A Józsefvárosi Önkormányzat 2021 júliusában új lakásrendeletet fogadott el, amelyet széleskörű társadalmi egyeztetési folyamat előzött meg, melyről itt olvashatnak részletesen: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/76858/lezarult-jozsefvaros-uj-lakasrendeletenek-tarsadalmi-velemenyezese A társadalmi egyeztetés során számos kérdés érkezett az Önkormányzathoz, amelyekre a válaszokat alább foglaltuk össze, hogy mindenki számára elérhető legyen az információ.

Miért volt szükség új lakásrendeletre?

A józsefvárosi lakásrendelet korábbi változata több, mint 10 éve született és azóta 34 módosításon esett át. A sok módosítás eredményeként a rendelet szerkezete rosszul áttekinthető volt, a szabályozás helyenként zavaros volt, de ennél fontosabb, hogy több vonatkozásban olyan lakáspolitikai szándékokat tükrözött, amelyek a Józsefvárosi Önkormányzat jelenlegi vezetése számára nem voltak elfogadhatóak. 2020-ban a képviselő-testület néhány halaszthatatlan módosítást végrehajtott és megvalósult a lakáspályázati rendszer átalakítása is, de eljött az ideje új lakásrendelet létrehozásának.

Milyen folyamatban született meg az új józsefvárosi lakásrendelet?

2020 májusában fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a 2019-2024 évig szóló Gazdasági Programját, majd ezt követően 2020 második felében felülvizsgálta a hatályban lévő lakásrendeletet, és arra a következtetésre jutott, hogy új lakásrendeletre van szükség a kerületben.

Az önkormányzat a rendelet koncepciójának első változatát megküldte véleményezésre 15 lakhatással foglalkozó szakmai szervezet és szakértő számára. A kiküldött koncepcióhoz nyolc írásbeli vélemény érkezett. A beérkezett vélemények és javaslatok feldolgozása és összesítése után 2021. január 20-án az önkormányzat szakmai vitát szervezett, amelyen az írásos vélemények beküldői, valamint A Város Mindenkié csoport delegáltjai, a Fővárosi Önkormányzat lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, valamint az önkormányzat és az önkormányzati intézmények képviselői vettek részt. A beérkezett írásbeli javaslatok jelentős részét az önkormányzat elfogadta és beépítette a koncepcióba. A lakásrendelet tervezet előkészítése 2021 májusa és júniusa között zajlott.

2021. június 9. és június 30. között zajlott a lakásrendelet tervezet társadalmi véleményezése. A lakásrendelet közérthető koncepciójával kapcsolatos írásbeli kérdések és javaslatok fogadása mellett a rendelet tervezetet 2021. június 24-én egy tájékoztató lakossági fórum keretében is bemutattuk, ahol lehetőség volt kérdéseket feltenni és tájékozódni a tervezettel és a lakásgazdálkodás megújításával kapcsolatban. 2021. június 30. és július 15. között zajlott a beérkező vélemények feldolgozása és a lakásrendelet véglegesítése, melyet 2021. július 22-én fogadott el a józsefvárosi képviselő-testület. A társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket, és az azzal kapcsolatos önkormányzati döntéseket indoklással együtt tettük közzé a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján.

Mik a kerületi lakásgazdálkodás alapvető céljai?

Az önkormányzat 2020-ban elfogadott Gazdasági Programja fejti ki a lakásgazdálkodás alapvető irányait. Ez alapján a lakásgazdálkodás megújításának alapvető célja a társadalmi sokszínűség fenntartása és az egyes kerületrészek közötti szakadék csökkentése. A kerület fejlesztését nem a szegények kiszorításával, hanem élethelyzetük javításával kell elérni, aminek egyik legfontosabb eszköze a lakáspolitika. Konkrét cél a lakott önkormányzati bérlakások számának szinten tartása vagy a lehetőségekhez mérten számuk növelése. Emellett fontos cél a lakások műszaki állapotának javítása, valamint a komfort nélküli lakások arányának csökkentése. Az önkormányzat minél többféle társadalmi csoportnak kíván lakásbérlési lehetőséget nyújtani. Ezt a célt szolgálta az is, hogy az igazságos pontrendszeren alapuló pályázás lehetőségét az új önkormányzat már 2020-ban kiterjesztette a jobb, nagyobb lakásra irányuló minőségi cserére is.

Mik az új lakásrendelet alapvető céljai?

Az új lakásrendelet az alábbi célokat kívánja megvalósítani:

- az önkormányzati bérlakásokkal történő gazdálkodás átláthatóbbá tétele,

- annak biztosítása, hogy az önkormányzati bérlakások elsősorban a rászorulók  számára nyújtsanak lakhatást,a bérlők kiszolgáltatottságának csökkentése,

- az önkormányzati bérlakáshoz jutás feltételeinek szabályozottabbá és áttekinthetőbbé tétele.

Mit tesz az Önkormányzat annak érdekében, hogy a kerületi lakásgazdálkodás átlátható legyen; a lakásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosan elérhetők legyenek?

