Lezajlott a Partizán Youtube-csatornáján az 1. országos egyéni választókerületi (oevk) ellenzéki előválasztási vitája az LMP-s Csárdi Antal és a momenutmos Gelencsér Ferenc között. Ennek az oevk-nak része a józsefvárosi Palotanegyed is.

Nyitóbeszédek

Nyitóbeszédében Csárdi Antal úgy indított, bár 2018-ban legyőzte a Fideszt, ez nem elég, kormányváltásra van szükség, és egy olyan új kormány kell, amely megoldást nyújt a lakhatási válságra, partnerként tekint az önkormányzatokra, és segít jobb jövedelmeket kiharcolni az embereknek. Gelencsér Ferenc azt emelte ki, hogy helyi lakos, közszolga és nagyon dühös. Az elszámoltatás és virágzás helyett ugyanis a NER lerántotta az országot - őt leköpték a Kálvin téren fórumozás közben, és a saját (ahogy a nekünk adott interjúból kiderült, MDF-es alapító) apja nem áll szóba vele a családi ebéden. Ezen változtatni kell. Feltárt számos korrupciós ügyet várnegyedi alpolgármesterként, és ezt akarja folytatni országgyűlési képviselőként is. 

Zöldpolitika

Az első, zöldpolitikai vitablokkban Gelecsér megemlítette, hogy növelni kell a városi zöldterületeket, és hogy a régi lakásokat, amelyekkel a Palotanegyed is tele van, energetikailag fejleszteni kell, túl sok lakás fúti az utcát, és erre lesz majd forrás, ha a Momentum kormányra kerül. Gelencsér egy elektromos buszhálózattal oldaná meg, hogy a turisták a városban közlekedhessenek, szerinte fontos a turizmus, de a nagy turistabuszok mégse füstöljék tele a várost. Csárdi a légszennyezettség problémáját hozta fel, 15 ezer ember hal meg ezzel kapcsolatosan a fővárosban. Fontos a lakások energetikai korszerűsítése, majd Paks 2-t kárhoztatta hosszasan a politikus. Ő is növelné a zöldterület mennyiségét, amit a kormányzati nagy beruházások irtanak. Míg Csárdi kivezetné a nukleáris energiát, Gelencsér nem vetné el teljesen, szerinte az atomenergia a legolcsóbb, de a paksi orosz trójai falovat hibának tartja, a paksi szerződést felmondaná azonnal. Csárdi vitatta az olcsóságot.

A levegőminőség javításával kapcsolatban Gelencsér azt mondta, be kell fejezni a budapesti körgyűrűt, és akkor nem lesz átmenő forgalom a Várnegyedben, és jó ötletnek tartja a dízel- és benzines autók forgalmazásának tiltását 2030-tól, ami amúgy az LMP programjában szerepel. Csárdi középtávon kitiltaná a dízeles autókat, hosszabb távon pedig a benzineseket, és fejlesztené a kibocsátásmentes közlekedési eszközök rendszerét (pl. biciklik). A fővárosi dugódíj: Gelencsér nem ért egyet a bevezetésével, át kell szoktatni a lakosokat a tömegközlekedési és a mikromobilitási eszközökre. Csárdi támogatná a dugódíjat, le kell szoktatni az embereket az autózásról. 

Az elektromos autók elterjedését támogatásokkal kéne segíteni, ebben is egyetértett mindkét politikus. Gelencsér több forrást adna az önkormányzatoknak, helyben dőljenek el azok a dolgok, amelyekről ott érdemes dönteni.

Globalizáció

Globalizáció: Gelencsér szerint fontos, hogy összekapcsolódjanak a gazdaságok, ez hozta el az EU-s egységet gazdasági és politikai szinten, és ez hozta el az EU-s prosperitást. Nem szereti a Brüsszel-ellenes retorikát, az EU-val napi 2 milliárd forint jön Magyarországra. Magyarország lassan keleti kémközponttá válik, vissza kell állni az EU-s erősebb egység útjára. Csárdi Antal szerint a szabadkereskedelmi egyezmények csak a multik nemzeti jog alóli felszabadulását jelentik, és ez nem jó. A nagy kereskedelmi-termelési láncolatok nem fenntarthatóak környezetileg, a helyi termelőket kell előnyben részesíteni - ne utazzon ide spanyol paradicsom, ha itt is meg lehet termelni. Gelencsér szerint ez bezárkózó gazdaságpolitika, és ez emelné az árakat, márpedig az emberek 75 százaléka szegény európai mércével nézve. Csárdi szerint nem érezni árcsökkenést a globális gazdaság által. 

