondjuk ki, addig nem lesz valódi béke és megnyugvás.

Baranyi Krisztina erős szavakat használt: elmondta, hogy akik ma másokat a nemük, vallásuk, bőrszínük, szexuális irányultságuk miatt ítélnek meg, azok semmit sem tanultak a történelemből, és a náci ideológia lényegével azonosulnak. „Akik ma hangosan cigányoznak, buziznak, zsidóznak, azok azért tűnnek nácinak, mert nácik” – mondta, kijelentését pedig taps követte. 

Hozzátette, hogy „nem lehet egyszerűen, egyetlen precíz kifejezéssel leírni azt a hatalmat, amely egyrészt kifejezi elkötelezettségét a jogegyenlőség mellett, másrészt állami gyűleletpropagandát folytat, amelyik hétfőn holokauszt megemlékezésen vesz részt, kedden dehumanizál, a migránsnak nevezett menekültek ellen uszít, szerdán európai értékekről beszél, csütörtökön homofób törvényeket hoz. Hogyan írhatnánk le az ilyen kormányt, milyen jelzőt használhatnánk rá?” – kérdezte, majd így válaszolt rá: „Egészen biztos, hogy rémesen képmutató, végtelenül kártékony és mindannyiunkra nézve életveszélyes”.

Szöveg: Bányay Géza, Ádám Judit; Képek: Huszár Boglárka

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben