Józsefvárosnak az a része, ahol a Víg utca is található, a 19. század elejétől a kocsisok negyede volt. A teherfuvarosok a Nagy és Kis Fuvaros utcák környékén éltek és dolgoztak, a személyszállító bérkocsisok pedig a Bérkocsis utca vonalán.

Az auto garage

A Víg utcából is konflisok, fiákerek indultak útjukra reggelente egészen az 1910-es végéig, amikor hirtelen megindult a motorizáció. Az 1920-as években a bérkocsis vállalkozók a lovat autóra cserélték, és vígan folytatták tevékenységüket. Az istállókat rejtő falusias házak helyén modern bérházak épültek, melyekben éjjel-nappal üzemelő garázsszolgáltatásokat vagy taxis telephelyet nyitottak. A környéken sokfelé voltak hasonló vállakozások az újonnan épült házakban. Ilyen volt ugyanebben az utcában a Böhm túra bérautó vállakozás, a Déry utcában az Adriatica bérautóüzem és a Guttmann garage és bérautó fuvarozás cég, vagy a József utcai Elite bérautóüzem, ami Mercedes és Adler luxusautókra szakosodott.

A Víg utca 22-t 1929-ben kezdték építeni és elkészülte után, 1931-ben az udvarán nyitott meg az Omnia garage, ami hamar népszerűvé vált az autósok körében. Központi fűtéssel volt ellátva, autómosó gép és benzinkút működött itt. Nyolcvan automobil befogadására volt alkalmas, szervizeléssel foglalkoztak, és esküvőre, temetésre vagy autótúrára kocsikat adtak bérbe. Minderre kívülről csak a Garage felirat és a nagy kapubejáró emlékeztet, és ma már hihetetlen, hogy egy tipikus négyemeletes budapesti bérház udvarán ekkora üzem működjön. Pedig sokáig így volt, még az 1960-as években is volt benzinkút az udvaron. Az Omnia mellett itt üzemelt az Admirális bérautóüzem és a Keresztény Bérautófuvarozók Szövetkezete is, ami a háború után is megmaradt, persze már csak Bérautófuvarozók Szövetkezete néven, amíg nem államosították. A ház lakói között volt olyan, aki az autós szakmához kötődött, így lakot itt egy taxitulajdonosnő is.

A ház tragédiák színtere lett a 1944-ben, hiszen számos zsidó család is élt itt és lett a vészkorszak áldozata. A ház építtetője, Feldmann Dezső is csak 1943-ig lehetett az Omnia garage tulajdonosa, elvették tőle az üzemet. Későbbi sorsa ismeretlen.

Híres építész szerény háza

A házat a kor egyik legjelentősebb építésze, Hofstätter Béla tervezte, aki az 1910-es években szerzett építészdiplomát, és az 20-as évek elején indította el saját építészirodáját. Budapesten villákat és bérházakat tervezett, többnyire historizáló vagy premodern stílusban. A Víg utca 22. is erre példa, az erkélykorlátok kialakításával már hajlik az art deco felé. A ház meglepően szerény ahhoz képest, hogy Hofstätter a harmincas években olyan épületeket tervezett társával, Domány Ferenccel közösen, mint a Dunapark-ház a Pozsonyi út 38-40. alatt, vagy a Margit krt. 15-17. úgynevezett dugattyús-háza, amik luxusbérházak, grandiózusak és elegánsak. A Víg utca 22. ezeknél talán kevesebbet mutat, de értékes, szép épület.

Hofstätter Béla is zsidó volt. A 30-as években megfogyatkoztak a megrendelései, viszont cserébe nagyobbak lettek. A Dunapark-ház gyönyörű, 200 négyzetméteres penthouse-ában lakott, de 1944-ben menekülnie kellett onnan. A Budafoki úti gyermekotthonban rejtőzött el a feleségével, és 1944 decemberében, amikor rejtekhelyükről bevásárolni indultak, a nyilasok elkapták és kivégezték őket. Az emblematikus épületek alkotója 53 évesen kellett, hogy meghaljon.

K.É.S.-es lányok

A Víg utca 22. Budapest 100-as programját Újvári-Zsiga Luca és Görgényi Gizella szervezte. Ők 2019 májusában költöztek ide az ékszerészműhelyükkel, amikor a Heinrich-udvarban megszűnt a művészeknek helyet adó Heinrich Alkotói Szint – az okokról mi is írtunk.

A kényszerű költözés egyúttal az elefántcsonttoronyból való kimozdulást is jelentette, mondta Görgényi Gizella, ezért kapóra jött, hogy megtalálták ezt a helyet. A környéken több hasonló, alternatív művészeti vállakozás is működik – Oltai Kata second-hand üzlete és Feri galériája sajnos épp most zárt be. A környék ikonikus alakját, Éva nénit is megismerték, szívesen jöttek ebbe a milliőbe. 

A volt használtruha-boltot úgy alakították át a maguk céljára, hogy meghagyták a környékre és a házra jellemző retro jellegét. A ház falát ma is lövésnyomok díszítik, belül pedig egy egész szétlőtt fal viseli az itt dúlt harcok nyomát, mondta Újvári-Zsiga Luca.

Műhelyük nevét – K.É.S. (Kortárs Ékszer Stúdió) – a Rákóczi téri mitológiához illeszkedve választották. Mindketten ötvösnek tanultak, ami a legjobb alap az ékszerészséghez, és sokat kísérleteznek a nemesfémeken kívül akár szivaccsal és újrahasznosított anyagokkal is.

A Budapest 100 hétvégéjén műhelylátogatásokat szerveztek, a ház mozgalmas történetének bemutatására pedig Bezsenyi Tamás kriminológust, a környék kiváló ismerőjét nyerték meg, aki több „Tangó és Kes”-tematikus sétát vezet a VIII. kerületben.

Szöveg: Bányay Géza; Képek: Huszár Boglárka