A lakásgazdálkodási elvek transzparensek és egyértelműen kijelölik a lakásgazdálkodás irányait. Az új lakásrendelet értelmében a képviselő-testület 5 évenként határozza meg a lakásgazdálkodási irányelveket. Újdonság, hogy az általános irányelveken túl az új rendelet előírja, hogy minden évben lakásgazdálkodási terv is készüljön. Hosszú távú cél, hogy készüljön olyan, nyilvánosan elérhető adatbázis, amelyben megtalálhatók a kerületi vagyongazdálkodásba bevont lakás- és nem lakáscélú ingatlanok. Ezt szolgálja az üres lakások felmérése, illetve a lakott ingatlanok évenként ismétlődő bérleményellenőrzése is.

Milyen szempontok alapján választják ki, hogy melyik önkormányzati tulajdonban lévő házat újítanak fel vagy bontanak le?

Az új lakásrendelet értelmében a képviselő-testület 5 évenként határozza meg a lakásgazdálkodási irányelveket. Újdonság, hogy az általános irányelveken túl az új rendelet előírja, hogy minden évben lakásgazdálkodási terv is készüljön. Az éves lakásgazdálkodási terv tartalmazza a lakások hasznosítására vonatkozó konkrét elképzeléseket, többek között a várható pályázatok ütemezését és típusát, a bontásra, elidegenítésre, bérbeadásra és az új lakások létesítésére vonatkozó javaslatokat. Kitér a speciális célokra igénybe vehető lakásokra (pl. Családok Átmeneti Otthona és Lélek-program kiléptető lakások, támogatott lakhatás). A felújítások és bontások tehát a lakásgazdálkodási irányelvekkel összhangban évente elfogadott lakásgazdálkodási terv alapján alakulnak a jövőben a kerületben.

Mik az önkormányzati lakáshoz jutás alapvető formái Józsefvárosban?

Az új rendelet értelmében a bérleti joghoz jutás alapvető formája a pályázat útján történő bérbeadás, a pályázaton kívüli bérlakáshoz jutási formák háttérbe szorulnak.

Egyéb formák:

- bérlőkijelölési jog alapján: Ha nem önkormányzati szervezetek (például rendőrség) munkavállalóinak kíván az önkormányzat bérlakást biztosítani, akkor tisztább viszonyokat eredményez az eddigieknél, ha bérlőkijelölési jogot ad az adott szervezetnek. Az új rendelet szerint a bérlőkijelölési jog térítésmentes lehet, ha a kijelölésre jogosult szervezet vállalja, hogy szociális lakbérre jogosult bérlőt jelöl ki, ha rendvédelmi vagy katasztrófavédelmi szervek dolgozóját jelöli vagy szociális lakásügynökség keretében jelöl ki bérlőt. Ezzel a rendelkezéssel hosszú távon lehetőség nyílik a szociális lakásügynökség megvalósítására Józsefvárosban is.

- bérlőkijelölési jog a LÉLEK-program alapján: a bérlőkijelölési jog speciálisan hajléktalan személyekkel foglalkozó alesete

- minőségi csere: Pályázaton kívül minőségi cserére négy esetben van továbbra is lehetőség: (1) kisebb forgalmi értékű lakásra vonatkozó igény esetén, (2) legalább kétszobás lakás két kisebb lakásra cserélésekor, (3) két kisebb lakás egy nagyobbra cserélésekor (természetesen a rendelkezésre álló lakásállomány függvényében) (4) egészségügyi okokból

- közszolgálati lakás: A jövőben csak kivételes esetekben kerül sor a nyilvános pályáztatás nélküli közszolgálati lakás juttatásra.házfelügyelői szolgálati lakás,

- előbérleti joggal érintett lakás,

- bérlő bérlőtársa részére,

- lakatlanná vált társbérleti lakrész bérbeadása

- bírósági végrehajtás keretében megszerzett lakás bérbeadása,

- jogcím nélküli lakáshasználóval kötött 1 éves határozott idejű szerződés tartozás törlesztését követően

- a lakástörvény szerinti lakáscsere a bérbeadó hozzájárulásával

- ismételt bérbevétel,

- ha a bérlő halála után nincs a jogviszony folytatására jogosult személy, szerződéskötés a korábban befogadott személyként a bérlő halálát megelőző egy évben állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakó jogcím nélküli lakáshasználóval

Milyen lakáspályázatok várhatók?

A Józsefvárosi Önkormányzat 2020-ban 3 pályázatot hirdetett meg, összesen 26 felújítandó lakásra, melyek közül 10 db. piaci alapú, 8 db. minőségi csere, és 8 db. költségelvű lakáspályázat volt.

2021 első felében 2 pályázat futott, 2 db. felújított lakásra és 6 db. felújítandóra, melyek eredményhirdetésének várható ideje 2021. szeptember 27.

2021 júliusában indult 10 db. lakásra minőségi csere pályázat, legalább 5 éve a kerületben élők számára. Ennek várható eredményhirdetése 2021. november.

2021. szeptember második felében várható két pályázat kiírása, ezek közül 8 db. felújított lakásra és 8 db. felújítandó lakásra. Ezek várható eredményhirdetése 2021. december.

Így tehát a tervek szerint 2020 és 2021 során összesen 60 lakás pályázása valósul meg.

Ezen felül 2021 decemberében várható további 15 db. felújítandó lakás kétféle feltételrendszerű pályázatban történő kiírása. Ezek pontos formájáról még nincs döntés. Várható eredményhirdetés 2022 márciusában.

A pályázati lehetőségeken túl 2021 szeptemberében 2 db. felújított lakást biztosítunk a családok átmeneti otthonában élők számára kiléptető lakásként.

A 2021-es év során a Józsefvárosi Önkormányzat három ütemben összesen 60 lakás felújítására írt ki közbeszerzési eljárást. Ezek nagyobb részét pályázatra bocsátjuk, egy részét krízislakásként fogjuk használni és biztosítunk további kiléptető lakásokat a LÉLEK program és a családok átmeneti otthona számára is.

A kerületben ellátást nyújtó szociális célú civil és egyházi szervezetek számára nyilvános pályázat útján bérlőkijelölési jogot biztosítunk, 2021-ben várhatóan 20 lakás erejéig. A megállapodás részeként a lakások felújítását és a beilleszkedést segítő szociális munka biztosítását kérjük a szervezetektől.

Mik a lakáspályázatok alapvető szabályai?

Pályázat csak üres bérlakásra írható ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- az adminisztratív információkat,

- a lakás adatait,

- a lakás megtekinthetőségének időpontját,

- ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállítása a bérlő kötelezettsége, akkor a műszaki munkák becsült költségét és a kivitelezési határidőt,

- a lakásra megállapított lakbért, valamint az évenkénti emelkedés mértékét, ha az emelés mértékét önkormányzati rendelet előírja, az óvadék összegét,

- a bérleti szerződés időtartamát és egyéb feltételeit,

- figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a pályázó valótlan adatot közöl, a pályázata érvénytelen, illetve, ha a valótlan adat közléséről a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást, vagy a nyertes pályázó az eredmény megállapítását követően közöl valótlan adatot, elveszti a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságát, továbbá hogy ezekben az esetekben a pályázó a bizottság döntése alapján a következő lakáspályázatokból is kizárható,

- hozzájárulás kérését ahhoz, hogy a pályázók adatait sikertelen pályázat esetén is nyilván lehessen tartani, illetve, hogy a pályázó a további pályázatokról tájékoztatást kér vagy nem kér;

- az értékelés szabályait, valamint, hogy korábbi pályázat során sorsolással kiesett pályázó többlet pontszámra jogosult-e,

- minőségi csere pályázat esetén az eredeti lakás bérleti szerződésének megszűnésére és a lakás leadására vonatkozó feltételeket.

Egy pályázó legfeljebb 3 lakás bérbevételére, a sorrend megjelölésével nyújthat be pályázatot.

A benyújtott pályázatokat a bérbeadó szervezet azok formai és jogosultsági ellenőrzése érdekében megvizsgálja.

Formailag érvénytelen a pályázat, ha: nem az egyedi pályázati felhívás szerinti formanyomtatványon; az igazolások, mellékletek hiánytalan csatolásával, vagy a pályázati felhívásban megjelölt határidőn belül nyújtották be.

Jogosulatlan a pályázat, ha: a pályázat a kizáró okok ellenére került benyújtásra; a pályázati adatlapon feltüntetett kötelező mellékletek nem csatolja a pályázó, vagy a benyújtott iratok a pályázati adatlapon szereplő adatokkal, nyilatkozatokkal ellentétesek, továbbá a benyújtott dokumentumok eredetisége, tartalma valótlannak bizonyul.

A formailag érvényes, jogosultként elfogadott, hiánytalan pályázatokat a bérbeadó a pályázati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján pontszám szerint sorrendbe állítja.

Szükség esetén az azonos pontszámmal rendelkező pályázók közül az első-ötödik helyre sorolt pályázó sorsolás útján kerül kiválasztásra.

Bérbeadó szervezet a bizottság döntését követő 8 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről, és felhívja a nyertest 15 munkanapos határidő megjelölésével az óvadék megfizetésére és a bérleti szerződés megkötésére.

Hogyan szabályozza az új lakásrendelet a közszolgálati lakások helyzetét?

A jövőben csak kivételes esetekben kerül sor a nyilvános pályáztatás nélküli közszolgálati lakás-juttatásra. A közszolgálati lakás célszerűtlen konstrukció, az elmúlt évek gyakorlata nem igazolta, hogy humánpolitikai szempontból előnyös volna; lakáspolitikai szempontból pedig kifejezetten hátrányos, mert megkerüli a pályázati rendszert. Az önkormányzati dolgozók esetében (ideértve az önkormányzati intézmények és cégek dolgozóit is) megfelelő megoldást jelent a jövőben a speciálisan az ő számukra kiírt pályázat, ami biztosítja, hogy ezen a körön belül is a leginkább rászorultak jussanak önkormányzati bérleményhez.

