A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2020 őszétől 2021 nyaráig kutatást végzett a józsefvárosi lakosság, illetve a kerületi intézmények, szervezetek és szakértők körében annak érdekében, hogy felmérje a lakosság társadalmi helyzetét és önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatos véleményét. 

A kutatás keretében interjúztak az önkormányzat és a kerületi szervezetek dolgozóival, telefonos kérdőíves kutatás folyt a lakosság körében, illetve 6 darab lakossági fókuszcsoport is készült.

Jelen cikkben a lakossági telefonos kérdőíves kutatás eredményeit közöljük, ami 1000 válaszadó részvételével készült. 

Kik válaszoltak? 

A kutatás készítői törekedtek rá, hogy a lakosság lakónegyedenkénti megoszlása reprezentatív legyen. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók között a palotanegyedi lakosok akkora arányban szerepeljenek, mint amekkora arányban vannak Józsefváros teljes lakosságban. Így például sokkal kevesebb olyan válaszadó van, aki a Tisztviselőtelepen és Ganznegyedben él, mint aki a Losonci és Corvin negyedben, amiatt mert sokkal kevesebben élnek a Tisztviselőtelepen és Ganznegyedben, mint a Losonci és Corvin negyedben. 

Számszerűen tehát a kutatás idejében 260 válaszadó élt a Magdolna és Orczy negyedben, 260 a Losonci és Corvin negyedben, 235 a Csarnok és Népszínház negyedben, 161 a Palotanegyedben, 62 a Tisztviselőtelepen és a Ganznegyedben és 49 a Százados negyedben és Kerepesdűlőn. Összesen tehát 1027 válaszadó vett részt a kutatásban. 

1. táblázat: A kerület negyedeinek lakosságszáma és a mintában szereplő kvóta elemszáma

A demográfiai adatok (nem, kor, iskolai végzettség) a 2011-es népszámlálás adatait tükrözik. Az anyagi helyzetüket a lakosság nagy része jónak ítélte, harmada úgy érzi, hogy éppen, hogy kijön havi jövedelméből, míg tizede hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzd. 

1. ábra: A megvalósult minta eloszlása különböző demográfiai változók szerint (%)

A válaszadók közel fele legalább 20 éve él a kerületben, míg ötödük legfeljebb 5 éve.  Kétharmaduk saját tulajdonú lakásban, közel ötödük önkormányzati bérlakásban, 12%-uk albérletben, 2%-uk pedig szívességi lakásban él. A megkérdezettek közel 90%-a bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik Józsefvárosban. 

2. táblázat: A kerületi lakosok megoszlása különböző lakhatással kapcsolatos kérdések alapján (%)

Vélemények a kerületi közügyekről, fejlesztésekről és tervekről

A kutatásban arról kérdezték a józsefvárosiakat, hogy szerintük általában jó vagy rossz irányba haladnak-e a dolgok Magyarországon, Budapesten, illetve a kerületben. Összességében mindhárom esetben nagyon hasonló, és lényegében közepes illetve nagyon halványan az alatti szintet mutat az értékelések átlaga 0-10 fokú skálán: Józsefváros esetében átlagosan 4,98, budapesti kontextusban 4,94, míg az országos ügyek kapcsán 4,59 pontra értékelték a helyzetet a válaszadók.

Józsefvárosra tekintve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az anyagilag jó helyzetben élők értékelték úgy, hogy valamelyest jobb a helyzet a kerületben. Területileg is különböznek a vélemények: a Magdolna és Orczy negyed lakói jóval rosszabbul értékelik a kerületek ügyeinek alakulását, mint például a Tisztviselőtelepen és Kolónián élők.

2. ábra: Összességében hogyan látja, általában véve jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Józsefvárosban? (átlag)

A megkérdezettek relatív többsége úgy gondolja, hogy “kormány a válság idején az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat bünteti az elvonásokkal”, míg negyedük szerint “jogos az elvonás, mert az önkormányzatoknak jobban hozzá kell járulniuk a válság kezeléséhez”. Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan az emberek fele szerint a “kormánynak minden önkormányzatot azonos mértékben kell kompenzálnia a kormányzati elvonások miatt” és közel negyedük úgy gondolja, hogy “a kormánynak joga van mérlegelni, mely önkormányzatoktól von el nagyobb arányban forrásokat”. 

