Kik vagyunk?

A józsefvárosi Közösségi Részvételi iroda célja a józsefvárosi közösségek erősítése és a helyi lakók bevonása a közös döntésekbe. Hiszünk abban, hogy közös tudással és érdemi párbeszéddel új, kreatív, hatékony és igazságos megoldásokat tudunk találni közös problémáinkra. Alapelveink, amelyek érvényesítéséért dolgozunk: közérthetőség, átláthatóság, akadálymentes hozzáférés, méltányosság, szolidaritás

Annak érdekében, hogy megvalósuljon a józsefvárosiak korrekt, átlátható és hatékony tájékoztatása, célunk az ügyfélbarát tájékoztató felületek és csatornák kialakítása, valamint annak biztosítása, hogy az önkormányzati folyamatok közérthetőek és átláthatóak legyenek. Így érjük el, hogy minden állampolgár hozzájusson a számára fontos információkhoz. Feladataink közé tartozik annak biztosítása, hogy Józsefváros vezetése egyre több érdemi konzultációs folyamatot valósítson meg az olyan fontos döntések előtt, amelyek a lakók életét jelentősen befolyásolják. Szintén feladatunk azoknak az eseményeknek a megtervezése és támogatása, amelyek az önkormányzat és a helyi közösségek közötti párbeszéd színterei lehetnek, ideértve a közösségi fogadóórákat és közmeghallgatásokat is. Annak érdekében, hogy partnerség alakulhasson ki a polgárok, a civil szervezetek és az önkormányzat között, feladatunk az olyan folyamatok kidolgozása és felügyelete is, amelyek egyes ügyekben lehetővé teszik a közös döntéshozatalt, ideértve a részvételi költségvetést, valamint a kerület közösségi alapon történő fejlesztésében való részvételt is.

A részvétel kultúrájának erősítésében kulcsfontosságú a folyamatok értékelése és a közös tanulás. Az alábbiakban a Közösségi Részvételi Iroda 2020-ban megvalósított részvételi folyamatai közül emelünk ki néhányat, amelyek számunkra is fontos tanulságokkal szolgáltak és úgy gondoljuk, ezzel segíthetünk másoknak is hasonló folyamatok megvalósításában. Ha kérdése vagy javaslata lenne az alábbiakkal kapcsolatban, kérjük, írjon nekünk a reszvetel@jozsefvaros.hu címre vagy látogasson el Facebook-oldalunkra: https://www.facebook.com/reszveteliiroda

Mit jelent a részvétel?

Az önkormányzás eredetileg azt jelenti, hogy az állampolgárok közösen és önrendelkező módon alakítják környezetüket és jövőjüket, és bele tudnak szólni az őket érintő döntésekbe. A települési önkormányzat ma Magyarországon az önkormányzás leginkább elterjedt intézményesített formája, amely működésében sok szempontból eltávolodott eredeti jelentésétől és egyre inkább az állampolgároktól elszigetelt hivatalrendszerként funkcionál. Miközben az önkormányzat a képviseleti demokrácia egyik kiemelten fontos intézménye, a részvételi demokrácia elveinek és eszközeinek alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok újra magukénak érezzék és ellenőrzést tudjanak gyakorolni felette, illetve arra is, hogy az önkormányzat érzékenyebben és tartalmasabban tudja betölteni eredeti funkcióját.

Az állampolgárok és az önkormányzat közös felelőssége, hogy az önkormányzat szervei és intézményei folyamatosan kapjanak visszajelzést a munkájukról és nyitottak legyenek a lakosok igényeire, javaslataira és kreativitására. A részvételi önkormányzás célja és egyben eszköze annak, hogy a politika és a közélet mindenkié lehessen és senkit ne lehessen kizárni a politikai közösségből etnikai származása, kora, neme, identitása, társadalmi státusza, vallása, testi vagy mentális állapota vagy bármi más miatt.

Az állampolgári részvétel nagyon sokféle mélységben, intenzitással és formában valósulhat meg – a „részvétel” nem egy konkrét módszer vagy folyamat, hanem valójában a hatalmi viszonyok átalakítása az állampolgárok és a közhatalom között. Az Európa Tanács Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciájának 2009. október 1-jén elfogadott dokumentuma szerint a részvételnek legalább négy különböző szintjét lehet megkülönböztetni aszerint, hogy az állampolgároknak mekkora hatalma van beleszólni az őket érintő döntésekbe: tájékoztatás, konzultáció, párbeszéd, partnerség. Mi az alábbiakban két konzultációs folyamatot és két partnerségi folyamatot mutatunk be.

Konzultációs folyamatok a Józsefvárosi Önkormányzatban

Az Európa Tanács Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája által elfogadott dokumentum szerint a konzultáció során „a hatóságok kikérik a civil szervezetek véleményét egy bizonyos témában vagy fejlesztési kérdésben. A konzultáció során a hatóságok általában tájékoztatják a civil szervezeteket az aktuális szakpolitikai kezdeményezésekről, kikérve azok véleményét, szempontjait és visszajelzését. A hatóság kezdeményez és jelöli meg a témát, nem pedig a civil szervezetek. A konzultáció alapvető fontosságú a döntéshozatali folyamat minden fázisában, különösen a szakpolitikák megszövegezése, nyomon követése és újrafogalmazása során” (7. oldal). A Közösségi Részvételi Irodában ezt a meghatározást a civil szervezetek bevonásán túl az állampolgárok széles körének megszólítására terjesztettük ki.

Konzultáció a közterületi filmforgatásokról

Ennek a konzultációs folyamatnak a kiindulópontja az, hogy a VIII. kerület nagyon népszerű a filmkészítők körében és ezért előszeretettel használják filmforgatások helyszínéül a kerület utcáit, tereit, házait. Különösen igaz ez a Palotanegyedre, ahol korábban előfordult akár több hónapig tartó filmforgatás is. Ez nyilván egyrészt büszkeség a kerület egészének, de sok nehézséget is okoz a helyben lakóknak abban, hogy mindennapi életüket nyugodtan tudják élni. Az előző kerületvezetés azzal próbálta ezt a helyzetet kezelni, hogy egy az egyben betiltotta a kerületi tulajdonú közterületeken a filmforgatásokat a Palotanegyedben. Ez az intézkedés sokaknak tetszett, de voltak kritikusai is a helyi lakók körében. Az intézkedés azt eredményezte, hogy míg a Palotanegyed kerületi tulajdonú közterein megszűntek a filmforgatások, a kerület más részein megnőtt az engedélyezett filmforgatások száma. Az új városvezetést 2020 elején keresték meg helyi civil szervezetek képviselői, akik szerették volna, ha ennél kiegyensúlyozottabban lenne szabályozva a filmforgatások rendje. Ez egybeesett a kerület vezetésének céljaival is: ne legyenek teljesen tiltott területek, de legyen mindenhol szigorúbb, a helyi lakosok érdekeit előtérbe helyező szabályozás, ami a filmesek számára is átlátható kereteket teremt és az önkormányzatnak is biztosít bevételt.

A konzultáció folyamata

A konzultáció 2020. februárjában és márciusában zajlott, az új rendelet pedig 2020. júniusában fogadta el a képviselő-testület.

A filmforgatásokra vonatkozó rendelet módosítását egy munkacsoport készítette elő, amit a Részvételi Iroda vezetett és részt vettek benne a Tulajdonosi bizottság vezetője és külső tagjai, két helyi civil szervezet képviselői (Civilek a Palotanegyedért és C8 – Civilek Józsefvárosért) és a Palotanegyed önkormányzati képviselői is.

A munkacsoport több alkalommal találkozott. Először elolvastuk és feldolgoztuk a filmforgatásokra vonatkozó kerületi és országos szabályozást, a kerület korábbi filmforgatási statisztikáit és átnéztük más települések és kerületek rendeleteit. A közös feldolgozás során kiemelkedtek olyan témakörök az akkori gyakorlatban és szabályozásban, amelyeken a jelenlévők változtatni szerettek volna, de olyanok is, amelyekkel meg voltak elégedve. Ebben a fázisban egyeztettünk filmes szakemberekkel is, hogy az ő szempontjaikat is megismerjük. Ezután a konzultáció lépéseit egyeztettük a munkacsoportban, ami végül két fő elemből állt: egy online és offline lakossági kérdőívből és egy lakossági fórumból.

A lakossági kérdőívet azok alapján a témák alapján állítottuk össze, amik az előzetes feldolgozás során megjelentek, mint jellemző problémák (pl. éjszakai forgatás, parkolóhelyek problémája, lakossági tájékoztatás hiánya), illetve hagytunk benne nyitott kérdéseket is, ahol a lakók jelezhették azokat a témákat, amikre mi korábban nem figyeltünk fel. A kérdőívben problémák és javaslatok is szerepeltek, amikről a lakók elmondhatták a véleményüket. A kérdéseket a hivatal illetékes irodája is véleményezte.

A kérdőív esetében 1000 főt céloztunk meg mint a kitöltők ideális száma és szerettük volna, ha a kerület minden részéből és minél szélesebb társadalmi körből érkeznek vélemények. Végül a kérdőívet közel 800 ember töltötte ki. A kitöltésre két hetet adtunk a lakóknak és online és offline is terjesztettük. Az offline terjesztés – köztéri standolás formájában – elengedhetetlennek bizonyult ahhoz, hogy a józsefvárosiak széles köréhez eljussunk. Ennek a munkának az oroszlánrészét a C8 – Civilek Józsefvárosért vitte, akik sok-sok órát töltöttek el a kerület különböző közterein és töltették ki a kérdőívet a lakosokkal. A másik forma az online terjesztés volt (Facebook, önkormányzati honlap), ami társadalmi osztály szempontjából felfelé torzít, illetve jellemzően azok töltik ki, akiket az adott téma kifejezetten érdekel.

A beérkezett kérdőíveket feldolgoztuk és az eredményeket – kommentár nélkül – kitettük a kerület honlapjára. Fontosnak tartjuk, hogy az eredményeket minden konzultációs folyamatban elfogultság és vélemény nélkül prezentáljuk, hogy az emberek maguk is lássák a vélemények és javaslatok sokszínűségét, ne csak az önkormányzat később rátett szűrőjén keresztül, ami végül a konkrét szabályozást meghatározza.

A kérdőíves felmérésen kívül egy lakossági fórumot is szerveztünk, ahol kb. 50 helyi lakos vett részt. Ennek a helyszíne a téma szempontjából leginkább konfliktusos Palotanegyedben volt, hogy el tudjuk érni azokat, akikre a leendő szabályozás a leginkább hatással lesz. A fórumon is kértük a résztvevőktől a kérdőív kitöltését, illetve a helyszínen nagy csomagolópapírokra írthatták fel kérdéseiket, véleményüket, amely aztán a fórum beszélgetésének alapját is adta. A fórumra meghívtuk a kerület illetékes alpolgármesterét, a Nemzeti Filmintézet munkatársát, valamint egy a kerületben gyakorlattal rendelkező filmes cég képviselőjét. A fórumon a moderátor a közönség írásban és szóban érkező kérdéseit tette fel a résztvevőknek, amely inkább hasonlított közös gondolkodásra, mint egy hagyományos fórumra, ahol a lakók kérdeznek, a döntéshozók pedig válaszolnak.

A fórum anyagának és a kérdőíves felmérés összefoglalójának egyéni feldolgozása után a munkacsoport ismét összeült és a tagok átbeszélték, hogy melyek azok a pontok, amelyeken ezek alapján mindenképpen érdemes lenne változtatni és hogyan. Az itt elhangzott javaslatokból a részvételi iroda vezetője összefoglalót készített, amit a munkacsoport tagjai írásban és szóban is véleményeztek. Az így kialakult szöveget mutattuk be a polgármesteri kabinetnek, majd küldtük el az illetékes ügyosztálynak véleményezésre és kodifikálásra. A rendelet kodifikált szövegét ismét véleményezték a munkacsoport tagjai, majd a végleges előterjesztést az illetékes bizottság, majd a képviselő-testület is megtárgyalta. A képviselő-testületen érkezett még javaslat a rendelet módosítására, amit a képviselők befogadtak és így végül ez is bekerült a végleges jogszabály szövegébe.

A szabályozás végrehajtása

A rendelet elfogadása utána kezdődött meg a végrehajtás kidolgozása, vagyis annak átbeszélése, hogy mik az új elemek az eljárásrendben, ki miért felel a Polgármesteri Hivatalon belül és ezeket hogyan fogjuk ellenőrizni. Ez kisebb konfliktusokkal és félreértésekkel járt amiatt, hogy azok egy része, akik a végrehajtásban ma is részt vesznek, nem vettek részt teljes értékűen a konzultáció tervezésében és lebonyolításában, ezért nem volt minden világos számukra vagy akár ellentétes véleményük volt. Miután elkészültünk a belső protokollok első változatával és néhány esetben már a gyakorlatban is kipróbáltuk ezeket konkrét filmforgatások engedélyezésénél, a saját belső folyamatainkat még egyszer átbeszéltük és áramvonalasítottuk. Nagyon sokat tanultunk a filmesektől is, akik az új szabályozás egy részét szerették, más részét nem, de fontos volt az intenzív és konstruktív kapcsolat annak érdekében, hogy a lakóbarát eljárásrend a gyakorlatban is érvényesülni tudjon.

Utolsó lépésként a Nemzeti Filmintézettel ültünk le egyeztetni az új szabályozást, ahol a polgármesteri kabinet illetékes tagjaival és a hivatal munkatársaival együtt átbeszéltük a szabályozás végrehajtásának gyakorlati részleteit és esetleges buktatóit. Itt is kiderültek fontos szempontok a szabályozás végrehajtásával kapcsolatban. Ez a találkozás hasznos volt ahhoz, hogy az új szemlélet jobban érvényesüljön az önkormányzaton belül és hogy a Filmintézet is eszerint tudja tájékoztatni a filmeseket. Ezt az egyeztetést fél év múlva meg fogjuk ismételni, hogy értékeljük a helyzetet és ha szükséges, akkor igazítsunk a szabályozáson, hogy minél jobban tudjon működni a gyakorlatban is minden résztvevő számára.

Nyilvánosság és dokumentáció

A munkacsoport találkozóiról minden alkalommal jegyzet készült, hogy a résztvevők nyomon tudják követni a folyamatot, a konzultációról pedig folyamatosan hírt adtunk az önkormányzat online felületein. A lakossági fórumot élőben közvetítettük a Facebookon, majd a videófelvételt az önkormányzat honlapján is közzétettük, hogy azok is tudják követni, akik nem tudtak személyesen jelen lenni. A konzultációról szóló kommunikáció és a végrehajtás (pl. lakossági tájékoztatás) során kiemelten figyeltünk a közérthető tájékoztatásra.

A folyamat értékelése

Összességében a konzultációs folyamatot és az annak eredményeként megszületett új rendeletet is jónak értékeljük, hiszen viszonylag sok józsefvárosi lakos tudta kifejteni a véleményét és az új rendelet nagy részben tükrözte a beérkezett vélemények által felrajzolt prioritásokat (megfelelő tájékoztatás, parkolás rendezése, érintett társasházak anyagi kompenzálása, filmforgatások sűrűségének csökkentése, éjszakai forgatások korlátozása). A 2020-as év során a közterületi filmforgatásokkal kapcsolatban érkezett néhány panaszt gyorsan tudtuk orvosolni és alapvetően pozitív visszajelzést kaptunk a filmesektől és a lakóktól is, amiben kulcsszerepe volt a polgármesteri kabinet és az illetékes hivatali iroda jó együttműködésének.

Mit tanultunk?

●    A kérdőívek személyes kitöltése elengedhetetlen és megspórolhatatlan része bármely konzultációs folyamatnak (a kérőívet egyharmad részt köztéren, offline formában, kétharmad részt online, az interneten töltötték ki) – erre mindig megfelelő erőforrásokat kell szánni és érdemes civil partnerségben megvalósítani

●    Sokkal több figyelmet kell fordítani az önkormányzat belső folyamatai során is a részvétel szempontjaira, vagyis a hivatal és a polgármesteri kabinet azon tagjainak a bevonására már a konzultációs folyamatba is, akik a változás végrehajtásáért felelnek majd.