A jelenleg érvényes közszolgálati bérleti jogokat az új rendelet továbbra is fenntartja, és megszünteti azt a bizonytalanságot, amelyet a jelenlegi rendelet több vonatkozásban is teremt. Nyugdíjazás esetén, ha nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését kizáró okok, akkor az illetékes bizottság döntésével sor kerül a közszolgálati jelleg törlésére és a normál bérbeadásra. Továbbra is érvényben marad, hogy ha a közszolgálati célú lakás bérlőjének a foglalkoztatási jogviszonya a bérlő felmondása vagy a bérlő által tanúsított magatartás miatt a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg, a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül elhagyni. A változás annyi a korábbiakhoz képest, hogy meghosszabbodik a lakás elhagyására rendelkezésére álló idő, vagyis a bérlőnek több ideje lesz alternatív lakhatási megoldást keresni.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok (például átszervezés) miatt kerül sor, a bérlő ilyen irányú igénye esetén a bérleti szerződés egy évvel automatikusan meghosszabbodik. Az illetékes bizottság már a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor dönt arról, hogy az egy év leteltével meg kívánja-e szüntetni a bérleti szerződést, vagy normál bérleti jogviszonnyá alakítja. Végezetül pedig a jövőben a közszolgálati lakást bérlők is részt vehetnek a jobb lakásra irányuló minőségi csere pályázatokon.

Lesz-e lehetőség pályázaton meghirdetett vagy pályázaton kívüli minőségi cserére?

Az új lakásrendelet értelmében minőségi cserére mind pályázati, mind pályázaton kívüli úton is mód van Józsefvárosban. 2020 során 8 db. minőségi cserés lakást hirdettünk meg pályázati úton, 2021 júliusában pedig további 10 db. minőségi cserés lakásra lehet pályázni, ezúttal kifejezetten a legalább az 5 éve a kerületben élőket célozva.

Pályázaton kívül minőségi cserére négy esetben van továbbra is lehetőség:

- kisebb forgalmi értékű lakásra vonatkozó igény esetén,

- legalább kétszobás lakás két kisebb lakásra cserélésekor

- két kisebb lakás egy nagyobbra cserélésekor (természetesen a rendelkezésre álló lakásállomány függvényében)

- egészségügyi okokból

Lesznek-e a jövőben krízislakások a bajba jutottaknak Józsefvárosban?

A krízishelyzetben történő átmeneti használatba adás lehetőségét bővíti a rendelet és ilyen célra több lakás lesz. Négy esetet sorolunk ide: az elemi csapás vagy más ok miatt megsemmisült vagy életveszélyessé vált lakás lakóinak átmeneti elhelyezése, a felújítás miatti átmeneti elhelyezés, a lakhatási krízishelyzetbe kerültek átmeneti elhelyezése és a családon belüli vagy kapcsolati erőszak miatt lakhatási válságba kerültek.

Hogyan változik a bérleti szerződés hossza? Van-e lehetőség a bérleti szerződés meghosszabbítására?

Az új lakásrendelet értelmében a határozott idejű bérleti szerződéseket alapesetben 10 évre köti az önkormányzat. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy ha nem következik be olyan esemény, ami a bérlővé válást kizárja, akkor a bérleti szerződés a lejáratkor további 10 évre meghosszabbodik (20. §). Új előírás a bérlők érdekében, hogy a bérbeadó szervezet a szerződés lejárta előtt 90 nappal köteles a bérlőt értesíteni, és felkérni az ezzel kapcsolatos kérelem benyújtására.

Hogyan szabályozza a lakásrendelet a bérleti jogviszonyt a bérlő halála után?

Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlőjévé válni a korábbi bérlő halála esetén a Lakástörvény erejénél fogva jogutódlással lehet.

Amennyiben az elhunyt bérlőtárs volt, akkor a vele haláláig, több mint 2 éve együtt lakó jogszerűen befogadott házastársa, szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája, élettársa és a lakásban visszamaradt bérlőtárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt a bérbeadó szervezet. Azzal az együtt lakóval nem köthető bérlőtársi jogviszonyt létrehozó vagy a bérlőtársak körét bővítő megállapodás, akinél a bérleti szerződés megkötését kizáró ok áll fenn. Több bérlőtárs esetén a bérlőtársi szerződést csak akkor lehet megkötni, ha ahhoz valamennyi bérlőtárs hozzájárult.

Ha a bérlő halála után nincs a jogviszony folytatására jogosult személy, kérelemre a bérbeadó szervezet a lakásban életvitelszerűen lakó, visszamaradt  jogcím nélküli lakáshasználóval bérleti szerződés köt, a rendeletben részletezett feltételek mellett.

Kinek kell bejelenteni a lakásba történő befogadást és milyen módon?

Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadhatja házastársát, bejegyzett élettársát, gyermekét, befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét (unoka), valamint szülőjét. A lakásba az imént felsorolt (a Lakástörvényben is meghatározott) személyeken kívül más személyek csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhatók be. A bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek nem kerülnek automatikusan a bérleti szerződésbe együtt költözőként felvételre, arra vonatkozóan a bérleti szerződés módosítása szükséges. A bérleti szerződésbe való felvételük nem szükséges, a lakásban jogszerűen tartózkodnak, ehhez személyazonosságuk, rokoni kapcsolatuk igazolása szükséges.

