Ma Magyarországon becslések szerint gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a hatóságok külön élő szülőjükkel, más rokonukkal való kapcsolattartásra. Ez az egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszaknak a szétválást követően.

A kapcsolattartás

A láthatás hivatalos megnevezése kapcsolattartás. A kapcsolattartás részletes szabályait a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) Negyedik könyve, negyedik része, XVIII. fejezetének 4. pontja, valamint „a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 27. § – 33/B. §-ai tartalmazzák.

Közös szülői felügyelet esetében a kapcsolattartásról nem kell a szülőknek külön megállapodnia, ha azonban a gyerek feletti szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, úgy a különélő szülővel történő kapcsolattartást egyezség, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhivatal döntése alapján rendezni kell. A kapcsolattartás célja a gyerek és a nem vele élő szülő közötti családi kapcsolat fenntartása, illetve, hogy a külön élő szülő gyermeke fejlődését figyelemmel kísérje, elősegítse. Kapcsolattartás nem csak a szülőt, de kérelmük esetén a nagyszülőket és más rokonokat is megillet.

A kapcsolattartás formája lehet folyamatos, időszakos vagy felügyelt. Folyamatos az a rendszeres érintkezés, mely kiterjedhet az elvitelre, a meglátogatásra, telefonálásra, skype-olásra, (elektronikus) levelezésre, ajándékküldésre. Az időszakos kapcsolattartás a tanítási szünetek, több napos ünnepek alatti huzamosabb együttlétet jelenti. Felügyelt kapcsolattartásról pedig valamely hivatalos helyiségben, a találkozást felügyelő szakember jelenlétében megvalósuló láthatás esetén beszélünk. Felügyelt kapcsolattartást akkor rendelnek el, ha a gyerek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közt nincs vagy megromlott a családi kapcsolat. Ezen kívül dönthet a gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelem elutasításáról, amennyiben a kérelmező korábban veszélyeztette, tartósan elhanyagolta gyerekét, illetve távoltartás hatálya alatt áll. A gyerekkel vagy az őt nevelő szülővel szembeni visszaélés súlyosságára tekintettel a már megállapított kapcsolattartási jog korlátozható, szüneteltethető vagy megvonható. Korlátozásra adhat alapot, ha az elvált szülő nem a szabályozásnak megfelelően gyakorolja a láthatást (például rendszeresen késik, nem mondja le a kapcsolattartást, nem időben hozza vissza a gyereket), de az is, ha legalább hat hónapig nem jelentkezik láthatásra. A gyerek vagy az őt nevelő szülő sérelmére megvalósított súlyos visszaélés esetén 6 hónapra szüneteltetheti a gyámhivatal a kapcsolattartást, különösen súlyos visszaélés esetén legfeljebb 1 évig. A szünetelés a feltételek fennállása esetén újra elrendelhető. Amennyiben a súlyos visszaélés következtében megállapítható a gyermek nevelésének és fejlődésének súlyos veszélyeztetése, úgy kérni lehet a kapcsolattartás teljes megvonását.

A kapcsolattartás rendezése

Amennyiben házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt per van folyamatban, úgy a bíróság dönt a kapcsolattartásról. Ilyen per hiányában a gyámhivatalhoz lehet fordulni a kapcsolattartás rendezése érdekében. A gyámhivatal illetékességét a gyereket nevelő szülő állandó lakóhelye határozza meg. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, úgy a kapcsolattartás megváltoztatása iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróság előtt lehet eljárást kezdeményezni. 2 éven túl csak a gyámhivatal jogosult a kapcsolattartás megváltoztatása felől rendelkezni.

A kapcsolattartás szabályozása körében meg kell hallgatni a két szülőt és az ítélőképessége birtokában lévő gyereket. Ítélőképessége birtokában lévő gyereknek az a kiskorú minősül, aki képes az őt érintő döntések lényegét megérteni és következményeit átlátni. Tapasztalatunk szerint a hatóságok a 9 éven felüli gyermekeket főszabály szerint ítélőképesnek minősítik, de praxisunkban volt már olyan 4 éves is, aki megfelelt a kritériumoknak. A kapcsolattartás rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie és az ítélőképessége birtokában lévő gyerek véleményét figyelembe kell venni. A kapcsolattartás rendezése körében dönteni kell többek közt:

a) a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás, valamint a telefonos, emailes, stb. kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, a gyermek esetleges külföldre viteléről,

b) a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,

c) kérelem esetén a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében közreműködő harmadik személyről,

d) a kapcsolattartás lemondása esetén irányadó szabályokról és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Tapasztalataink szerint az eddigi általános jogalkalmazási gyakorlat szerinti kéthetente hétvégi láthatási rendet egyre inkább szabályozzák egy-egy közbenső hétköznapi kapcsolattartással megtoldva. Szintén terjed a telefonos, skype-os, egyéb internetes érintkezési mód szabályozása is.

