Ennek a cikknek a célja, hogy jogi és gyakorlati felvilágosítást, információt nyújtson azon nők és gyerekek számára, akiket erőszak ért a családjukban.
HOVA FORDULHAT, HA ERŐSZAK ÉRTE?
A Rendőrség tevékenysége
Ha Önt vagy gyermekét erőszak érte, a rendőrséghez fordulhat védelemért. A 107 vagy 112 telefonszámon akár neve bemondása nélkül, a nap 24 órájában kérheti a rendőrség helyszíni kiszállását.
A 2007. október 30-án közzétett Országos Rendőrfőkapitányi utasítás (32/2007.) kötelező előírásokat tartalmaz a rendőri állomány számára a családon belüli erőszak esetkörének rendőri kezeléséhez. Az útmutató többek közt előírja, hogy „Ha a családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni erőszakos […] cselekmény miatt érkezik bejelentés, a rendőr köteles a helyszínen haladéktalanul megjelenni.” (3. pont) Amennyiben Ön mégis azt tapasztalja, hogy a bejelentést felvevő ügyeletes tiszt elzárkózik az intézkedéstől, hívja fel figyelmét az ORFK utasítás vonatkozó előírására, illetve kérje el nevét és szolgálati számát, hogy utóbb panaszt tudjon ellene tenni. A helyszínre érkező rendőr intézkedik a jogellenes állapot megszüntetése iránt, szükség esetén gondoskodik a sérültek ellátásáról, tájékoztatja az érintetteket a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekrôl, segítő szolgáltatásokról, kérésre lehetőség szerint elkíséri az áldozatot a legközelebbi krízismenhelyre. A rendőrök akkor járnak el szabályszerűen, ha a feleket és a helyszínen tartózkodó más személyeket külön-külön hallgatják meg.
Ha a törvényi feltételek fennállnak, a bántalmazót elő kell állítani, őrizetbe kell venni, illetőleg kezdeményezni kell előzetes letartóztatását vagy távoltartását (kényszerintézkedések). A bántalmazó elvitelére többnyire akkor kerül sor, ha feltételezhető, hogy szabadon hagyása esetén további fizikai bántalmazásnak tenné ki családtagjait, vagy más módon megfélemlítené a tanúkat. A bántalmazó szabadon engedéséről a rendőrségnek előzetesen értesítenie kell az áldozatot. A rendőrség a családon belüli erőszak áldozatát köteles tájékoztatni jogairól, kötelezettségeiről, a biztonsága érdekében alkalmazható lehetőségekről, ügyének állásáról (ügyszám, eljáró szerv, ügyintéző, stb.), a kárenyhítés lehetőségeirôl, a segítő szervezetek elérhetőségeiről. Ha a bántalmazásnál gyerek is jelen volt, felmerül a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény gyanúja. Emiatt a rendőrségnek hivatalból kell eljárást indítania.
A feljelentés megtétele
A legtöbb családon belüli erőszak körébe eső bűncselekmény magánindítványra üldözendő. Ez azt jelenti, hogy a sértett legkésőbb a bűncselekmény elkövetése után 30 napig tehet feljelentést. Ha a bűncselekményt 14 éven aluli gyermeke ellen követték el, úgy Ön tud helyette feljelentést tenni, 14 és 18 év közötti gyereke esetében akár a gyerek önállóan, akár Ön teheti ezt meg. A magánindítványnak nincsenek szigorú formai kellékei, de okvetlenül tartalmaznia kell azon nyilatkozatát, hogy kéri az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. Feljelentést nemcsak szóban, hanem írásban is elő lehet terjeszteni, melyet érdemes tértivevényes levél formájában elküldeni az illetékes rendőrkapitányságra vagy bíróságra. Magánindítványra indul meg az eljárás például könnyű testi sértés, kapcsolati erőszak lelki és gazdasági erőszakra vonatkozó formái, magánlaksértés, magántitok, levéltitok megsértése, rágalmazás és becsületsértés, bizonyos esetekben szexuális kényszerítés, szexuális erőszak és szeméremsértés, illetve, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, lopás, rongálás, jogtalan elsajátítás, jármű önkényes elvétele bűncselekmények miatt.