A következő személyek csak kérelemre, a tulajdonos hozzájárulásával fogadhatók be: a bérlő örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeke és annak házastársa, eltartója, testvére, unokája, élettársa, egyenesági rokonának házastársa. A hozzájárulás a feltételek teljesülése esetén adható meg, bizonyos esetekben a bérbeadó köteles azt megtagadni. (Például akkor, ha a szobák alapterületét figyelembe véve személyenként nem jut legalább 6 nm. lakóterület.) A bérbeadó írásos engedélyével befogadható személyek esetében a bérbeadó nyilatkozatot állít ki a befogadásról (vagy elutasításról). A lakó a bérbeadó nyilatkozatával igazolja a jogszerű tartózkodását. A bérleti szerződésbe együtt költözőként történő felvételükhöz a bérleti szerződés módosítása szükséges.

Az együtt költözőket nem illetik meg a bérlővel azonos jogok, a bérleti jogviszony folytatására a hatályos jogszabályokban foglalt feltételek teljesülése esetén jogosultak. A jogosultságot kérelem alapján, a kérelem benyújtásának időpontban hatályos rendelkezések alapján kell vizsgálni. A befogadási kérelmet a Lakásgazdálkodási Irodára kell benyújtani, ha olyan személyt szeretne befogadni a lakásba, akinek a befogadásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Elérhetőség:

Cím: 1084 Budapest, Őr u. 8.

Telefon: +36/1 477-0830, +36/1 313-5607

E-mail: lakasgazdalkodas@jgk.hu

Hogyan védi a bérlőket az új lakásrendelet?

Az új rendelet egységesen tárgyalja a bérlővédelmi intézkedéseket (VII. fejezet). Ezek közé tartozik a bérleti díj tartozás fennállása esetén követendő eljárásrend, a bérbeadói felmondással érintett lakás ismételt bérbeadása, vagy másik, kisebb fenntartási költségű lakás bérbeadása, és a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedések. A szabályozás alapelve, hogy - a hatályos önkormányzati kötelezettségekkel összhangban - a hajléktalanná válást el kell kerülni. Lakbérhátralék esetén eddig is volt lehetőség részletfizetésre, de a jelenlegi legfeljebb 36 hónapos részletfizetési időt az új rendelet 58 hónapra növeli. Emellett lehetővé teszi az önkormányzat szociális feladatokat ellátó intézményének (JSZSZGYK) támogató véleménye esetén a részletfizetés felfüggesztését és később folytatását. Az új rendelet a korábbinál pontosabban szabályozza a lakbérhátralékkal kapcsolatos jelzőrendszer működését is, a bérbeadó szervezet (JGK) és a szociális ellátórendszer együttműködésének részleteit, és az ügyintézési határidőket, mivel az elmúlt években felhalmozott hátralékok arra mutatnak, hogy ez az együttműködés korábban nem mindig volt elég hatékony.

Az új rendelet a korábbihoz képest pontosabban szabályozza az eljárást, amikor magatartási vagy egyéb okokból sor kerül a bérleti szerződés felmondására (69.§). A rendeletből kikerültek azok az indokolatlan büntető jellegű szabályok és korlátozások, amelyek korábban sok esetben a lakhatás elvesztéséhez vezettek. Cél, hogy kizárólag kis összegű tartozás vagy igazolási határidők elmulasztása miatt ne váljanak emberek hajléktalanná. Ha egy család jogosult a szociális lakbérre, akkor nem kötelezzük magasabb lakbér fizetésére, mert az csak a hátralékállományt növeli. A korábbiaktól eltérően az új rendelet nem zárja ki eleve, hogy ha valaki jogcím nélküli lakáshasználó (de nem önkényes lakásfoglaló), akkor vele lehessen bérleti szerződést kötni akár a jelenleg használt, akár egy másik lakásra. Ezekben az esetekben a körülmények mérlegelésével a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönthet.

Milyen lakbérkategóriák léteznek?

Továbbra is fenntartja a rendelet a lakbérrendszernek azt a vonását, amely nem különböztet meg szociális és költségelvű lakásokat, hanem ugyanannak a lakásnak a lakbére lehet szociális vagy költségelvű a bent élő család anyagi helyzetétől függően. A költség alapú lakbért fizetők a jövedelmi helyzetük változása esetén bármikor kérhetik szociális lakbér megállapítását. A szociális és költségelvű lakbér mellett a lakbérrendszer harmadik elemét a piaci alapon meghatározott lakbér jelenti. A piaci alapú lakbért 2020-ban megemeltük, de annak mértéke így is valamivel a tényleges piaci lakbér alatt marad. A piaci lakbérű lakásokat is a lakáshelyzetet és az együtt költözők demográfiai összetételét figyelembe vevő pályázatokon hirdeti meg az önkormányzat. A piaci lakbérrel meghirdetett pályázaton elnyert lakások esetében nincs lehetőség a háztartás jövedelmétől függő szociális lakbér fizetésére a későbbiekben sem. A piaci bérbeadásból származó nyereséget a lakásgazdálkodás pénzügyi egyensúlyának javítására fordítja az önkormányzat.

Mikor adható pénzbeli térítés önkormányzati tulajdonú lakások leadásakor?

A bérleti szerződés megszüntethető pénzbeli térítés mellett, ám ilyen pénzbeli térítés kizárólag akkor adható, ha a bérleti szerződés határozatlan időtartamú.

Bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetését lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása, vagy a helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása, illetve a rehabilitációs területen lévő ingatlan kiürítéséhez szükséges csereingatlan megszerzése érdekében kezdeményezheti. A bérleti szerződést elsősorban másik beköltözhető lakás egyidejű felajánlásával kell megszüntetni. Amennyiben másik lakás nem áll rendelkezésre, úgy pénzbeli térítés is felajánlható.

Ha a bérleti jogviszony megszüntetését lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, a pénzbeli térítés a lakás forgalmi értékének legalább 50%-a, legfeljebb 70%-a, vagy amennyiben ezen feladatok sürgősségét valamilyen hatósági kötelezés vagy balesetveszély elhárítására szolgáló, illetve egyéb határidő indokolja, legfeljebb 80%-a lehet.

Ha a bérleti jogviszony megszüntetését helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása, illetve a rehabilitációs területen lévő ingatlan kiürítéséhez szükséges csereingatlan megszerzése érdekében a bérbeadó kezdeményezi, a pénzbeli térítés a lakás forgalmi értékének legalább 50%-a, legfeljebb 80%-a.

Hogyan zajlanak a bérleményellenőrzések a kerületben?

A bérbeadó évente legalább egyszer ellenőrzi a lakás rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségét, és a lakásban életvitelszerűen tartózkodók ott tartózkodásának jogszerűségét.

Az önkormányzati lakás bérlője vagy a lakásban tartózkodó személy köteles lehetővé tenni, hogy bérbeadó (vagy az általa megbízott kezelő) a fentieket ellenőrizhesse. A bérlemény-ellenőrnek igazolnia kell jogosultságát a bérlemény-ellenőrzésre.

Amennyiben a lakó bérlemény-ellenőrzést nem teszi lehetővé, arról a munkatársak jegyzőkönyvet vesznek fel, a jelen lévő személy azonosítása, a lakásban tartózkodás jogcímének (pl.: albérlő, rokon, stb.) rögzítése mellett. A jegyzőkönyvet az ott tartózkodó személlyel aláíratják, ha az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzítik.

A bérlő tehát az arra alkalmas időben köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni. Tervszerű bérlemény-ellenőrzés esetén a bérlőt előzetesen írásban értesítik, amennyiben az időpont neki nem alkalmas, az ellenőrzésre időpontot egyeztetnek vele. A bérbeadó szervezet előzetes értesítés nélkül, soron kívüli bérlemény-ellenőrzést is tarthat, amennyiben olyan körülmény merül fel, hogy a bérlemény használata nem a lakástörvény vagy a szerződés szerint történik. Rendkívüli bérlemény-ellenőrzés esetén értesítésre nem kerül sor. A bérlemény-ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül, melynek másolatát a bérlőnek is meg kell kapnia.

Hogyan lép fel az Önkormányzat a közösségi együttélés szabályait megsértő bérlőkkel szemben?

A bérlő köteles a közösségi együttélés szabályait a házirendnek megfelelően betartani és valamennyi, általa a lakásba beengedett személlyel betartatni. A házirend megszegése megalapozhatja a bérleti szerződés felmondását. Továbbá a lakásrendelet értelmében nem lehet bérleti jogviszonyt létesíteni azzal,  aki a bérbeadás iránti kérelem benyújtását, vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 évben bérleti jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit megszegte, jogviszonyával visszaélt, amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetésére különösen a közösségi együttélés alapvető követelményeivel ellentétes magatartása adott okot.

A házirendet kiemelten sértő tevékenységeknek számítanak a mindenkori hatályos szabálysértési törvényben, illetve a Büntető törvénykönyvben, valamint egyéb jogszabályokban megállapított tiltott magatartások, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a lakóház épségét, a tulajdonos vagy kezelő lakóházzal összefüggő érdekeit, valamint a lakóházat rendeltetésszerűen használók jogainak gyakorlását vagy kötelezettségeinek teljesítését. (Pl.: magánlaksértés, önkényes beköltözés, rendzavarás, garázdaság, tiltott prostitúció, veszélyes fenyegetés, valamint a tulajdon elleni szabálysértések.)

Ha lakóként ilyet tapasztal, a bejelentéseket a rendőrség (112) és az Ingatlanszolgáltatási Iroda felé kell megtenni. Az Ingatlanszolgáltatási Iroda munkatársai a bejelentésre helyszíni ellenőrzést tartanak, a bérlőt, lakót, lakáshasználót szükség esetén felszólítják a jogsértő, szerződésszegő tevékenység megszüntetésére, a rendellenes állapot megszüntetésére határidőt szabnak, amelynek megvalósulását ellenőrzik. A bérlő (lakáshasználó) a felszólítás időpontjától kezdődően a lakbér kétszeresét köteles megfizetni a jogszerű állapot visszaállításáig a bérbeadó részére. Amennyiben a normasértő állapot továbbra is fennáll, szükség szerint kezdeményezik a bérleti jogviszony megszüntetését, szükség esetén rendőrségi feljelentést tesznek, a keletkezett károk megtérítése érdekében eljárást kezdeményeznek. A bejelentéseket a tudomásra jutástól számított legrövidebb időn belül meg kell tenni. Az intézkedés megtételéről akkor tudják tájékoztatni a bejelentőt, ha a bejelentést levélben tette meg, és feltüntette elérhetőségét.

