Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1838. március 13-án lépett ki medréből Pest-Budánál a Duna. A jeges áradás áttörte a korábban emelt ideiglenes gátat, a víz elöntötte az akkor még külvárosnak számító Teréz-, Ferenc- és Józsefvárost is. A pusztítás hatalmas volt. A kerületekben a korabeli vízállásra több helyen táblák is emlékeztetnek.

Ötven évvel ezelőtt, március 15-én robbantották fel a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét. Az évforduló alkalmából megemlékezést tartottak pénteken este a Nemzeti Színház parkjában, a régi Nemzeti lerombolt homlokzatát idéző szobornál.

Történelmi emlékhellyé nyilvánították a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főépületét, ismertebb nevén, a Ludovikát. Az eseményen emlékoszlopot leplezett le Hende Csaba honvédelmi miniszter és Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora, köszöntőt mondott Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, és jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Minden idők legmagasabb vízszintjével tetőzött a Duna 2013. június 9-én. Az árhullám rengeteg kárt okozott a folyó mindkét partján, de nem veszélyeztette Józsefvárost. Ám 175 évvel ezelőtt nem így történt.

Érdekes, meglepő képeslapot talált Pongrácz Erzsébet, a helytörténeti tanács tagja. Nyomban el is küldte a színes nyomatot részemre, hogy továbbítsam az érdeklődőknek.Most itt közzétesszük. Kerekes Pál írása.

A Kiegyezés (1867) után, a fejlődni akaró országban hatalmas építkezések indultak meg. Mai nagyvárosaink, és persze elsősorban Budapest, középületeinek nagy része ebben a korszakban épült. A városházák, színházak, templomok tervezésénél, kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a megrendelők az esztétikai szempontokra is. Új mesterségek sora alakult ki, vagy született újjá: kőfaragók, épület-festők, épület-szobrászok nemzedékei kaptak munkát a Monarchia időszakában. Ilyen új szakma, mai szóval élve, jellegzetes iparművészeti ágazatként jelent meg az üvegfestészet is. Ez gyakorlatilag többnyire a hatalmas homlokzati üvegfelületek, vagy templom-ablakok dús színezését jelentette. Gyakori volt az ajtók üveg-elemeinek mázolása is. Kerekes Pál írása.

Hogyan éltek, dolgoztak, teremtettek otthont, városrészt, érdekvédelmet azok az emberek, akik 125 éve városrészt építettek maguknak Józsefvárosban – erről szól a Tisztviselőtelep. Több mint egy évszázadon át afféle rezervátumként újította meg magát ez a különös kertváros, amelyben látványosan érvényesült az „Összefogva könnyebben megy!” életelv – mondják a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület vezetői, és a telep összetartó erőit kutatva így összegezett egykor Pilinyi Péter, kerületi múltkutató is.

Józsefváros nagyon sok költőnek, irodalmárnak adott otthont. Csak a leghíresebbeket említve: Jókai Mór két helyen is lakott a kerületben, a Bródy Sándor utcában és a Baross-ban. Tóth Árpád a Vas utcában, és időben még inkább visszanyúlva: Katona József, a Bánk bán írója a Szentkirályi utcában. A XX. század második feléből is felidézni érdemes két író-nagyságot: Mándy Ivánt, és a kerületről regényében is megemlékező Fejes Endrét. A kép a Babits által leírt villamosutazás helyszíne, az Örömvölgy a mai Diószeghy utca és a Kőris utcai sarka. Kerekes Pál írása.

Kerületünk története gazdag az ipari emlékekben. Sokan persze főleg a Ganz-ra gondolnak, a Százados úti kenyérgyárra, a Szentkirály utcai Stühmer csokoládé-üzemre, és sok más nagy vállalkozásra. Kerekes Pál írása.

Józsefváros a magyar mozi történetében is jelentős szerepet játszott, elsősorban a Nagykörút hajdani bulvár funkciója miatt. Több közülük, mint például az Uránia és a Corvin, ma is filmszínházként működnek. Kerekes Pál írása.

Józsefváros egyik jellegzetes forgalmi csomópontja a Kálvária tér. A Baross utcába itt torkolnak be a messziről futó, szűk utcák. Trolibuszok, autóbuszok fékeznek a kopár megállókhoz. A zebrához érve gyakran tülkölnek az autósok. Kerekes Pál írása.

Az első rendszeres villamosjárat, leszámítva a kísérleti szakaszokat, éJózsefvárosban indult el 1889. július 30-án. Az Egyetem tér és az Orczy tér között közlekedett a Stáczió (ma Baross) utcában. Ez volt Budapest első normál nyomtávú villamosvonala. A kocsiszín helyét az utca végén, a Köztemető (ma Fiumei) útnál jelölték ki. Itt volt az újonnan beszerzett kocsik próbapályája is.

Iskolás olvasmányokból általában tudjuk, hol éltek neves irodalmáraink. Persze többnyire Budapesten, de más városok is büszkélkedhetnek jeles szerzőkkel. Kerekes Pál írása.

Trianon kapcsán a televízióban visszaemlékeztek az akkori idők hős katonáira, elsősorban a cseh megszállók elleni harcok eseményeinek tükrében. Salgótarján, Balassagyarmat: csodás színmagyar városok, de a mohó, határaikat kereső új országkezdemények igyekeztek megszállni ezeket a vasúti, ipari gócpontokat. Miskolc is elesett, már zsupánok fogtak neki a közigazgatás megszervezésének. A magát Tanácsköztársaságnak mondó politikai alakulat megpróbált ellenállni. A Monarchia hadseregének tisztjeit is megnyerte a feladathoz. Kerekes Pál írása.

Immár két ülést tartott a Józsefvárosi Helytörténeti Tanács május 16-án, hétfőn. A tanácskozást megnyitó Zentai Oszkár képviselő, bizottsági elnök hangsúlyozta: Józsefváros új városi arculatának fontos része a kerület emlékeinek, értékes hagyományainak megismerése és megismertetése.

A mai Józsefváros az 1720-as években kezdett benépesedni. Az uralkodó háztípust, a földszintes agyagépületeket az 1838-as árvíz elpusztította. Az árvíz után jelentős újjáépítés kezdődött, ekkor kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a millennium évére a főbb utak bérházai is felépültek. Ezek már többemeletes bérházak voltak. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899: villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - pl. Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-építés) fejlődésével volt arányos, Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros lakosságának 18,8%-át jelentette.