A rendezvényen foglalkoztatási, lakhatási és közterületi-közbiztonsági témákban várják a lakosok véleményét, ötleteit az Orczy negyed fejlesztéséhez. Az eseményen gyermekprogramokkal is készülnek a szervezők: a kisebbeket ugrálóvárral, kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel várják.

Elindult az Orczy Negyed Program előkészítése

A Józsefvárosi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti az Orczy negyedben jelen lévő gazdasági-társadalmi problémák kezelését, ennek érdekében a képviselő-testület május 5-én döntött arról, hogy pályázatot nyújt be 2 milliárd forint európai uniós támogatás elnyerése érdekében, amellyel elindulhatnak a fejlesztések a negyedben.

A nyár elején így megindult az Orczy Negyed Program előkészítése. A program első, 2016. augusztus 31-ig tartó előkészítő szakaszában az önkormányzat három témában – lakhatás, közterület; közbiztonság, gazdaság; foglalkoztatás – keresi meg a helyi lakosságot, a negyedben működő intézményeket, társadalmi szervezeteket, egyházakat, ugyanis az egyes programelemeket velük közösen fogja megtervezni és megvalósítani a Magdolna Negyed Program során jól bevált gyakorlat alapján.

A 2005-2015 között megvalósult Magdolna Negyed Program eredményeként megállt a városrész leszakadása és elkezdett felzárkózni a kerület többi, belső területéhez. A program folytatásaként kezdődne el az Orczy negyed felzárkóztatása egy komplex városfejlesztési program keretében, amelynek részét képezi egy szociális városrehabilitációs program is.

Foglalkoztatási program

Az Orczy Negyed Program Foglalkoztatási programjának előkészítése kapcsán az intézmények és társadalmi szervezetek képviselői tanácskoztak és kezdtek közös gondolkodásba. A munka során felhasználják a Magdolna Negyed Program III. keretei között elkészült oktatási és foglalkoztatási terveket és stratégiákat is.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a negyedben élő fiatalokat hogyan lehetne megszólítani és bevonni a különböző képzésekbe, támogató programokba, ezzel segítve az elhelyezkedésüket. A vállalkozások igényeinek felmérésével lehetőség nyílik a képzéseket célirányossá tenni és a felvevőpiac igényeihez igazítani, mindezt a helyi lakosság képességeinek figyelembevételével.

Fontos eleme lehet a programnak, hogy mely vállalkozások szerepét lehetne növelni és bevonni a környék fellendítésébe. Új vállalkozások bevonzása, a vállalkozási lehetőség megteremtése egyaránt szükséges. A Magdolna Negyed Program megvalósítása során előnyt élveztek a tartós álláskeresőket alkalmazó vállalkozók, ezt a szempontot az Orczy program során is figyelembe fogják venni, akár a helyi munkaerő bevonásának feltételével együtt, amelyhez a szükséges szakképzést biztosítanák.

Lakhatási program

Az Orczy negyed egyik legáltalánosabb problémáját jelentik a lakhatási kérdések. A területen jellemző a lakáskiadások megfizethetőségi problémája, a lakáskiadásokkal összefüggő költségek és a rezsitartozások jelentősek. A tervezett akcióterületen belül 33 önkormányzati tulajdonú lakóépület van. Mindezekből a kis alapterületű, korszerűtlen, részben egészségtelen, túlzsúfolt lakásokból álló önkormányzati bérlakás-állomány többek között 26 nehéz helyzetben lévő önkormányzati lakóépületben helyezkedik el. Emellett a lakóépületeken belül az együttélési problémák, a bűnözés és az önkényes beköltözés problémái is érintik ezeket a lakásokat.

A kerületben elinduló Bérlővédelmi és otthonfelújítási program jó lehetőséget ad arra, hogy a jelenlegi helyzet javuljon. A cél, hogy a program keretében az alacsony jövedelmű, de együttműködő családok jussanak biztos lakhatási lehetőséghez és támogatáshoz annak érdekében, hogy a szegénység miatt ne veszítsék el lakhatásukat. A program egyik legjelentősebb kihívása az együttműködési hajlandóság és az együttélési, magatartási problémák kezelése. A program alapja a differenciált és minden családra egyenként odafigyelő megközelítés.

A lakóépületekben a legmeghatározóbb probléma a műszaki állapot, bár lakásszinten a lakók egy része rendben tartja a bérleményét, viszont az épület működtetése minden szempontból nehéz feladatot jelent a lakóközösségek számára.

Közterület-közbiztonsági program 

Az Orczy negyed a kerület bűnügyileg legfertőzöttebb része, jellemzőek a kábítószerrel, prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények, a rablások (elsősorban az ékszer, táska, telefon ki- vagy letépések), lopások. A negyed lakói leginkább az erőszakos bűncselekményektől (testi sértés, garázdaság, rablás), a lakásbetörésektől, valamint a kábítószerterjesztőktől és fogyasztóktól félnek. Az utcákon és a lakóépületekben sokakat zavar például a hangos zenehallgatás, hangoskodás, veszekedés, az ittas, botránykeltő viselkedés, a szemetelés, a drogfogyasztás, az erőszakos kéregetés, a rongálás.

A Közterületi-közbiztonsági program egyik alapeleme a városrészi problémaorientált közösségi rendészet kialakítása és működtetése lehet. A Magdolna Negyed Program II-III. Szomszédsági rendőr projektjének tapasztalatai azt mutatják, hogy a városrészben naponta gyalogosan szolgálatot teljesítő, az ott élőkkel folyamatosan kapcsolatot kereső, kommunikáló, a problémafeltárásba- és megoldásba a helybélieket is bevonó rendőri munka hosszabb távon kedvező irányban befolyásolhatja a közbiztonsági helyzetet és a lakosság – rendőrség viszonyát is. A közösségi rendészeti munka hatékonysága és a lakosság közelsége fokozható a közterület-felügyelet, a polgárőrség és szociális munkások járőrözésbe történő bevonásával, különösen a kritikus esti időszakokban. A program továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a résztvevő rendészeti szervek továbbképzése, szociális érzékenyítése.

A közbiztonság javulásához azonban szükséges más munkakörök képviselőinek (pl. a házfelügyelők) és az ott élő emberek bevonása, együttműködése is (pl. a Szomszédok Egymásért Mozgalom keretében). További lehetőséget jelent a kerület felsőfokú tanintézeteinek bevonása is, hiszen a gyakorlaton vagy önkéntesként a terepen dolgozó hallgatók jelenléte, munkája önkéntelenül is hat a városrész biztonságára. A biztonságért tevékenykedő szereplők együttműködési fórumainak megteremtése kulcsfontosságú az információáramlás, a közös szemlélet és a konkrét ügyek megoldásában.

A városrészek biztonsága az új beruházások, a közlekedés átalakítása mellett kisebb beavatkozásokkal is növelhető, ha az épületek és a közterületek tervezése, működtetése során a közbiztonsági szempontok is érvényesülhetnek. Az utcára nyíló és működő földszinti helyiségek, a gyalogos és autóforgalom, sötétedés utáni városi fények (jó közvilágítás, kivilágított kirakatok, mozgásérzékelővel ellátott kapualjak) fokozzák a biztonságérzetet és az ott élők, arra járók spontán figyelmét, kontrollját. A lakóépületek biztonságát a közös területeket figyelő belső kamerák is segíthetik mind a bérházakban, mind a társasházakban.

A közterületi programok és az önkormányzati tulajdonú foghíjtelkek közösségi hasznosítása további lehetőségeket nyújt arra, hogy képzett szakemberek és önkéntes segítőik találkozzanak és foglalkozzanak a környékbeli gyerekekkel, fiatalokkal és hozzátartozóikkal. A városrészben nagyon sok ember, család – közvetve vagy közvetlenül – érintett a szenvedélybetegségekben. A szociális városrehabilitációs programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az első találkozást követően az érintettek, családtagjaik, a veszélyeztetett csoportok motiváltak legyenek az egészségügyi, mentális és szociális ellátások, prevenciós programok felkeresésében és saját, valamint környezetük egészsége, jól léte érdekében eredményesen vegyék igénybe az alacsonyküszöbű, a közösségi ellátásokat, a rehabilitációs és megelőző programokat.