Elérhetőség:

Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 2.

Telefon: +36/1 210-4928

E-mail: ingatlansziroda@jgk.hu

Mit tesz az Önkormányzat az illegális tovább-bérlések felszámolása érdekében?

A lakásrendelet rögzíti, hogy a bérlő köteles bejelenteni a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személyeket a befogadástól számított 15 napon belül. Továbbá a bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható. A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles írásban előzetesen bejelenteni, és azt megfelelő módon igazolni.

Bérbeadó a bérlő és a befogadott kérelmére - a bérlő igazolt távolmaradásának idejéig, de legfeljebb két évre, a lakás egészére - hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha a bérlő kórházi, szanatóriumi ápolás, rehabilitációs intézményi kezelés alatt áll; tartósan külföldön, vagy vidéken dolgozik vagy tanul; szabadságvesztés, előzetes letartóztatás hatálya alatt áll; kiskorú személy, akinek máshol történő elhelyezéséről hatósági vagy bírósági határozat döntött; vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben tartózkodik. Piaci lakbérű lakás albérletbe nem adható.

Az önkormányzati bérlemények tovább albérletesítése minden más esetben tilos. Ha a bérlő a lakáshasználatot jogosulatlanul más személy részére mégis átengedte, a bérlőt a jogellenes állapot megszüntetésére határidő kitűzésével fel kell szólítani; ha ez eredménytelen, akkor a bérleti szerződést fel kell mondani. Az ilyen felmondás esetén a bérlő a felmondási idő lejártától számítva a lakás kiürítéséig, a költségelvű lakbér háromszorosának megfelelő használati díjat köteles megfizetni.

A tovább-bérlések megakadályozását is szolgálja a lakott lakások bérlemény-ellenőrzése.  A bérbeadó egy évben legalább egyszer ellenőrzi a lakás rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a lakásban életvitelszerűen tartózkodók ott tartózkodásának jogszerűségét. A bérbeadó előzetes értesítés nélkül, soron kívüli bérlemény-ellenőrzést is tarthat, ha olyan körülmény merül fel, hogy a bérlemény használata nem a lakástörvény, vagy a szerződés szerint történik.

Mi a különbség az önkényes lakásfoglalás és a jogcím nélküli lakáshasználat között? Mit tesz az Önkormányzat, hogy tisztázott legyen a jogi helyzet?

Az önkényes lakásfoglalást a szabálysértési törvény definiálja szabálysértésként. Eszerint „aki a lakásbérletre, vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv, vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.”

A jogcím nélküli lakáshasználat fogalmát fogalmát a lakástörvény 91/A. § 13. pontja határozza meg. Eszerint „jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak – bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának – a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.” Ez utóbbiak főként a lakás volt bérlője által befogadott személyek, akik bérleti jogviszonyának rendezését a volt bérlőhöz való pontos személyi, illetve rokoni kapcsolat meghatározása alapján a rendelet bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi.

A korábbiaktól eltérően a józsefvárosi lakásrendelet nem zárja ki eleve, hogy ha valaki jogcím nélküli lakáshasználó (de nem önkényes lakásfoglaló), akkor vele lehessen bérleti szerződést kötni akár a jelenleg használt, akár egy másik lakásra. Ezekben az esetekben a körülmények mérlegelésével a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönthet.

Mely esetekben kerül sor lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor.

Lakáskiürítésre sor kerülhet a lakbér-fizetés elmaradása miatt:

- A bérbeadó két havi lakbér és különszolgáltatási díj tartozás fennállása esetén felszólítja a bérlőt a tartozás rendezésére, és tájékoztatja a tartozás rendezéséhez igénybe vehető lehetőségekről, valamint a szociális szolgáltató elérhetőségeiről.

- A 60 napot meghaladó díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását a bérbeadó megküldi a Polgármesteri Hivatal és a szociális szolgáltató részére, a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából. Szociális szolgáltató eljárásának eredményéről 30 napon belül köteles tájékoztatni a bérbeadó szervezetet.

- Hat havi vagy 150.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a bérbeadó 30 napon belül intézkedést kezdeményez, az eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő 60 napon belül pedig intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.

Az önkormányzat az együttműködő bérlő és az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő, együttműködő jogcím nélküli lakáshasználó számára a díjhátralék megfizetéséhez segítséget nyújt, illetve hozzájárul külön szervezet által biztosított támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítéséhez, részletfizetési lehetőséget biztosít, a feltételek teljesülése esetén biztosítja a bérbeadói felmondással érintett lakás, vagy másik lakás pályázaton kívüli eljárásban történő bérbeadását.

Amennyiben a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyát díjtartozás miatt mondta fel, azonban lakáshasználó a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlíti, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó a pertől eláll, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.

Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és vele szemben sem tartozás miatti, sem egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 60 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt.

Végrehajtható lakáskiürítési határozat foganatosítása esetén az önkormányzat a szociális szolgáltató közreműködésével gondoskodik a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosításáról.

