A Magyar Nemzetben 2022. október 8-án megjelent sugalmazással ellentétben nem igaz az, hogy a VIII. kerület élen járna az önkormányzati lakások bérlőinek kilakoltatásában. Ahhoz, hogy ez a torz sugalmazás megjelenhessen, két alapvető tényt kellett az összeállítás elkészítőjének tudatosan és szándékosan figyelmen kívül hagynia.

A végrehajtási számmal rendelkező esetek nem jelentenek végleges kilakoltatásokat.

Az országos és helyi jogszabályi környezet (a szabálysértési törvény, a lakástörvény, illetve a helyi lakásrendelet, veszélyhelyzeti rendelkezések és moratóriumok) szabályozza, mely esetek jutnak el a végrehajtás kezdeményezéséig, ugyanakkor a kezdeményezett esetekben van lehetőség a kilakoltatás megakadályozására.  Ennek megfelelően

Józsefvárosban az elmúlt években, 2019 és 2022 között összesen 19 kilakoltatás történt, szemben a lapban megjelent 80-as esetszámmal.

különböző kerületek eltérő számú önkormányzati bérlakással rendelkeznek. A VIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú lakások száma 4500, ezzel Budapesten a második helyet foglalja el a XIII. kerület mögött (6200 bérlakás). Összehasonlításképpen: a V. kerület 1000, a X. kerület 2500, a XII. kerület 1100, a XVI. kerület 270, a XVII. kerület 740, a XXI. kerület 1400, a XXII. kerület 650. Megjegyezzük, hogy a Fidesz által vezetett XVI. kerület ebből a 270 lakásból lakoltatott ki 13-at, ami a VIII. kerületi arány több, mint 13-szorosa.

• 2019-ben 32, az előző önkormányzati vezetés által előirányzott kilakoltatást függesztett fel Pikó András polgármester, ezek nagy többsége nem is valósult meg.
• 2019 végén az önkormányzat  vállalta az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát. Azaz ennek értelmében csak akkor lehet kilakoltatni egy családot, ha az önkormányzat az élethelyzetüknek megfelelően alternatív elhelyezési formát ajánl fel: családok átmeneti otthona, idősek otthona, hajléktalanszálló, együttes elhelyezés pároknak.
• 2020-ban, a hatályos jogszabályok, rendeletek figyelembevételével 2020. november 1. és 2020. november 14. között voltak kitűzhetőek a kilakoltatások. 2020. október 31-ig a lakáskiürítési moratórium bevezetéséről szóló 305/2020. (VII. 16.) Képviselő-testületi határozat miatt nem tűzhető ki kilakoltatás, míg 2020. november 15-től a végrehajtási törvény szerinti kilakoltatási moratórium van.
• 2020. szeptemberében 85 használóval szemben volt a lakás karhatalommal történő kiürítésére vonatkozó bírósági végzés, az eljárásokat többnyire még az előző önkormányzat indította. Ebből 10 lakást ürített ki az önkormányzat, (amelyből 2 esetben a már üres lakás birtokba vétele történt meg, mert a lakáshasználó a végrehajtási cselekményt megelőzően elköltözött, 2 esetben pedig önkényes lakásfoglalóval szemben kellett lefolytatni az eljárást).
• 2021-ben kilakoltatási moratórium volt, így végrehajtás nem történt, azonban a végrehajtható kilakoltatással érintett lakások közül 5 darabot birtokba vett az önkormányzat vagy a volt használó halála, vagy elköltözése miatt.
• 2022-ben 15 darab lakás kiürítése valósult meg. 7 esetben önkényes lakásfoglalóval szemben járt el az önkormányzat, 4 esetben már nem lakott lakás birtokba vétele történt meg, 4 esetben pedig nagy összegű hátralékot halmoztak fel a volt bérlők és nem vállalták a szociális szolgáltatóval az együttműködést.

A fentiekből látható, hogy 2019 és 2022 között összesen 30 db lakás birtokba vétele történt meg, azonban csak 19 esetben kellett a tényleges kilakoltatást végrehajtani.

Mi a különbség az önkényes lakásfoglalás és a jogcím nélküli lakáshasználat között? Mit tesz az Önkormányzat, hogy tisztázott legyen a jogi helyzet

Az önkényes lakásfoglalást a szabálysértési törvény definiálja szabálysértésként. Eszerint „aki a lakásbérletre, vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv, vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.”

A jogcím nélküli lakáshasználat fogalmát fogalmát a lakástörvény 91/A. § 13. pontja határozza meg. Eszerint „jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak – bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának – a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.” Ez utóbbiak főként a lakás volt bérlője által befogadott személyek, akik bérleti jogviszonyának rendezését a volt bérlőhöz való pontos személyi, illetve rokoni kapcsolat meghatározása alapján a rendelet bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi.

A korábbiaktól eltérően a józsefvárosi lakásrendelet nem zárja ki eleve, hogy ha valaki jogcím nélküli lakáshasználó (de nem önkényes lakásfoglaló), akkor vele lehessen bérleti szerződést kötni akár a jelenleg használt, akár egy másik lakásra. Ezekben az esetekben a körülmények mérlegelésével a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönthet.

Mely esetekben kerül sor lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor.

A Józsefvárosi Önkormányzat elkötelezett annak érdekében, hogy nehéz anyagi helyzetbe került családok ne váljanak hajléktalanná: :

• • A bérbeadó két havi lakbér és különszolgáltatási díj tartozás fennállása esetén felszólítja a bérlőt a tartozás rendezésére, és tájékoztatja a tartozás rendezéséhez igénybe vehető lehetőségekről, valamint a szociális szolgáltató (Családsegítő Szolgálat) elérhetőségeiről.
  • A 60 napot meghaladó díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását a bérbeadó megküldi a Polgármesteri Hivatal és a szociális szolgáltató részére, a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából. Szociális szolgáltató eljárásának eredményéről 30 napon belül köteles tájékoztatni a bérbeadó szervezetet.
  • Hat havi vagy 150.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a bérbeadó 30 napon belül intézkedést kezdeményez, az eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő 60 napon belül pedig intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.

• A Családsegítő Szolgálat írásbeli javaslatának a bérleti szerződés felmondása és a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.

• • Az önkormányzat az együttműködő bérlő és az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő, együttműködő jogcím nélküli lakáshasználó számára a díjhátralék megfizetéséhez segítséget nyújt, illetve hozzájárul külön szervezet által biztosított támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítéséhez, részletfizetési lehetőséget biztosít, a feltételek teljesülése esetén biztosítja a bérbeadói felmondással érintett lakás, vagy másik lakás pályázaton kívüli eljárásban történő bérbeadását.
  • Amennyiben a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyát díjtartozás miatt mondta fel, azonban lakáshasználó a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlíti, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó a pertől eláll, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.
  • Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és vele szemben sem tartozás miatti, sem egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 60 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt. 
• Végrehajtható lakáskiürítési határozat foganatosítása esetén az önkormányzat a szociális szolgáltató közreműködésével gondoskodik a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosításáról.

Lakáskiürítésre sor kerülhet továbbá, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek  magatartása szolgál a felmondás alapjául.

Főszabályként lakáskiürítésre október 1. és április 30. között csak az alábbi esetekben kerülhet sor:

• önkényes lakásfoglalás,
• ahol a bérleti szerződés felmondásának oka: az önkormányzati bérlakás engedély nélküli bérbeadása, engedély nélküli ott tartózkodás, életvitelszerű ott nem tartózkodás, a közösségi együttélés alapvető követelményeivel ellentétes magatartása, a lakás, a közös használatra szolgáló helyiség, terület rongálása, vagy rendeltetésével ellentétes használata
• piaci alapú bérbeadás
• rendkívüli élethelyzet miatt kötött bérleti szerződés alapján történő lakáshasználati megállapodás megszűnése.

Mit jelent pontosan az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor. Ezekben az esetekben is érvényesül ugyanakkor az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a kilakoltatott új lakáshoz jut, hanem azt, hogy együttműködése esetén megfelelő elhelyezés nélkül nem kerül az utcára. Minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül egyedülállók esetében a hajléktalan személyek átmeneti szállása, házaspárok vagy élettársak esetében a hajléktalan személyek páros elhelyezést biztosító átmeneti szállása, kiskorú gyermeket nevelők esetében a családok átmeneti otthona.