Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Józsefváros - közös város

Október 17-én felavattuk a Koltói Anna teret

2021. október 18. hétfő

Szili- Darók Ildikó alpolgármester, és Gurmai Zita az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elnökének beszédét olvashatják.

Október 17-én felavattuk a Koltói Anna teret.Koltói Annára emlékeztünk, aki tevékenységével egy igazságosabb társadalomért, a szegénységben élő munkások méltóságteljesebb életéért, és a női egyenjogúságért küzdött.Az avatón beszédet mondott: Szili-Darók Ildikó, Józsefváros alpolgármestereSpieglné dr. Balogh Lívia, a Vasas szakszervezet elnöke, a MEASZ képviselője (mint az elnevezés kezdeményezője), Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elnöke.

Szili- Darók Ildikó, alpolgármester

Kedves megjelentek!

1944. október 17-én a Mária Terézia tér (a mai Horváth Mihály tér) 16. számú bérház kapujában öt nyilas jelent meg. Kezükben a géppisztollyal azt kiabálták: „Ki a folyósóra! Mindenki!” Amikor a lakók megjelentek, névsort olvastak. Mikor az 53 éves, nagybeteg Koltói Anna neve hallatán kilépett a sorból, agyonlőtték. A gyilkos ezután bement a lakásába és elrabolta az áldozat táskáját. A nyilasok távozása után az egyik lakó bevonszolta a testet a lakásba, orvost hívott, aki csak este 7 után érkezett. Megállapította a halált és hozzátette: „Ma ez volt a kilencvenhatodik ilyen haláleset, amit bejelentettek."

Koltói Anna „bűne” az volt, hogy politikai szerepvállalásával és tevékenységével egy igazságosabb társadalomért, a szegénységben élő munkások méltóságteljesebb életéért, és a női egyenjogúságért küzdött.

Nehéz gyerekkora volt, már fiatalon dolgozni kezdett, 12 évesen cselédként, 14 évesen pedig már a Riegler nyomdában dolgozott. Utána pedig a Weiss Manfréd gyárba került vasmunkásnak, ahol csatlakozott a szakszervezeti mozgalomhoz, és 1918-ban már női bizalmi posztot kapott, tagja lett a gyári munkástanácsnak, majd a községi és megyei tanácsnak is.

A Tanácsköztársaság idején egyike volt azoknak, akik gondoskodtak a munkások és családtagjaik ruha- és élelmiszer-ellátásáról, a gyermekek üdültetéséről, orvosi felügyeletéről. Szerepvállalása miatt a fehér terror idején börtönbüntetéssel sújtották, megkínozták és meghurcolták.

De ő nem adta fel. Szabadulása után sem szakított a mozgalommal, a Szociáldemokrata Párt nőszervezőjeként folytatta. 1922-ben a vasasszakszervezet nőszervező országos bizottságának egyik alapítója és titkára lett. Egyik pécsi, munkásnők előtti felszólalása után, melyben a háború ellen szólalt fel és kimondta, hogy „a fegyvereknek a múzeumokban a helyük”, lázításért elítélték, de végül amnesztiát kapott.

Vezetőségi tag lett az Országos Társadalombiztosító Intézetben, melynek székháza a Fiumei úton volt - nem messze innan, ahol most ezt a kis teret elnevezzük róla. A baleseti kórház felépítését is ő harcolta ki. Az 1930-as években a Gyermekbarát-mozgalom keretében pedig segített szegény gyerekeken, kezdeményezte az ingyenes étkeztetésük bevezetését.

Bármivel és próbálták életében vagy halála után befeketíteni, Koltói Anna erőszakos cselekményekben soha nem vett részt, elítélt minden politikai erőszakot, a kommunista pártnak pedig sosem volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémia utcanév bizottsága egyértelműen megállapította róla: „Koltói Anna nem vett részt XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában”. Éppen ellenkezőleg: az ilyen rendszerek ellen küzdött, az életét áldozta a közösségért, a leginkább elesettekért és egy jobb világért.

Ezért nagy megtiszteltetés számomra, hogy Önökkel együtt most itt lehetek és a Józsefvárosi Önkormányzat döntésének megfelelően egy olyan nagyszerű, példamutató embereknek állíthatunk emléket, mint Koltói Anna.

Köszönöm a figyelmet!

Gurmai Zita az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elnöke

Tisztelt Alpolgármester asszony,tisztelt egybegyűltek, kedves emlékezők!

Ahogyan a hősiesség, úgy a hőssé válás útja is ezer féle arcot ölthet. Lehetnek benne tévedések és zsákutcák, lehet kitérőkkel és kanyarokkal teli, de lehet nyílegyenes is.