A kapcsolattartás főszabály szerint elvitellel jár. Ez alól csak a kicsi gyerek és a gyerek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás jelent kivételt. Jogsegély szolgálatunk tapasztalata alapján elmondható, az együttélés során előforduló családon belüli erőszakot az esetek többségében a jogalkalmazó szervek nem értékelik az elvitel korlátozását megalapozó körülménynek, különösen, ha a bántalmazás közvetlenül csak az anyát érintette. A felügyelt kapcsolattartás keretében a gyámhivatal kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyerek érdeke ezt indokolttá teszi. Ennek hiányában a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás. A Gyer. lehetővé teszi, hogy a gyerek biztonsága érdekében elvitel esetén is a kisgyerek átadásának és átvételének a helyszíne ne az anya mindenkori lakóhelye, hanem a felügyelt kapcsolattartás helyszíne (gyermekjóléti központ, kapcsolatügyelet, stb.) legyen. Szintén van arra törvényes lehetőség, hogy az átadás-visszaadás lebonyolításában olyan személy működjön közre, aki a gyerek gondozásában, nevelésében huzamosabb időn keresztül részt vesz (nagyszülő, új élettárs, házastárs). Továbbá azt is lehet kérni, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő az oktatási-nevelési intézményből vigye el a gyerekét és a kapcsolattartás végeztével oda vigye vissza. A gyereket nevelő szülőt is megilleti huzamosabb, a láthatással nem felszabdalt, a gyerekkel együtt töltött idő („nyaralás”). Ennek időtartama nem haladhatja meg a különélő szülőt megillető időszakos kapcsolattartás mértékét, illetve, ha időszakos kapcsolattartás nem jár neki, akkor a 2 hetet.

Az elmaradt kapcsolattartást minden esetben pótolni kell, kivéve, ha az a különélő szülő felróható magatartása miatt maradt el, vagy neki nem felróható okból, de az elmaradásról nem tájékoztatta szabályszerűen a másik felet. A pótlásra a legközelebbi megfelelő időpontban, de legfeljebb 6 hónapon belül kell sort keríteni. Nem kell pótolni az időszakos kapcsolattartás idejére, valamint az ünnepnapokra eső folyamatos kapcsolattartást, illetve az anya „nyaralása” idejére eső folyamatos kapcsolattartást. A kapcsolattartással felmerülő költségeket (utazás, etetés, ajándékok, stb.) főszabály szerint a kapcsolattartás gyakorlója viseli, de a kapcsolattartás meghiúsulása esetén a különélő szülő követelheti a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggő igazolt költségeinek megtérítését és kártérítésre is igényt tarthat. Jogsegély szolgálatunk történetében előfordult olyan eset, ahol az apa az Amsterdam-Budapest-Amsterdam repülőjegye árát sikerrel hajtotta be volt partnerén, amiért közös kislányuk nem akart vele láthatásra menni.

A kényszerláthatás

Kényszerláthatásnak nevezzük azt a kapcsolattartást, amely a gyerek akarata és igénye ellenében, a hatóságok által kifejtett nyomásgyakorlás eredményeképpen jön létre. A kényszerláthatások hátterében az esetek túlnyomó többségében nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak áll. Bár közkeletű vélekedés, hogy a gyerekek az anya ellennevelésének, érzelmi manipulálásának hatására nem kívánnak különélő apjukkal érintkezni, mind jogsegély tapasztalatunk, mind a nemzetközi szakirodalom azt támasztja alá, hogy a gyermek ellenállásának oka legtöbbször az együttélés vagy a kapcsolattartások alatt közvetve vagy közvetlenül elszenvedett apai bántalmazás. A kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodik. A gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtása iránt nem hivatalból, hanem az elmaradt kapcsolattartástól számított 30 napon belül beterjesztett kérelemre jár el. Ilyen kérelmet azonban legfeljebb 1, korábbi bírság kiszabása esetén 2 éven belül lehet benyújtani. A gyámhivatal elrendeli a végrehajtást, ha a gyermeket nevelő szülő önhibájából nem tesz eleget a kapcsolattartást rendező határozat előírásainak és nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. Fontos azonban tudni, hogy a kapcsolattartás végrehajtására csak a már szabályozott kapcsolattartás esetén kerülhet sor, vagyis mindaddig nem, míg e kérdésben a bíróság vagy a gyámhivatal nem hoz döntést. Sajnálatos módon a gyámhivatali jogalkalmazás során olyan gyakorlat alakult ki, mely a kapcsolattartás meghiúsulásának tényéből automatikusan az anya önhibájára következtet, illetve anyai önhibaként értékeli, ha nem sikerül gyermekét rávennie a találkozásra. Ez a hibás és káros gyakorlat figyelmen kívül hagyja a gyerekek természetes reakcióját az erőszakkal szemben és lehetetlen helyzetbe hozza a nevelő szülőt is, amikor elvárják tőle, hogy a saját és gyermeke érdekével ellenkezően cselekedve, ő kényszerítse a gyereket a számára nem kívánatos láthatásra. A 14 éven felüli gyerek önálló nyilatkozatot tehet, hogy nem kíván élni a kapcsolattartás jogával. Ebben az esetben a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, ha a felek mediáción vesznek részt, vagy valamelyikük kérte a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását. A végrehajtás körében a gyámhivatal először felszólítja a nevelő szülőt a jogszerű eljárásra, másodjára azonban már 5000-500.000,-Ft összegű pénzbírság kiszabására is lehetősége van, melyet minden egyes elmaradt alkalom után emelkedő összegben róhat ki. A különélő szülő jogainak biztosítására a gyámhivatal kötelezheti a szülőket mediáción való részvételre, de kérheti a gyermekjóléti szolgálat közreműködését vagy védelembe vétel elrendelését. Végső soron, ha a végrehajtásra irányuló intézkedések nem vezettek sikerre, a gyámhivatal büntetőeljárást indíthat a nevelő szülő ellen kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.

PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága www.patent.org.hu

A szórólap eredeti verziója a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült 2014-ben.

A szórólap letölthető verziója >>>

www.nokjoga.hu

A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.

NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101

Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00

Szerda: 12:00-14:00