Lakáskiürítésre sor kerülhet továbbá, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek  magatartása szolgál a felmondás alapjául.

Főszabályként lakáskiürítésre október 1. és április 30. között csak az alábbi esetekben kerülhet sor:

- önkényes lakásfoglalás,

- ahol a bérleti szerződés felmondásának oka: az önkormányzati bérlakás engedély nélküli bérbeadása, engedély nélküli ott tartózkodás,

- életvitelszerű ott nem tartózkodás, a közösségi együttélés alapvető követelményeivel ellentétes magatartása, a lakás, a közös használatra szolgáló helyiség, terület rongálása, vagy rendeltetésével ellentétes használata

- piaci alapú bérbeadás

- rendkívüli élethelyzet miatt kötött bérleti szerződés alapján történő lakáshasználati megállapodás megszűnése.

Mit jelent pontosan az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor. Ezekben az esetekben is érvényesül ugyanakkor az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a kilakoltatott új lakáshoz jut, hanem azt, hogy együttműködése esetén megfelelő elhelyezés nélkül nem kerül az utcára. Minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül egyedülállók esetében a hajléktalan személyek átmeneti szállása, házaspárok vagy élettársak esetében a hajléktalan személyek páros elhelyezést biztosító átmeneti szállása, kiskorú gyermeket nevelők esetében a családok átmeneti otthona.

Milyen fontos alapdokumentumok szabályozzák a tulajdonos, a kezelő, bérlő és a használók jogait, feladatait, kötelezettségeit?

A legmagasabb rendű szabályozás a hatályos, nemzeti szintű lakástörvény, mely itt olvasható.

A kerületi lakásrendelet helyi szinten szabályozza az önkormányzati bérleményekhez kapcsolódó kérdéseket. A lakásrendelet itt, közérthető összefoglalója pedig itt érhető el.

A kezelő feladatait az érvényben lévő, a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) Vagyongazdálkodási Igazgatósága között köttetett közszolgálati keretszerződés szabályozza, amely itt olvasható.

A JGK, ezen belül a Vagyongazdálkodási Igazgatóság belső működésének rendjét hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata részletezi, amely itt olvasható.

Azon lakások esetében, amelyek nem esnek a társasházakról szóló törvény hatálya alá, vagy a társasháznak nincs szervezeti és működési szabályzata, és a 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóházakban levő lakások vonatkozásában a lakásrendelet 4. mellékletében is megtalálható házirendet kell alkalmazni.

A Józsefvárosi Önkormányzat 2020 nyarán lakossági kezdeményezésre konzultációt tartott a 100%-osan önkormányzati tulajdonú házak házirendjéről. Az illetékesek a beérkezett véleményeket figyelembe véve javaslatot fogalmaztak meg a házirend módosításával kapcsolatban. Az új házirend elfogadására 2021 közepén került sor. A Közösségi Részvételi Iroda és a JGK Zrt. együttműködésbe kezd annak érdekében, hogy az önkormányzati tulajdonú házakban élők megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő ügyekkel kapcsolatban. Ennek első lépéseként elkészült egy itt olvasható kisokos, amely közérthetően összegyűjti a lakókat leginkább érintő gyakorlati és szabályozási kérdéseket.

Hol találom az önkormányzati házak házirendjét?

Az önkormányzati házak lakóival való konzultáció eredményeként a lakásrendelet része az új házirend is.

A házirend elérhető a lakásrendelet mellékleteként: https://old.jozsefvaros.hu/rendeletek/5372_2021_25_az_onkormanyzat_tulajdonaban_allo.pdf

Terveink szerint az új házirend valamennyi érintett házban is ki lesz helyezve.

Mikor lehet megvenni az önkormányzati lakásokat?

Az önkormányzati lakások megvásárlását nem az új lakásrendelet, hanem az elidegenítési rendelet szabályozza:https://old.jozsefvaros.hu/rendeletek/2994_2016_35_a_budapest_jozsefvarosi_onkormanyzat.pdf

Mivel az önkormányzat legfontosabb lakáspolitikai célkitűzése a lakott önkormányzati bérlakások számának növelése, így 2020-tól a lakásokat a bérlők a vételár kedvezmény csökkentése mellett, már csak a piaci értékhez közelebbi áron vásárolhatják meg.

Amennyiben a lakás térítés nélkül került az Önkormányzat tulajdonába, a vételár a bérlő számára a forgalmi érték 85 %-a, ha a lakást a bérlő maga komfortosította, akkor a forgalmi érték 70 %-a.

Ha a bérlő a vételárat egy összegben fizeti meg, a vételár összegéből további 15 % kedvezmény illeti meg. Amennyiben a bérlő a vételárat részletekben kívánja megfizetni erre az önkormányzat 15 év részletfizetést biztosít.

Az önkormányzati eszközökből szerzett lakás vételára a forgalmi érték 100 %-a, azzal a kikötéssel, hogy az így megállapított vételár nem lehet kevesebb a lakás szerzéskori bekerülési értékénél.

Ebben az esetben nincs vételár kedvezmény egyösszegű fizetés esetén sem, azonban a 15 éves részletfizetési lehetőséget ez esetben is biztosítja az önkormányzat.