3. táblázat: Az önkormányzati forráselvonással kapcsolatos vélemények (%)

A felmérés alapján elmondható, hogy a józsefvárosiak alapvetően szeretik a kerületet: a kerületi felnőtt lakosság 87%-a nyilatkozott úgy, hogy szeret a kerületben élni, míg 13%-uk nem.

Az elköltözés kérdésében a kutatásban ez áll: “Annak ellenére, hogy a kerületi lakosság egyértelműen szeret a kerületben élni, a józsefvárosiak közel fele meggondolná a kerületből való elköltözést. A válaszadók bő negyede (27%) elköltözne, ha lehetősége nyílna rá, ötöde (20,6%) pedig gondolt már rá. Összességében a kerületi lakók szűk többsége (52,2%) nem költözne el.

3. ábra: Elköltözne-e más településre, ha lenne rá lehetősége? (%)

Vélemények a kerületi közszolgáltatásokról

A közszolgáltatásokkal való elégedettség általában magas, a vizsgált területek közül csak a közbiztonsággal és a gyerekek átmeneti otthonával nem elégedett a józsefvárosi lakosság relatív többsége.

4. ábra: A kerületi közszolgáltatások értékelése

A józsefvárosiak véleménye egyes kerületi változásokról és tervekről

A kutatás vizsgálta a különböző önkormányzat feladatkörébe tartozó területek megítélését is. Egyetlen terület kivételével a lakosok relatív többsége úgy gondolja, hogy nem változott a helyzet. A lakosok 63%-a szerint a kerékpárosok közlekedési lehetőségei javultak, 40%-uk szerint a parkok és játszóterek állapota, 30%-uk szerint az ügyfélszolgálat minősége és a lakosok bevonása, 25%-uk úgy gondolja pedig, hogy a közterület-felügyelet munkája. A korrupció, a szociális támogatások és a köztisztaság esetében ellenben az emberek közel harmada inkább úgy érzi, hogy romlott a helyzet. Fontos megjegyezni, hogy a korrupció és a szociális támogatások megítéléseben nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudtak dönteni (korrupció esetében ez 33,2%, a szociális támogatások esetében pedig 43,5%) tehát a vélemények megoszlása kevesebb válaszadó értékelését tartalmazza, mégpedig azokét, akiknek egyáltalán volt valamilyen véleménye ezekben a kérdésekben.

5. ábra: A különböző önkormányzat feladatkörébe tartozó területek változásának lakossági értékelése (%)

Közelmúltbeli konkrét intézkedések értékelése

A Pikó András által vezetett önkormányzat konkrét intézkedéseit is értékeltek a válaszadók. MIndegyik intézkedést legalább a lakók kétharmada támogatta, de például a a lakossági zöld pályázatokat és az új utcai takarítógép beszerzését 90-90%-ban támogatták, a közétkeztetés olcsóbbá tételét és az óvodai uniós támogatást 85-85%-ban, a kerületi járványügyi segélyt illetve a bérpótlék bevezetését 82-82%-ban. Ezzel szemben a négy legkevésbé támogatott intézkedés az új civil stratégia megalkotása (63%), a kerületi kerékpársávok kialakítása (67%), a kerületi lakáspályázati rendszer átalakítása (72%) és a kerületi antikorrupciós stratégia elfogadása (74%) volt.

6. ábra: Az önkormányzat konkrét intézkedéseinek lakossági támogatottsága (%)

A józsefvárosi lakosok leginkább a zöldfelületek növelése és gondozása (89%), a közbiztonság javítása (82%) és a helyi egészségügyi intézmények fejlesztése (81%) esetében szeretnének több önkormányzati forrást. 

7. ábra: Különböző intézkedésekre szánt anyagi források növelésének vagy csökkentésének támogatottsága (%)

Józsefvárosi fejlesztési tervek értékelése

A kutatás során felmérték azt, hogy hogyan értékelik a józsefvárosiak az akkor még jövőbeli terveket. Ezek közül van, ami már most éppen folyamatban van. A józsefvárosiak többsége a Blaha Lujza tér felújítását tartja a legfontosabbnak (53%), amelyet jóval lemaradva a több önkormányzati bérlakás felújítása (40%), és a helyi egészségügyi intézmények fejlesztése (38%) követ a kerületi lakosság véleménye alapján.

8. ábra: A tervezett fejlesztések fontossági sorrendje (%)

Több zöld vagy több parkoló?

A kutatásban erre a kérdésre, hogy több zöld vagy több parkoló, a lakosok túlnyomó többsége inkább több zöldfelületet és tisztább levegőt szeretne a kerületben (66%), míg 28%-uk inkább több parkolóhelyet szeretne, míg 6%-nyian nem válaszoltak.

9. ábra: Parkolók számának és a zöldfelületek növelésének támogatottsága különböző társadalmi csoportokban 

A parkolási problémákra adott megoldási javaslatokat is értékelhették a józsefvárosiak. A leginkább támogatott megoldás az “összetett parkolási rendszer, ami figyelembe veszi a különböző parkolási igényeket” (72%). A konkrét tervek közül a legkevésbé népszerű az volt, hogy “a parkolási engedély nem lenne érvényes automatikusan a háztartás második autójára” (53% támogatta), a leginkább támogatott terv pedig a helyi lakosok számára jelenleg elérhető ingyenes parkolás méltányos áron való kiváltása volt (61%).

10. ábra: Parkolási rendszer megoldási terveinek támogatottsága különböző csoportokban

Tájékozódás és részvétel a józsefvárosiak körében

A kutatás keretében felmérésre került a helyiek közügyekkel kapcsolatos tájékozódási szokásai és közösségi részvételi hajlandóságuk. Legnagyobb arányban a közterületen elhelyezett infopontokból és plakátokból informálódnak legalább alkalmanként (72%). A második legnépszerűbb információforrás a Józsefváros Újság, amit a kerületiek közel kétharmada olvas rendszeresen vagy alkalmaként (64%). A lakosság majdnem fele az önkormányzat honlapjáról, illetve körülbelül harmaduk az önkormányzati vagy polgármesteri Facebook oldalról tájékozódik. 

11. ábra: Kerületi ügyekről való tájékozódási források gyakorisága (%)

A józsefvárosiak többsége elégedett azzal, ahogyan az önkormányzat bevonja a lakókat a kerülettel kapcsolatos döntések meghozatalába (61%), tízből négyen (39%) viszont inkább úgy érzik, hogy nem megfelelő a lakosok bevonása. Az elégedettség mértéke kor szerint igen változó: a fiatalok 63%-ra inkább elégedett, míg ez az arány a 60 évnél idősebbeknél mindössze 53%. Valamint az anyagilag nehéz körülmények között élők is az átlagosnál valamivel magasabb arányban érzik úgy, hogy kihagyják őket a döntésekből (52%).

12. ábra: “Mennyire elégedett azzal, ahogyan a Józsefvárosi Önkormányzat bevonja a lakókat a kerülettel kapcsolatos döntések meghozatalába?” (%)

A bevonás különböző lehetőségeinek értékelésére tekintve azt láthatjuk, hogy az online megoldások valamelyest népszerűbbnek tűnnek, mint a személyes vagy offline módok. A kerületi lakosok legkevésbé hírlevél (56%) illetve papír alapú kérdőív kitöltésén (52%) keresztül szeretnének beleszólni a közügyekbe.

13.ábra: Lakosság bevonásának különböző lehetőségeinek népszerűsége (%)

Közösségi aktivitás

A közösségi aktivitást tekintve elmondható, hogy a szűk lakókörnyezetében a kerületi lakosok többsége szokott segíteni valamilyen formában a szomszédjainak vagy ismerőseinek (61%). Önkénteskedni a kerületi lakosok 14%-a szokott, míg 6% tagja valamilyen civil szervezetnek.

14. ábra: Különböző közösségi aktivitások gyakorisága (%)