Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Esélyt kapott a Köztársaság tér és az Erkel Színház

2010. február 09. kedd

Megújulhat a Köztársaság tér és újjáépülhet az Erkel Színház. A képviselő-testület legutóbbi, február 3-i ülésén módosította Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatát annak érdekében, hogy a Köztársaság tér és környékének rendezése elindulhasson majd.

Több mint két éve, hogy működésképtelenné vált és bezárt az állami fenntartású Erkel Színház a Köztársaság téren. A Népoperának emelt épület Budapest egyik első jelentős, magánpénzből emelt teátruma volt, az épület azonban mára igen elavult. Felújításáról, átépítéséről több elképzelés van, de a konkrét tervek még hiányoznak. Várhatóan a tavasszal hivatalba lépő új kormányra várnak az ezzel kapcsolatos döntések, a józsefvárosi képviselő-testület a most elfogadott rendeletmódosítással szabad utat adott a tervezésnek. 

A kerületvezetés szerint az új színház kialakítása az egész Köztársaság tér újjászületését és rendezését, illetve a környék presztízsének emelkedését garantálhatja. 

Józsefváros Kerületi Építési Szabályzata (JÓKÉSZ) és melléklete a Kerületi Szabályozási Terv (JKSZT) módosítása a Köztársaság téren

A 209. jelű tömb határainak módosítása az Erkel színház korszerű városi szintű kulturális, zenei színházzá és intézménykomplexummá kialakítása érdekében történik. A szabályozási terv módosítása az övezeti és építési övezeti előírások megtartásával, az övezeti határvonal és az építési hely meghatározásával készült. Egy nemzetközi szinten is számon tartott, multifunkcionális zenei színház, illetve művészeti központ megvalósítási feltételeinek meghatározása a hatályos JÓKÉSZ és a mellékletét képező JKSZT módosítását igényli. 

A JKSZT módosítására Budapest hatályos településrendezési eszközeinek (TSZT, FSZKT, BVKSZ) módosítása nélkül kerül sor. A Köztársaság téren álló Erkel Színház (jelenleg bezárt) épülete mellett-mögött, a parkban valósulhat meg az új, országos jelentőségű színház a 4. metró mélyállomását figyelembe véve.  A módosítás javaslata több lépésre épül: 1.) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdése, mely lehetővé teszi, hogy „Nem kell az FSZKT-t módosítani, ha a Kerületi Szabályozási Terv alapján… c) a keretszabályozási övezet, illetőleg telektömb közterületi telekhatára módosul és az nem érint keretszabályozási övezetbe sorolt közterületet”. Ennek megfelelően a 209. tömb határai módosulnak a Bezerédi utca felőli és a Luther utca felőli határvonalon. Ezzel a keretövezetbe nem sorolt területből a „I-VIII-1” jelű építési övezetbe kerül ~4.065 m2 terület. Ezzel az építési övezet területe ~10.310 m2-re emelkedik. 2.) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdése, mely lehetővé teszi, hogy „Nem kell az FSZKT-t módosítani, ha a Kerületi Szabályozási Terv alapján, „d) telekhatár-rendezés esetén, ha a telektömbön belül két keretszabályozási övezet, illetve az FSZKT-ben meghatározott célzott területfelhasználási mód találkozik és a telekhatár korrekciójának mértéke nem haladja meg az érintett legkisebb telek területének 20%-át, kivéve, ha a telekhatár rendezés külterületbe tartozó zöldterületi (Z) vagy erdőterületi (E) keretszabályozási övezetbe sorolt telek vagy telkek területcsökkenésével jár”. Ennek megfelelően az „I-VIII-1” jelű építési övezet ~2.063 m2 területtel 12.300 m2-re növekszik. A közpark területe ~48.800 m2-re csökken. A 4. metró állomás és védőtávolsága behatárolja a beépítés helyét, terepszint alatt és felett. A közpark tényleges területe kiterjeszthető, területe nem csökken. 3.) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdése, mely lehetővé teszi, hogy „Nem kell az FSZKT-t módosítani, ha a Kerületi Szabályozási Terv alapján, „e) telekhatár-rendezés esetén, ha a kül- és belterületen zöldterületi (Z) vagy erdőterületi (E) keretövezet területe növekszik. Ennek megfelelően a „Z-KP” jelű építési övezet ~6.460 m2 területtel növekszik, egy-egy önálló telekként a Luther utcai oldalon és a Berzsenyi utca meghosszabbításánál. A Z-KP-VIII-1 jelű övezetben javasolt módosítások lehetővé teszik, hogy a Z-KP-VIII-1 övezetbe tartozó telek területének (5 hektár alatti területének 20%-án) terepszint alatti épületek is elhelyezhetők legyenek. A 4. metró állomásához csatlakozó területen mélygarázs, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók is elhelyezhetők. Az I-VIII-1 jelű építési övezetben az épület legnagyobb építménymagassága 28 méter lehet, ami a környezetet figyelembe véve lehetővé teszi, hogy a színház technológiailag szükséges méretei teljesíthetők legyenek és az épület legmagasabb pontja elérheti a 36 métert. A terepszint alatti beépítések összefüggő rendszert alkothatnak a 4. metró állomása térségében, a tervezett kulturális komplexum alatt és a Luther utcának az Erkel Színház előterét alkotó térbővülete alatt kialakítható terepszint alatti garázzsal. A zenei színház és kulturális-, idegenforgalmi komplexum összetett funkciói sajátos építészeti megoldásokat igényelhetnek. Ezekkel összehangoltan kell kialakítani a bejárat térségét, a személyforgalom reprezentatív kialakítását, a metró, személygépkocsi és gyalogos érkezés színvonalas környezetét, összehangolva az árufeltöltés, díszletmozgatás technológiai igényeivel. Gondot kell fordítani az eltérő igényű és használatú funkciók kapcsolatára (zenei funkciók, hotel, konferenciatermek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók, garázsok stb.). Az értékvédelmi szempontok érvényesítése érdekében gondot kell fordítani a környezethez történő illeszkedés szempontjaira, valamint a park értékes növényzetének megőrzésére, illetve a kivágott fák szakszerű visszapótlására, illetve a park metróépítés utáni revitalizációjára, rekonstrukciójára. A közlekedési igények az elhelyezhető új funkciók következtében kis mértékben növekszenek, de a szükséges parkolók, szállítási területek kialakítása és legfőképpen, a metróállomás közvetlen szomszédsága miatt, ez a terhelés összességében a terület jelenlegi lökésszerű terheléseinek kezelhetőségén nem változtat.