●    A lakossági konzultáció soha nem ér véget a rendelet elfogadásával: a végrehajtást is monitorozni, segíteni kell és ha szükséges, akkor a tapasztalatok és visszajelzések alapján lehet módosítani a szabályozáson.

●    Hiányosság, hogy a lakossági fórumról a videón túl nem készült nyilvános írásos összesítés, amely összevetette volna az ott elhangzottakat a kérdőívben megfogalmazott véleményekkel (ennek oka, hogy ezek jelentősen egybecsengtek, de az átláthatóságot erősítette volna, ha ezt nyilvánvalóvá tesszük)

●    Hiányosság, hogy nem készült összefoglaló arról sem, hogy végül a kérdőív és a fórum eredményeiből melyeket dolgoztuk bele közvetlenül az új rendeletbe, melyeket hagytuk ki és ezeknek mi volt az oka (ezt a munkacsoportban részletesen átbeszéltük, de a nyilvánosság számára csak a rendeletből derülhetett ki).

Mérföldkövek

2020. február 17-én tettük közzé az első hírt, amelyben bemutattuk a konzultáció célját és a részvételi lehetőségeket: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/74744/konzultacio-a-kozteruleti-filmforgatasokrol-jozsefvarosban

Az érdeklődő lakosok ezt a kérdőívet tudták kitölteni online és offline változatban: https://forms.gle/pGE1a9W9NDk5umLW8

A lakosság számára nyilvános fórumot 2020. február 25-én tartottuk a H13-ban: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/74763/forum-a-kozteruleti-filmforgatasokrol

Az önkormányzat Facebook oldalán is hirdettük az eseményt: https://www.facebook.com/events/502330960403146

A fórumot élőben közvetítettük a Facebookon: https://www.facebook.com/jozsefvaros.hu/videos/531543010804002/

A kérdőív kitöltése és a fórum során felmerült kérdések alapján írtunk egy kérdések & válaszok dokumentumot a lakosság részére: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/74770/konzultacio-a-filmforgatasokrol-jozsefvarosban-kerdesek-es-valaszok

A kérdőíves felmérés eredményeinek összefoglalása: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/74810/a-filmforgatasokrol-szolo-konzultacio-eredmenyei

Videóbeszámoló a teljes konzultációs folyamatról: https://www.facebook.com/jozsefvarosujsag/videos/800886177073226/

A közterületi filmforgatásokat itt követhetik nyomon a lakosok: https://old.jozsefvaros.hu/hasznos/75328/aktualis-kozteruleti-filmforgatasok

A köztéri filmforgatásokról szóló rendelet közérthető összefoglalója: https://old.jozsefvaros.hu/hasznos/75186/a-kozteruleti-filmforgatasokra-vonatkozo-szabalyok-

A közterület-használati rendelet közérthető összefoglalója: https://old.jozsefvaros.hu/hasznos/75384/milyen-tevekenysegekre-kell-kozterulet-hasznalati-kerelmet-benyujtani

Konzultáció az önkormányzati házak házirendjéről

Az önkormányzati tulajdonú házak ügyét feltáró konzultációs folyamat lakossági kezdeményezésre indult: egy önkormányzati házban lakó bérlő kérdést tett fel a polgármesternek az önkormányzati házakat érintő problémákkal kapcsolatban. A polgármester a kérdésre válaszolva elismerte az önkormányzati házakban megjelenő együttélési nehézségeket és konzultációt ígért a témában, a konzultáció lebonyolításával pedig a Közösségi Részvételi Irodát bízta meg. Józsefvárosban 140 önkormányzati tulajdonú lakóépület található, amelyekben több ezer ember él. Az épületek többsége rossz állapotban van, a bérlők sokszor zsúfolt, alacsony komfortfokozatú lakásokban élnek, rendszeresek a lakók közötti nézeteltérések. A házirenddel kapcsolatos konzultációval az önkormányzat célja az volt, hogy olyan betartható és ésszerű házirendet alakítsunk ki a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő házakban, amely a lehető legtöbb lakó és az önkormányzat érdekeit is figyelembe veszi.

A konzultáció folyamata

A konzultáció 2020. július 15. és augusztus 15. között zajlott. A konzultációs kérdőívet, amit a Közösségi Részvételi Iroda állított össze, interneten keresztül és papír alapon is ki lehetett tölteni. A kérdőív mellett a más csatornán megosztott tapasztalatokat, javaslatokat és kérdéseket is beépítettük a konzultációba, így az elektronikusan vagy postai úton küldött leveleket, illetve a témában rendezett lakossági fórum keretében megismert információkat. A konzultációs folyamatban közel 100 fő vett részt, a fórumra kb. 40 fő jött el.

A fórumot a Magdolna-negyedben található Kesztyűgyár Közösségi Házban rendeztük meg, mert ennek a szűkebb és tágabb környezetében található a legtöbb önkormányzati tulajdonú ház. Az eseményen részt vettek a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. illetékes munkatársai és Pikó András polgármester is. A résztvevőknek lehetőségük volt írásban és szóban is feltenni kérdéseket, megosztottuk velük a konzultációra beérkezett véleményeket, kisebb csoportokban, közösen gondolkodva is összegyűjthették javaslataikat, majd választ kaptak a meghívott vendégeknek feltett kérdésekre is. A fórumot élőben közvetítettük a Józsefvárosi Önkormányzat Facebook oldalán.

A konzultációról az önkormányzat online és offline felületein adtunk tájékoztatást: a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-vel együttműködve minden önkormányzati tulajdonú házba kikerült a konzultációs kérdőívet és a fórumot hirdető plakát, a Közösségi Részvételi Iroda munkatársai szórólapot osztottak, plakátokat helyeztek ki a kerületben, valamint az érintett házakban kopogtatásos módszerrel tájékoztatták a lakókat a konzultációról. A konzultáció népszerűsítésére kisfilmet is készítettünk.

A konzultáció során beérkezett információkat a Közösségi Részvételi Iroda dolgozta fel, az abból született, problémacsoportok szerinti összefoglalót kommentár nélkül megosztottuk az önkormányzat online felületein, valamint emailben elküldtük azoknak a kitöltőknek, akik ehhez hozzájárultak.A konzultáció keretében elsősorban a házirend tartalma kapcsán kérdeztük a lakók véleményét, de az érintettek visszajelzései alapján egyértelművé vált, hogy a problémák túlmutatnak a házirend témáján.

Az eredmények kiértékelésének céljából szeptember elején egyeztetések kezdődtek a tulajdonos Józsefvárosi Önkormányzat és a házak kezelését végző Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. illetékes munkatársainak részvételével, annak érdekében, hogy megoldást találjunk a felmerülő problémákra. Az illetékesek a beérkezett véleményeket figyelembe véve javaslatot fogalmaznak meg a képviselő-testület felé a házirend módosításával kapcsolatban, az új házirendet előreláthatóan 2021. első negyedében fogadja el a képviselő-testületet a vészhelyzet alatt helyettesítő polgármester.

A konzultáció egyik legfontosabb következtetése, hogy a bérlők úgy érzik, nem kapnak megfelelő tájékoztatást az őket érintő ügyekkel kapcsolatban, ezért egy gyakori kérdéseket megválaszoló kisokos és egy információs tábla kidolgozásába kezdtünk, amely szerkesztése során együttműködünk a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. és a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársaival. A kisokos készítése során egyértelművé vált, hogy bizonyos kérdéskörökben tisztázatlan az illetékesség, amely nagyban hátráltatta az információs anyagok elkészülését (és valószínűleg a lakók számára is a mindennapi ügyintézést is).

Jelenleg az információs anyagok első változatának véleményeztetése, illetve az új házirend szövegének kidolgozása zajlik.

A folyamat értékelése

A konzultáció eredményeként az önkormányzat átfogó képet kapott az önkormányzati házak bérlőit érintő problémákról. A konzultációban résztvevők száma a várakozásainkhoz képest alacsonyabb volt, amely adódhatott az időzítésből (nyár, koronavírus járvány), a nem megfelelő mennyiségű kitelepülésből, szórólapozásból és kopogtatásból, valamint abból, hogy nem ismerjük eléggé a megszólítani kívánt lakók tájékozódási szokásait, illetve az önkormányzattal kapcsolatos, évek óta megjelenő kiábrándultságból is.

A konzultációs folyamat érdemi lezárását és a felvetett problémák kezelését nehezíti, hogy a feltárt problémák túlmutatnak a Közösségi Részvételi Iroda hatáskörén. Utólag úgy gondoljuk, hogy a folyamat megtervezése során nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnünk az illetékes önkormányzati cégekkel és ügyosztályokkal való együttműködés mikéntjére, a feladatok felosztására, mert így valószínűleg jelentősebb elkötelezettségre és termékenyebb közös munkára számíthatnánk.

Mit tanultunk?

●    A konzultáció eredményeként nagy mennyiségű plusz információhoz jutottunk, amely további szakpolitikai lépések alapja lehet.

●    Érdemes előre készülni arra, hogy a folyamat sokkal szövevényesebb és bonyolultabb lehet, mint ahogy elsőre elképzeltük. Ez bármikor előfordulhat, ezért érdemes jobban felkészülni rá.

●    A konzultációt megelőzően érdemes a döntéshozókkal közösen meghatározni a folyamat célját és kereteit, hogy ez mindenki - szervezők, résztvevők és döntéshozók számára is - végig egyértelmű legyen.

●    A konzultációs folyamat megtervezésébe az elejétől érdemes bevonni azokat a szereplőket, akiknek a kiértékelés és a konzultáció eredményeként történő változtatás végrehajtásában szerepe lesz, de minimum részletekbe menően tájékoztatni kell őket a tervezett folyamatról.

●    Az érintettek bevonásában nagy szerepe van a személyes találkozáson alapuló információátadásnak, így nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közvetlen kapcsolatteremtésre (kitelepülés, szórólapozás, kopogtatás).

●    Az egy konzultáción belüli túl sok véleménynyilvánítási forma megzavarhatja, esetleg frusztrálhatja a résztvevőket, ezért érdemes megfontolni, milyen formában kérjük az érintettek véleményét, hogy ne terheljük őket feleslegesen (pl. lakossági fórumon kérdezés/hozzászólás lehetőségeinek egyszerűsítése).

●    A konzultációs kérdőív nem tartalmazhat túl sok nyitott, kifejtős választ igénylő kérdést, mert az elijesztheti a kitöltőket (túl hosszú kitöltési idő), ezért a téma előzetes feltérképezése mellett több zárt kérdés használata célravezetőbb lehet.

●    Fontos, hogy a konzultációban résztvevők érdemi tájékoztatást kapjanak a konzultáció hatására elindult folyamatokról. Ezt segítheti, ha a folyamat tervezés részeként az emberek tájékoztatását is előzetesen beütemezzük.

Mérföldkövek

2020. július 15-én tettük közzé az első hírt, amelyben bemutattuk a konzultáció célját és a részvételi lehetőségeket (lakossági fórum, kérdőív): https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75163/jozsefvarosi-forum-az-onkormanyzati-hazak-hazirendjerol

Az érintett lakosok ezt a konzultációs kérdőívet tölthették ki online vagy papíralaponp: https://drive.google.com/file/d/1Bgf99JMa3Bvy58G1tBs8hZ-8Su1lp5P2/view

A konzultációs folyamatról tájékoztató plakátot minden önkormányzati tulajdonú házban kihelyezték: https://drive.google.com/file/d/1BZ0LIDzJ3-7KoWjcXtPykfjMhf6s7nHy/view

A konzultációs kérdőívet népszerűsítő videó: https://www.facebook.com/107247504079972/videos/350075952662456

A nyilvános fórumot 2020. július 30-án tartottuk a Kesztyűgyár Közösségi Házban. Videó a fórumról: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75269/jozsefvarosi-forum-az-onkormanyzati-hazak-hazirendjerol---video

Az önkormányzat Facebook oldalán is hirdettük az eseményt: https://www.facebook.com/events/909058326241336

A fórumot élőben közvetítettük a Facebookon: https://www.facebook.com/107247504079972/videos/210185367066003

Az önkormányzati házak házirendjéről szóló konzultáció eredményének összefoglalója: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75368/az-onkormanyzati-hazak-hazirendjerol-szolo-konzultacio-eredmenye

A közösségnek átruházott döntések a Józsefvárosi Önkormányzatban

A részvételi demokrácia egyik színtiszta formája az, amikor a választott hatalom átadja a döntést az érintetteknek egy-egy döntés meghozatalában. Pallai Katalin kutató és szakértő megfogalmazásában: „Átruházott döntés: annyit jelent, hogy a döntéshozó kijelöli azt a területet és azokat a feltételeket, amelyeken belül átruházza a döntés jogát a települési szereplők egy maghatározott csoportjára. Az átruházott döntés azt jelenti, hogy az adott csoport a kijelölt témában és a meghatározott keretek között önállóan és érdekeinek megfelelően dönthet, és valósíthatja meg a döntését” (21. oldal). A Józsefvárosi Önkormányzat 2020 során elsősorban kisebb volumenű kérdésekben alkalmazta ezt a megközelítést, ami fontos tanulási folyamatot biztosít nagyobb hasonló döntések előkészítéséhez.

Közönségszavazás a „Józsefvárosi Közösségekért” díjról

A Józsefvárosi Önkormányzat által adományozott díjakat és kitüntetéseket szabályozó rendelet felülvizsgálata keretében a civil stratégia kidolgozására alakult munkacsoport javaslatára egy olyan új díj került megalapításra, amelyre civil és közösségi munkát végző szervezeteket, magánembereket és informális közösségeket lehet jelölni, akik a társadalmi igazságosságért, az egyenlőségért, a befogadásért, Józsefváros lakóinak biztonságáért és a környezeti fenntarthatóságért végzett munkájukban értek el kiemelkedő eredményt.

Az új rendelet szerint erre a díjra bármely józsefvárosi lakos tehet jelölést és a végső díjazottakat is közönségszavazás alapján hozza meg a képviselő-testület. Fontos, hogy a jelölés, szavazás és döntés folyamatának közérthető és átlátható módon kell megtörténnie.

A jelölés és szavazás folyamata

A jelölési folyamatot 2020. július végén nyitottuk meg, amelyre online és offline jelölőlapok segítségével is tehettek javaslatot a józsefvárosi lakosok. A jelölés lehetőségét a helyi újságban, plakátokon és önkormányzati rendezvényeken is hirdettük, valamint eljuttattuk a kerületben aktív civil szervezeteknek is emailben. A jelölési folyamat során ezt a díjat a többi józsefvárosi kitüntetéssel együtt hirdettük meg, hogy a lakosok minél több lehetőségből tudjanak választani.

A jelölési időszak (kb. két hét) lezárulta után összesítettük a jelölteket és felkerestük őket, hogy megtudjuk, vállalják-e a jelölést. Az összesen 12 jelöltből 8 magánszemély és szervezet jelzett vissza pozitívan, így végül ők kerültek fel a szavazólapra.

A szavazásra szintén két hét állt rendelkezésre és a szavazatokat online és offline módon is le lehetett adni. Az offline szavazólapokat a kerületi újságban, valamint rendezvényeken terjesztettük köztéri standolás keretében. Az online szavazófelületet úgy állítottuk be, hogy egy email címről csak egyetlen szavazat legyen leadható, de az offline szavazásnál természetesen csak a szavazók jóindulatára tudtunk hagyatkozni, hogy nem fognak visszaélni a folyamattal (offline szavazólap leadható volt az önkormányzat portáján elhelyezett dobozban is). A szavazást az önkormányzat online felületein (honlap és Facebook oldal) is hirdettük a jelöltektől bekért rövid bemutatkozás és fénykép segítségével. A közönségszavazás során összesen 789 érvényes szavazat érkezett (ebből 174 papír alapon és 615 online).

Az offline szavazatok összeszámolását fotókkal dokumentáltuk, az online szavazatokat pedig a szavazás határidejének pillanatában elmentettük. Az offline szavazatoknál azokat a szavazólapokat kizártuk, ahol egy szavazó több jelölt neve mellé is ikszelt vagy a szavazólap üresen lett leadva. A díjat végül a két legtöbb szavazatot elért szervezet kapta meg.

A díjakat a Józsefváros születésnapján tartott ünnepség keretében adtuk át a többi kerületi kitüntetéssel együtt, amit a járvány miatt csak online lehetett figyelemmel követni. Ennek keretében rövid videók is készültek a díjazottakról, ahol bemutatták a munkájukat. Ezeket a videókat később a díjazottak referenciaként is használhatják, így számukra ezzel is plusz erőforrást biztosítottunk.

A folyamat értékelése

A jelölés és szavazás folyamatát összességében jónak ítéljük, hiszen több száz embert megmozgatott és lehetőséget adott arra, hogy a kerületben dolgozó szervezetek megmutassák munkájukat egy szélesebb közönségnek és arra is, hogy a kerület történetében először ne az önkormányzat, hanem maga a helyi közösség döntse el, hogy kinek a munkáját díjazná. A részvevő állampolgárok száma természetesen még növelhető és a jövőben erre mindenképpen törekedni fogunk – azt reméljük, hogy ha a díjak beépülnek Józsefváros hagyományaiba, akkor még többen fognak részt venni a jelölésben és a szavazásban is.

Mit tanultunk?

●    Az offline jelölés és szavazat-gyűjtés itt is elengedhetetlenül fontosnak bizonyult, hiszen a köztéri standolással olyan embereket tudtunk bevonni a szavazásba, akik valószínűleg online sosem hallottak volna erről a lehetőségről.

●    Kevés jelölés érkezett informális közösségekre, pedig Józsefvárosban nagyon sok ilyen csoportosulás működik, amelyek a lakóhelyükért vagy a szomszédaikért tesznek. A jövőben érdemes törekedni arra, hogy ők is a magukénak érezzék ezt a díjat és nem bejegyzett szervezetekre, szerveződésekre, csoportokra is érkezzenek jelölések.

●    Érdemes lenne az önkormányzatnak saját digitális platformot létesíteni, ami lehetővé teszi az egyszeri szavazást emailes bejelentkezés nélkül is, hogy a lehető legszélesebb körben és mégis biztonságosan legyen elérhető ez a lehetőség.

Mérföldkövek

Az önkormányzat felhívása a jelölések megtételére 2020. július 28-án: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75206/jeloljon-on-is-a-jozsefvarosi-kituntetesekre

Felhívás közönségszavazásra 2020. augusztus 17-én: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75235/kozonsegszavazas-jozsefvarosi-kozossegekert-kituntetes (itt a jelöltek leírása még a jelölők bemutatásait tartalmazzák)

A közönségszavazás Facebook-eseménye, ahol a jelöltek által leadott bemutatkozó szövegeket is közzétettük: https://www.facebook.com/events/308172390601360/

A közönségszavazás eredménye 2020. szeptember 7-én https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75295/kozonsegszavazas-a-jozsefvarosi-kozossegekert-kituntetesrol-%E2%80%93-eredmenyek

A díjátadó ünnepséget 2020. november 7-én tartottuk: https://www.facebook.com/events/2928691390565512/

A díjazottakról készült videókat a Józsefváros Újság készítette és tett közzé: https://www.facebook.com/watch/102661061276685/311456510308064

Szavazás a Pom-Pom játszótér új játékának beszerzéséről

A Századosnegyedben található Tisztes utcai Pom-pom játszótér egyik játékát, egy fából készült babaházat el kellett bontani, mert elkorhadt. A játék pótlásáról rövid időn belül, 2020. vége előtt döntést kellett hozni, hogy a maradványpénzekből finanszírozni lehessen az új játékot. A játszóteret üzemeltető Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. a terület önkormányzati képviselőjét kérte meg arra, hogy válassza ki az új játékot. A képviselő úgy vélte, a megfelelő játékot a játszótér használóinak kellene kiválasztani egy közösségi döntési folyamat keretében. Felvetésével megkereste a Közösségi Részvételi Irodát, és arra kért bennünket, hogy amennyiben egyetértünk a javaslattal, tervezzük meg a folyamatot.

A tervezés és a szavazás folyamata

A folyamat megtervezésének első lépéseként megismertük a játszóteret, feltérképeztük a játszótér potenciális látogatóit, a környező lakóépületeket és intézményeket (óvoda, bölcsőde). Ezzel párhuzamosan megismertük a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. kereteit, azaz, hogy mely játékok közül lehet választani, és meddig kell megszületnie a döntésnek.

A folyamatnak nem kedvezett sem a szűkös időkeret - a felkéréstől számított másfél hónap állt rendelkezésre a folyamat megtervezésére és előkészítésére, valamint a szavazás lebonyolítására -, sem az, hogy a járvány miatt gyülekezési és rendezvénytilalmat vezettek be, és egy ideig az is kérdéses volt, hogy a játszóterek nyitva maradnak-e. (A szavazás hetében csapadékos és borús volt az idő, ezért vélhetőleg a játszóteret is kevesebben használták a megszokottnál.)

A kedvezőtlen körülmények miatt engednünk kellett az ideális részvételi folyamatból, ezért tervünknek nem volt része sem közösségi találkozó, sem szakértői előadás, sem a részvételi lehetőséget népszerűsítő kopogtatás, és szavazni is csak interneten keresztül lehetett.

A játszótér használói online szavazás keretében dönthettek arról, hogy melyik játék kerüljön a Pom-Pom játszótérre. A szavazásra tizenegy nap állt rendelkezésre, és 100 főt céloztunk meg, mint a szavazók ideális száma, végül összesen 64 fő élt a lehetőséggel.

A szavazásról információs szórólapokat és plakátokat készítettünk. Önkéntesek segítségével plakátokat helyeztünk el a játszótéren, a közeli intézményekben és társasházakban, valamint szórólapokat juttattunk el a környező házak lakóinak postaládájába. A szavazásról hírt adtunk a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján, a negyedhez tartozó szomszédsági és kisgyerekeseket megszólító Facebook csoportokban, valamint hírt adott róla a Józsefváros Újság is. A szavazás hetében egy alkalommal ellátogattunk a helyszínre az önkormányzati képviselővel, és tájékoztattuk a játszótéren tartózkodó szülőket a szavazásról, beszélgettünk velük a játszótérrel kapcsolatos észrevételeikről.

Az online szavazáshoz használt Google Űrlap kitöltéséhez a résztvevőknek be kellett jelentkezniük Gmail fiókjukba, ezzel próbáltuk elérni, hogy egy ember csak egy szavazatot adhasson le. A szavazóűrlapon ismertettük a szavazás apropóját és kereteit, az választott játék elhelyezésének várható időpontját. Arra kértük a kitöltőket, hogy akkor szavazzanak, ha rendszeresen használják a játszóteret. A szavazást megelőzően bemutattuk a hét választható lehetőségeket, hogy a résztvevők a lehető legtöbb információ birtokában, megfontoltan tudjanak döntést hozni. A lehetőségek között volt egy újabb babaház elhelyezése, és az is, hogy maradjon üresen a terület.

Az űrlap részeként a szavazóknak lehetőségük volt megjegyzéseket és javaslatokat írni a játszótér fejlesztésével kapcsolatban, valamint megadhatták elérhetőségüket is, hogy tájékoztassuk őket a negyedet érintő hírekről, így a szavazás eredményéről is. A szavazásban résztvevők közel fele, 27 fő élt a lehetőséggel. A beérkező javaslatokra, panaszokra és kérdésekre válaszoltak a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. illetékes munkatársai. Válaszaikról és a szavazás eredményéről tájékoztattuk a szavazás azon résztvevőit, akik ehhez hozzájárultak.

A szavazás eredményéről hírt adtunk az Önkormányzat online felületein (weboldal, Facebook oldal, Közösségi Részvételi Iroda Facebook oldala, Józsefváros Összefog Facebook csoport), a szomszédsági és kisgyerekeseket megszólító Facebook csoportokban is. A szavazás eredményéről szóló hírben beszámoltunk a szavazás részleteiről, bemutattuk a választott játékot (polyball), és összegeztük a szavazáson résztvevők kérdéseit, panaszait és javaslatait is. A játszótér használói által megszavazott polyballt még 2020-ban kihelyezték a játszótérre.

A folyamat értékelése

A folyamatot összességében jónak értékeljük. Fontos visszajelzés, hogy van olyan képviselő, aki gondolkodik részvételi folyamatok alkalmazásában, és ebben a Közösségi Részvételi Iroda segítségét kéri. A járványhelyzet, a tervezésre és megvalósításra szánt idő rövidsége, valamint az évszak sem kedvezett a részvételi folyamatnak. A körülmények miatt alább kellett adnunk szakmai elvárásainkból, ugyanakkor így is lehetőséget tudtunk teremteni arra, hogy a lakók közvetlenül döntsenek egy őket érintő kérdésben. Ebben a kisebb, egyszerűbb folyamatban való részvétel elősegítheti, hogy a lakók akár egy komplexebb részvételi folyamatba is bekapcsolódjanak.

Mit tanultunk?

●    Amennyiben a körülmények engedik, offline is lehetőséget kell adni a szavazásra, illetve az érintettekkel való beszélgetésre, mert ennek hiányában alacsonyabb részvétellel számolhatunk, és nem adjuk meg a részvétel lehetőségét minden potenciális szavazónak.

●    A részvételi folyamatokat évszakhoz időzítve kell megtervezni, vélhetően a játszótér szavazáson résztevők száma tavasszal magasabb lett volna, így jobban képviselte volna a játszótér használóinak véleményét.

●    A szavazás jó lehetőség arra, hogy akár fontosabb dolgokról is beszélgessünk a lakókkal, és a lakók kapcsolatot teremtsenek a döntéshozókkal, választott képviselőikkel. A szavazás kapcsán előjönnek a lakókat érintő komplexebb problémák is.

Mérföldkövek

Tájékoztató a szavazásról, 2020. november 12-én: https://old.jozsefvaros.hu/hir/75519/valasszon-uj-jatekot-a-tisztes-utcai-pom-pom-jatszoterre

Tájékoztató a szavazás eredményéről, 2020. november 30-án:  https://old.jozsefvaros.hu/hir/75580/a-tisztes-utcai-pom-pom-jatszoter-uj-jatek-valaszto-szavazas-eredmenye

Szakirodalom

Döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexe. Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, 2009. Elérhető: https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=09000016802eedd0

Dr. Pallai Katalin: Társadalmi részvétel. Bevezetés a helyi önkormányzati képviselők számára. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, 2010. Elérhető: http://www.pallai.hu/wp-content/uploads/2010/11/toosz-ctp-tarsadalami_reszvetel_last.pdf