Orvosi látlelet felvétele
Ha Önnek a bántalmazás következtében sérülése keletkezik, célszerű azon nyomban orvoshoz fordulnia és látleletet készíttetnie. Erre nemcsak a sérülés ellátása miatt van szükség, hanem mert nagyban megkönnyíti a későbbi bizonyítást. Látleletet akkor is érdemes felvetetnie, ha Ön nem tud, vagy nem akar büntető feljelentést tenni a konkrét sérülés miatt. Ez azért fontos, mert későbbi válóper, más családjogi per, gyám hatósági eljárás stb. során bizonyítékként tudja felhasználni a látleletet. A vizsgálatot végző orvos nem köteles látleletet kiállítani, csak abban az esetben, ha a testi sértést elszenvedett személy vagy hozzátartozója azt kifejezetten kéri. Ha az orvos a látlelet felvételét megtagadja, akkor panasszal tud élni ellene az ÁNTSZ-nél. Az orvosi látlelet készítésének és kiadásának térítési díja 2014-ben 3500,-Ft, de a látleletet nem muszáj Önnek elhoznia, mivel azt a rendőrség, ügyészség, bíróság az eljárás során ingyenesen tudja kikérni.
Az Áldozatsegítő Szolgálat pénzügyi szolgáltatásai
Azonnali pénzügyi segélyt kérhet, ha Ön krízishelyzetben van, mert a bántalmazás következtében nincs abban az állapotban, hogy lakásáról, ruháról, élelemről, utazásáról,gyógyszereiről gondoskodni tudjon. A 2014-ben legfeljebb 94.213 Ft összegű támogatás igénybevételének feltétele, hogy a bántalmazás bűncselekménynek minősüljön, és a segély iránti kérelmet a bűncselekményt követő öt napon belül terjessze elő az illetékes áldozatsegítő szolgálatnál.
Állami kárenyhítésre tarthat igényt továbbá, ha Ön ellen súlyos, az életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, bizonyos esetekben az áldozat hozzátartozói is. Kárenyhítést az kaphat, akinek esetében a fejenkénti havi nettó jövedelem 2014-ben nem haladja meg a 188.426 Ft-ot, illetve meghatározott szociális ellátások valamelyikében részesül. A kérelmet a bűncselekmény elkövetése után három hónapon belül kell az áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszteni, a kár részletes igazolásával. Szükséges továbbá, hogy az áldozat sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt akár hivatalból, akár feljelentésre eljárás induljon. Kárenyhítésként legfeljebb 1.413.195 Ft adható egy összegben vagy havi járadékok formájában.
A TÁVOLTARTÁS ALKALMAZÁSA
Mi a távoltartás?
2009. október 1-tôl kezdődően kétféle lehetőség van azt kezdeményezni, hogy a bántalmazó meghatározott ideig ne mehessen az áldozat közelébe. A korábbi, a büntetô eljárási kényszerintézkedés részleteit a Büntetôeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 138/A-139. § – ai tartalmazzák. Az ún. megelôzô távoltartás szabályairól a Hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény rendelkezik.
Mi a különbség a kétféle távoltartás között?
Elrendelésének esetei
Megelôzô távoltartást – ahogy azt neve is jelzi – nem csak bekövetkezett bántalmazás, hanem annak veszélye esetén is lehet kérni. Így a bántalmazott sérelmére megvalósított mindenfajta, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezési jogot, a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztetô tevékenység és mulasztás megalapozza.Büntetôeljárás-beli távoltartás csak akkor rendelhetô el, ha szabadságvesztéssel büntethetô bûncselekmény miatt büntetôeljárás folyik. Emiatt ezt nem lehet kérni, ha az áldozat félelembôl vagy egyéb okból nem tesz feljelentést. Azokban az esetekben ahol a büntetôeljárás magánindítványra indul, ott a távoltartás csak annak benyújtását követôen rendelhetô el.
Megelőző távoltartással csak hozzátartozóval szemben kaphat védelmet, azonban a törvény nem terjed ki a barátra, udvarlóra, volt barátra, elutasított udvarlóra, volt jegyesre, együttlakás nélküli együttjárókra, ellenben 2014. március 15-tôl – régi hiányosságot pótolva – kiterjed a volt élettársra is. A büntetôjogi távoltartásnak nincs ilyen korlátozása, mindenkivel szemben elrendelhetô.
Ki rendelheti el?
Az ideiglenes megelôzô távoltartást a rendôrség a helyszínen hozza meg az erőszak észlelése esetén hivatalból vagy a bántalmazott és hozzátartozói, a szociális ellátó – rendszer, a gyermekvédelmi és egészségügyi rendszer bejelentése alapján. A rendôrség automatikusan kezdeményezi a helyi bíróságnál annak meghosszabbítását. A rendôrség határozata nélkül közvetlenül is tud a bírósághoz fordulni Ön vagy hozzátartozója, és kérheti a megelôzô távoltartás elrendelését.
A büntetőeljárási távoltartást Ön és az ügyész indítványozhatja az eljáró bíróságnál.
A rendôrség a távoltartás elrendelésérôl haladéktalanul köteles dönteni, kivéve, ha az elkövetőt előállították. A bíróság az ideiglenes megelôzô határozat időtartama alatt, vagyis 72 órán belül dönt a távoltartás további fenntartásának kérdésében. Ha Ön közvetlenül a bíróságot kereste meg távoltartási kérelmével, akkor ez a határidô három munkanap. A büntetô távoltartás esetében elvben szintén három nap áll a bíró rendel kezésére a döntéshozatalra, a gyakorlatban ez több hónapot vesz igénybe.
Valamennyi távoltartással kapcsolatos eljárás ingyenes az Ön számára. Ha az elkövetőt próbára bocsátották, vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a bíróság, illetve az ügyész magatartási szabályként is elrendelheti a távoltartást
Mennyi idôre szól?
A távoltartás idôbeni terjedelmére vonatkozó rendel kezések nagymértékben eltérnek a nemzetközi gyakorlatban alkalmazottaktól, mivel máshol hónapokra, évekre vagy akár életre szólóan szokás elrendelni. Itthon a törvény szerint az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára, a megelôzô távoltartás legfeljebb hatvan napra, a büntetőeljárási távoltartás legalább tíz, legfeljebb hatvan napra szól. Ezek lejártát követôen nincs arra lehetőség, hogy a távoltartás idôtartamát meghosszabbítsák, de újabb kérelem előterjeszthető, ha annak feltételei fennállnak. Ha egy ügyben távoltartást rendeltek el, a büntetôeljárást soron kívül folytatják le.
Mi a tartalma?
A távoltartás elrendelésével egyidejûleg a rendôrségi, bírósági határozat meghatározza annak tartalmát is. Tehát azt, hogy a bántalmazó adott esetben mennyi idôn belül és milyen hosszú idôre köteles elhagyni a közös lakást vagy más meg ha tározott intézménytôl, pl. kórháztól, iskolától, munkahelytől, vagy meghatározott személytôl, pl. közös rokontól, baráttól távol tartani magát. A távoltartás ideje alatt a bántalmazó sem közvetlenül, sem közvetve nem veheti fel a kapcsolatot a védett személlyel, így például telefonon sem keresheti, sms-t vagy email-t nem küldhet számára. Szintén a határozatnak kell megjelölnie, hogy az eltiltás milyen távolságra szól.
Távoltartás ideje alatt a bántalmazó lakásfenntartási és tartási kötelezettsége fennáll, de szünetel a szülôi felügyeleti és a kapcsolattartási joga. A büntetôeljárás keretében elrendelhető távoltartás hatálya alatt a kapcsolattartás csak abban az esetben szünetel, ha a távoltartó végzést a gyerek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt hozták.
Mi történik, ha a bántalmazó megszegi a távoltartó végzést?
Az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás megsértése szabálysértést valósít meg, elzárással vagy pénzbírsággal büntethető.
Ha a bántalmazó a büntetőeljárás-beli távoltartást szándékosan megszegi, s ezt utólag sem menti ki, a bíróság dönti el, hogy előzetes letartóztatásba veszi vagy csak pénzbeli bírsággal sújtja.
PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága www.patent.org.hu
A szórólap eredeti verziója a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült 2014-ben.
A szórólap letölthető verziója >>>
A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.
NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101
Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00
Szerda: 12:00-14:00