Biztonság- és külpolitika

Csárdi szerint tartani kell a védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékos szintjét, ami NATO-vállalás, és a NATO tud csak megvédeni minket az orosz agresszió ellen. Gelencsér ezzel egyetért, csak a NATO tud minket megvédeni. De a magyar fegyverkezés (tankgyár, lőszergyár) nem feltétlenül jó dolog, a szomszéd országok válaszfegyverkezését erősítheti. 

A terror elleni küzdelem jó, de ki kell elemezni az afgán kudarc okait, mondja Csárdi. Gelencsér szerint Afganisztán ellen helyes volt a nyugati támadás, Irak ellen nem. De az afganisztáni politika rossz volt, nem törzsi, hanem nemzeti szinten gondolkodott az országról.     

Nincs rendes külpolitikánk, mondta Csárdi Antal, az ország mindenkihez odadörgölőzik, ahonnan pénzt remélhet, mégpedig csúszópénzt. Nyugati elköteleződés kell elsődlegesen. Gelencsér szerint nem vagyunk kompország, a Nyugathoz tartozunk, meg kell tisztítani az országot a kínai és orosz befolyástól. A Fudant nem szabad idehozni, vagy máshogy jöjjön ide, vegyék meg a PPKE piliscsabai üres kampuszát például, de ne magyar közpénzből építkezzenek. Csárdi szerint a Fudan ideológiai transzfert jelent, különben egy jobb nyugati egyetemet hoznának ide. 

Kormányváltás vagy rendszerváltás

Ez az utolsó vitablokk címe. Csak együttműködéssel lehet megállítani a Fideszt, mondja Csárdi Antal arról, hogy miért fog most össze olyan pártokkal, amelyekkel korábban nem akart. Gelencsér szerint rendszert kell váltani, a kormányváltás kevés lesz - ha stabil az intézményrendszer, nem lehet súlyos károkat okozni, de a NER lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ezért csatlakozni kell az Európai Korrupcióellenes Ügyészséghez, és jogállami keretek közt elszámoltatást kell végezni. Az alkotmányt népszavazáson kellene elfogadni, és legyen felső határa a miniszterelnöki ciklusoknak, maximum kettő lehessen. Ne lehessen titkolózni (nemzetközi szerződések), és nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat. A teljes e-közigazgatással sok pénzt lehetne megtakarítani, ezt is be kéne vezetni észt módra. Hogy a korrupcióellenes ügyészség ne a politikai leszámolás eszköze legyen, az morális kérdés, mondja Gelencsér, be kell bizonyítani, hogy jobbak vagyunk. Csárdi szerint az átláthatóság a biztosítéka a korruocióellenes ügyészség tiszta, politikamentes munkájának. Jobban kell védeni a fékek és ellensülyok rendszerét, ne lehessen lebontani olyan könnyen. 

Mi lenne kormányváltás esetén a Karmelita-kolostorral? Csárdi kulturális célokat szánna neki, és közösségi felhasználást képzel el. Gelencsér a korrupcióellenes ügyészséget képzelné el oda, amit Hadházy Ákos vezetne - ez utóbbit Csárdi szerint nem lehet előre kijelenteni. Szerinte sürgetőbb beruházások is vannak, mint a vári fejlesztések, a minisztériumok Várba költözését sem pártolja. A Magyar Nemzeti Galériát mindketten a Várban tartanák. 

Bérlakástörvény: Csárdi szerint azoknak kéne megadni a kedvezményes bérlakás-vásárlási lehetőséget a budai Várban, akik a 90-es években ezt nem tudták megtenni, de elidegenítési joggal, ne lehessen kiárusítani a nemzeti vagyont. Gelencsér ezzel egyetért. 

Csárdi Antal a lakhatási válságról is beszélt, ami a Józsefvárost is sújtja. Soha nem látott szociális városrehabilitációt és állami bérlakásprogramot ígér, százmilliárdos nagyságrendű forrást ígér. Ezzel Gelencsér is egyetértett. 

Záróbeszédek

A záróbeszédek: Gelencsér Ferenc arról beszélt, országgyűlési képviselőként tud küzdeni a nagy, országos ügyekben. A politika a nemzet gyarapdosát jelentse, ne egyének meggazdagodását. A társadalom békére vágyik, nem arra, hogy mindig harcoljon valami vagy valaki ellen, ezért szavazzanak rá az előválasztáson. Csárdi Antal szerint aktív politikusok kellenek, sok törvényjavaslata készen van, rögtön bevethető, mint az albérlettörvény, az szja-törvény, vagy az áfa-törvény módosítása. Visszaadná az építésügyi hatásköröket is az önkormányzatoknak. Az ország boldogulásáért dolgozott eddig is, ezért kéri a támogatást.  

Szöveg: Dercsényi Dávid; Kép: Nagy Dániel