Így lehet hősünk például Bajcsy Zsilinszky Endre és így Koltói Anna is. Az ő életútján nincsenek tévedések és nincsenek zsákutcák sem.

Egyetlen cél vezette, egyetlen célért küzdött rendületlen: több jogot szerezni a nőknek.

Koltói Anna egyike azoknak, akikre érdemes emlékeznünk, akiket érdemes példaként megmutatnunk. Koltói Anna mozgalmi szinten kapcsolódott be a politikába – igaz, nem a nőmozgalmon, hanem a szakszervezeti mozgalmon keresztül, de ízig-vérig harcos politikus volt.

Megharcolt a meggyőződéséért, politikai fogolyként járt börtönben, s élete végéig aktív politikai tisztviselő volt. 1942-től az akkori budapesti közgyűlés, Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága tagjaként tevékenykedett.

És ezt a köztisztséget betöltő nőt 1944-október 17-én, két nappal a nyilas hatalomátvétel után,  a nyilasok a saját lakásán egyszerűen kivégezték.

Talán szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy a nyilas terror idején a magyar nőmozgalomnak három mártírja van, időrendben: a szociáldemokrata Koltói Anna, a katolikus konzervatív Salkaházi Sára és a feminista Mellerné Miskolczy Eugénia.

Salkaházi Sára emlékezetét, nagyon helyesen, már régebben őrzi Budapest egyik közterülete. Koltói Anna emlékezetét is évizedeken át őrizte, nem is egy, míg a rendszerváltás antikommunista hevülete át nem keresztelte azokat.

Kései igazságszolgáltatás a mai, de felettébb indokolt: Koltói Anna nem egy totalitárius eszme hirdetője vagy egy elnyomó rezsim kiszolgálója volt. Épp ellenkezőleg. A nők egyenjogúságáért küzdött – vagyis szemben állt minden totalitárius gondolattal.

Kedves barátaim!

A magyar nők nevében köszönöm, hogy a mai nappal igazságot szolgáltatunk az egyenjogúságért küzdő egyik mártírunknak.

Köszönet Pikó András polgármesternek és Józsefváros önkormányzatának!

Külön köszönet jár azért, hogy felveszik a harcot azzal az otromba fideszes emlékezetpolitikával, ami az elmúlt évtizedet jellemezte.

Fojtogató, szánalmas, kissé nevetséges világ képe jelenik meg a 2010 utáni átnevezési hullámban, aminek az előző önkormányzat és tarlós István egyik fő szószólója volt. Mégis azt mondom, ne panaszkodjunk, és ma különösen ne! Mert ebben a kisstílű világban is vannak pillanatok, végre találunk egy örömteli pillanatot, egy szép szimbólumot. Mint a mai alkalmat.

Mindig ritka esemény, ha egy nőről közterületet neveznek el. Értékeljük egy pillanatra ennek a jelentőségét! A nők oly sokáig nem vehettek részt saját jogon a politikai életben, hogy csak egy-két ritka hatalmas nőnek adatott meg, hogy saját nevével nyomot hagyhasson a történelem lapjain.

Ám ahogy a nőmozgalmak végre kiharcolták a nőknek a választás és a tisztségviselés jogát, egyre többen lettek azok a tehetséges, bátor és okos nők, akiket végre láttunk, láthattunk, akikre végre emlékezhetünk; akiket példának állíthatunk a ma embere elé.

Koltói Anna szakszervezetis, baloldali és bátor volt: csupa olyan dolgot képviselt, amelyet a mai hatalom megvet. Ma nem divat a munkásság jogaiért kiállni, ma alig szól valaki az urak közül, amikor egy gyárban csendrendeletet írnak elő, hogy a szakszervezet nehogy beszélni tudjon a kizsigerelt dolgozókkal.

Ma nem divat baloldalinak lenni, és kevesen mernek bátrak lenni, mint Koltói Anna.

Pedig az olyan nőknek és férfiaknak köszönhető, mint Koltói Anna, hogy a gonosz hatalmak sosem tartanak örökké. Előbb-utóbb végük lesz. Ahogy ennek a mostaninak is vége lesz, úgy 2022 áprilisa környékén. A szavazófülke magányában az is megmozdul, aki úgy érzi, nyíltan nem teheti.

Kedves Barátaim!

Legyetek hát olyanok, mint Koltói Anna! S milyenek? A dolgozó emberek érdekeit képviselő, bátor baloldaliak. Legyetek ilyenek, mert csak így megy előre a világ.

Köszönöm a figyelmet.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben