Kutatási összefoglaló
A Józsefvárosi Önkormányzat kétévente reprezentatív kerületi felmérést készít a lakossági vélemények megismerése és az igények hatékonyabb kiszolgálása érdekében. Idén nyáron a 21 Kutatóközpont végezte a közvélemény-kutatást az önkormányzat megbízásából. A felmérés szerint az elmúlt két évben az országos trendnek megfelelően megváltoztak a politikai erőviszonyok és az általános helyzetértékelés. Józsefvárosban kormánypártiak aránya 29-ről 17 százalékra csökkent. Az országos helyzet értékelése romlott, a kerületi helyzetértékelés viszont javult. Az önkormányzat főbb intézkedései támogatottak és kiemelten népszerűek a köztérfelújítások. A józsefvárosiak legnagyobb arányban az önkormányzati ingatlanok felújítására költenének (26%), ezt szorosan követi a közbiztonság javítása (24%), harmadik helyen pedig a köztisztaság (20%) áll. A legnagyobb problémát változatlanul a hajléktalanság jelenti. A többség hátrányosnak tartja a kerületi kormányzati nagyberuházások (Pázmány Campus, NKE-bővítés) lebonyolításának módját.
Általános helyzetértékelés és politikai preferenciák
A két évvel ezelőtti adatfelvételhez képest borúlátóbbak a józsefvárosiak az ország helyzetével kapcsolatban, 2023-hoz képest 10 százalékkal többen gondolják azt, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A fővárossal és a kerülettel kapcsolatban viszont ellentétes tendencia figyelhető meg: 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy Budapesten jó irányba mennek a dolgok (29-ről 39 százalékra), a kerületben pedig 17 százalékos javulás tapasztalható: 2025-ben a válaszadók fele mondta, hogy jó irányba mennek a dolgok a kerületben.
A kerület pozitívabb megítélése megfigyelhető a különböző kerületrészekben egyaránt, valamint pártpreferencia szerint a kormánypártiak, ellenzékiek és bizonytalanok körében is. 2023-ban a kormánypártiak 7%-a gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok Józsefvárosban, idén ez az arány 21%. A fiatalok körében a legjobb a kerületi helyzet megítélése, a 30 év alattiak körében volt a legmagasabb azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok Józsefvárosban (68%). Területi szempontból a Külső-Józsefvárosban lakók értékelik leginkább pozitívan a kerületet, 54%-uk úgy gondolja, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Az általános helyzetértékelés megváltozása összefügg a politikai erőviszonyok jelentős átalakulásával. A kerületi pártpreferenciákat tekintve a Fidesz támogatottsága 29 százalékról 17 százalékra csökkent két év alatt. A TISZA Pártra a megkérdezettek 35 százaléka szavazna. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 11 százalék, a DK és a Mi Hazánk 3-3 százalékon áll.
Javult a kerületi szolgáltatások megítélése
2025-ben a józsefvárosiak a parkokkal és zöldfelületekkel, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedéssel a legelégedettebbek: 64 és 55 százalékuk szerint javult a helyzet a kerületben ezekkel kapcsolatosan. A legnegatívabban továbbra is a hajléktalan emberek helyzetét látják a kerületiek, 58 százalék szerint romlott a helyzetük az elmúlt négy évben. A köztisztaság megítélése szintén inkább negatív. A különböző területeken elért változások megítélése hasonló a 2023-as eredményekhez képest: akkor is a zöldterületek és a gyalogos közlekedés megítélése volt a legjobb. Idén viszont minden területet pozitívabban ítéltek meg a józsefvárosiak, mint két évvel ezelőtt. A legtöbb területen a 30 év alattiak a legelégedettebbek a korcsoportok közül. Ez összehangban áll azzal az eredménnyel, hogy a legfiatalabb korcsoport érzi leginkább úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok a kerületben. A nyitott kérdésben a zárt kérdéshez hasonlóan szintén a köztisztaságot és a hajléktalanságot emelték ki a legmagasabb arányban a kerület legnagyobb problémájaként (25 és 18% említette), akárcsak 2023-ban. Idén a droghasználatot és a közbiztonságot említették magasabb arányban az előző adatfelvételhez képest (12 és 14%, 2023-ban 8-8%). A parkolást 2023-ban 12% említette legnagyobb problémaként, idén viszont csak 5% emelte ki ezt a területet.
Legnagyobb fejlesztésként szabadszavas válaszként a parkok felújítását említették legnagyobb arányban (26%), illetve közterületek felújítását (21%). Ez erősíti azt az eredményt, hogy a parkokkal és zöldfelületekkel elégedettek a kerületben lakók. Konkrétumok szintjén a Corvin negyed fejlesztése, illetve a Blaha Lujza tér felújítása merült fel.
A többség támogatja az önkormányzati intézkedéseket
A legtöbb önkormányzati intézkedést támogatják a kerületben élők, a felsoroltak mindegyikét legalább a válaszadók kétharmada támogatta. A legtámogatottabb intézkedés a köztérfelújítás, a bérház- és lakásfelújítások, az óvodai és bölcsődei fejlesztések– ezeknek 90 százalék feletti a támogatása és elenyésző arányban ellenzik őket. A túlnyomó többség által támogatott a Józsefvárosi Múzeum létrehozása (83%), illetve a nyilvános köztéri illemhelyek (83%) és az új önkormányzati ügyfélszolgálat (76%) megnyitása. A közlekedést érintő intézkedések közül a forgalomcsillapítást és a kerékpáros közlekedés fejlesztését a válaszadók kétharmada támogatja, közel harmada ellenzi.
A kerékpáros közlekedés támogatottsága az életkor növekedésével párhuzamosan csökken, az iskolai végzettség és anyagi helyzet növekedésével pedig nő, de mindegyik említett csoportban többségében vannak a támogatók. Ezzel ellentétben a kormánypártiak többsége ellenzi a kerékpáros közlekedés fejlesztését.
A forgalomcsillapítást a fiatalabbak és a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban támogatják, de még az idősebbek és alapfokú végzettségűek körében is a többség inkább támogatja. Viszont a kormánypártiak többsége a kerekpáros közlekedéshez hasonlóan ezt is ellenzi.
Prioritás a lakhatás
A kutatás arra is kitért, hogy a Józsefvárosban élők számára mik a prioritások, milyen célra áldoznának többet a kerületben. A lakosok legnagyobb arányban az önkormányzati ingatlanok felújítására költenének (26%), ezt szorosan követi a közbiztonság javítása (24%), harmadik helyen pedig a köztisztaság (20%) áll. Az önkormányzati ingatlanokra a 65 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a több, mint 20 éve a kerületben élők költenének az átlagosnál nagyobb arányban. Közbiztonságra a kormánypártiak, a 40-49 évesek és a tősgyökeres józsefvárosiak szánnának több forrást. Köztisztaságra a 18-29 évesek, a Palotanegyedben lakók, a jobb anyagi körülményekkel rendelkezők és a közepes ideje kerületben élők (5-19 éve) áldoznának többet.
A többség hátrányosnak tartja a kormányzati nagyberuházások lebonyolításának módját
A Pázmány Campus bővítéséről a józsefvárosiak 54 százaléka hallott. Azok körében, akik hallottak róla, a többség inkább hátrányosnak tartja (49%), mintsem előnyösnek (32%). A munkálatokkal járó bontások és építkezések inkább negatív megítélésűek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tervezett bővítésével kapcsolatos Diószegi utcai állami kisajátításokkal kapcsolatban hasonló arányú a tájékozottság, 58% hallott az ügyről. Azok körében, akik hallottak róla, 67 százalék azok aránya, akik helytelenítik, 17 százalék viszont helyesli. A Diószegi ügyben érintettek lakhatásának rendezésével kapcsolatban a többség (56%) nem bízik abban, hogy a kormány rendezné lakhatásukat, míg a válaszadók harmada (33%) bizakodó.
A kerületiek többsége szerint kormányváltás esetén kaphatnak több központi forrás önkormányzatok
A józsefvárosiak több mint fele (51%) úgy gondolja, hogy akkor lesz több központi forrás az önkormányzati feladatok ellátására, ha 2026-ban kormányváltás lesz, tizedük szerint viszont akkor, ha marad a jelenlegi kormány. A kormánypárt szavazóinak is csak a fele gondolja úgy, hogy akkor lesz több forrás, ha nem lesz kormányváltás.
A többség elégedett az önkormányzati tájékoztatással és a lakók döntésekbe való bevonásával
Az önkormányzat transzparens működésének elengedhetetlen része a lehetőség biztosítása a lakosság tájékozódásához, a tájékoztatásához, illetve a helyiek közvetlenebb aktivizálása, bevonása az őket érintő ügyekbe, döntésekbe. Az önkormányzat tájékoztatásával a józsefvárosiak többsége elégedett: 16 százalékuk teljesen, további 49 százalékuk pedig inkább elégedett. 2021-ben és 2023-ban hasonló volt az elégedettek aránya, nem tapasztalunk jelentős elmozdulást.
Nőtt az elégedettség az önkormányzat lakosok bevonására tett erőfeszítéseivel kapcsolatban: 2021-ben 16, 2023-ban 24, 2025-ben 26 százalék volt teljesen elégedett. A többség elégedett a lakók döntésekbe való bevonásával: negyedük teljesen, további 41 százalékuk pedig inkább elégedett. A fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettségűek, a jobb anyagi helyzetben levők elégedettebbek.
A részvételi költségvetésről a józsefvárosiak 46 százaléka hallott saját bevallása szerint, ez 6 százalékpontos növekedést jelent a 2023-as eredményekhez képest, amikor 40% értesült róla. A 30-39 éves korcsoport a legtájékozottabb életkor szerint, a 30 év alattiak pedig a legkevésbé (39 százalékuk hallott róla). Ez 2023-ban is hasonlóan alakult, akkor is a legfiatalabb korcsoport volt a legkevésbé tájékozott (30% hallott róla), a harmincasok és negyvenesek pedig a leginkább tájékozott korcsoportok voltak.
A részvételi költségvetésben résztvevők aránya 2-ről 12%-ra, a közösségi tervezésben résztvevők aránya 2-ről 13%-ra nőtt 2023 és 2025 között. Korcsoportok szerint a 30-39 évesek a legaktívabbak, minden második harmincas részt vett valamilyen formában a kerület ügyeinek alakításában. Minden negyedik 30-39 éves részt vett lakossági fórumon és/vagy közterületek közösségi tervezésében. A 18-29 évesek körében a részvételi költségvetés volt a legnépszerűbb részvételi forma (20%). A 10 évnél régebb óta kerületben élők összességében valamivel aktívabbak, mint a frissebb lakók. A frissebb lakók viszont nagyobb arányban vettek részt közösségi tervezésben, stratégiák véleményezésében, valamint a részvételi költségvetésben.
Módszertan
A felmérést a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából a 21 Kutatóközpont Kft. végezte. A kvantitatív adatfelvétel a VIII. kerület felnőtt (18 éves vagy idősebb) lakossága körében 2025. július 22-július 31. között zajlott telefonos (CATI) módszerrel, strukturált kérdőívvel. A 800 fős minta reprezentatív 4 dimenzió (nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely-kerületen belüli negyedek) mentén. A véletlen minta kisebb torzulásai a KSH adatai (2011-es Népszámlálás) alapján súlyozással korrigálva lettek. A hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±3 %, de a részsokaságok esetében ennél nagyobb is lehet.