Belföldi gépjárművek adója
Eljáró hatóság
Az adóztatási feladatokat magánszemélyek esetében a Lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, nem magánszemély esetében a járműnyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhely vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatóság látja el. A címváltozás (lakcím, székhely, telephely) évére járó adót teljes egészében a régi cím szerinti önkormányzathoz kell fizetni, az új cím szerinti önkormányzat illetékessége a címváltozást következő év első napjától áll fenn.
Ki az adó alanya?
Az adó alanya a gépjárműnek az év első napján fennálló állapot szerinti tulajdonosa. Amennyiben a gépjárműnek üzembentartója is van, akkor az üzembentartó az adó alanya.
Mikor keletkezik, illetve szűnik meg az adókötelezettség?
Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik, kivéve az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárműveket, melyek adókötelezettsége a rendszámtábla kiadásakor keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a gépjárművet a forgalomból kivonták.
Ki az adófizetésre kötelezett?
Az adóévre járó adót az adóalany fizeti meg. Az egész évi adót annak kell megfizetni, aki a járműnyilvántartás szerint az év első napján a gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója volt.
Újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után a forgalomba helyezés napját követő hónap első napjától kell adót fizetnie az ez idő szerinti tulajdonosnak vagy üzembentartónak. A gépjármű forgalomból való kivonásakor a kivonás hónapjának utolsó napjáig esedékes adó időarányosan fizetendő meg.
Mikor nem kell bevallást, bejelentést tenni az adóhatóság felé?
Új vagy használt gépjármű vétele, gépjármű eladása, forgalomból való kivonása esetén az adóhatóság felé bevallási, bejelentési kötelezettség nincs.
A gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása alapján írja elő és szünteti meg.
Az adatközlés az országos járműnyilvántartáson alapul, amely az Okmányiroda, mint közúti közlekedési igazgatási hatóság felé bejelentett változások szerint módosul. Amennyiben a gépjármű vásárlója nem jegyezteti be a tulajdonjog-változást, az adó alanya továbbra is a régi tulajdonos marad. Ezért a gépjármű eladását az előző tulajdonosnak is be kell jelentenie bármelyik Okmányirodához: a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a változástól számított nyolc napon belül – a tulajdonátruházó a tulajdonjog változásáról készült teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak másolata, postai vagy elektronikus úton történő megküldésével, illetve benyújtásával teljesíti.
Mikor szükséges bejelentést tenni az adóhatóság felé?
- Ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából (ellopják). Ekkor kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség.
- Ha az adó alanyát mentesség illeti meg.
Minden további esetben (gépjármű vétele, eladása, forgalomba helyezése, forgalomból történő kivonása, lakcím, székhely, telephely változása, környezetvédelmi osztályba sorolás változása, rendszám változása) az adóhatóság felé bevallási, bejelentési kötelezettség nincs, a változásokat csak az Okmányirodában kell bejelenteni. Az adókötelezettséget érintő változásokról az adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása révén szerez tudomást. Az adóhatósági határozatok elkészítése a járműnyilvántartásba bejegyzett adatok alapján történik az alábbiak szerint:
A közúti közlekedési nyilvántartási szerv havonta a gépjármű forgalomba helyezéséről (azaz új gépjármű vételéről), forgalomba való visszahelyezéséről, forgalomból történt kivonásáról és a környezetvédelmi osztályba sorolás változásáról szolgáltat adatot az adóhatóság részére. Ezen változások esetén a határozatok havi rendszerességgel készülnek el.
A további változásokról, tehát gépjármű eladásáról, használt gépjármű vételéről minden év január hónapjában történik adatszolgáltatás. Az ilyen esetekben a változást követő év első hónapjaiban küldjük meg az adót kivető, illetve az adóztatást megszüntető határozatokat.
Egyéb lényeges tudnivalók
Az adót az adóhatóság kivetéssel állapítja meg.
Befizetési határidő: Az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Az adófizetés módja: a gépjárműadót a Józsefvárosi Önkormányzat Gépjárműadó beszedési számla 10403387-00028572-00000008. számlára kell megfizetni a bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal.
Mikor jár mentesség a súlyos mozgáskorlátozott személyek részére?
A gépjárműadóról szóló, többszörösen módosított 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5.§ f) pontja értelmében mentes a gépjárműadó alól
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany)
egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig.
Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
A Gjt. 18.§ 12. pontja alapján e törvény alkalmazásában a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.
A Korm. rendelet 2016. április 1-én hatályos 2.§ a) pontja szerint e rendelet alkalmazásában súlyos mozgáskorlátozott személy:
- az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság;
- az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz;
- a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.
A Korm. rendelet 4/A. alcím szerinti minősítési rendszerét a Korm. rendelet. 8/A. § (2) bekezdése tartalmazza, eszerint közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti
a) mozgásszervi részkárosodása,
b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy
e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)- d) pont szerinti két részkárosodása együttesen
eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.
A Korm. rendelet 2016. április 1-én hatályos 2.§ h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki
- fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság;
- a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletébenmeghatározottak szerint a „K” (hallási fogyatékos) vagy az „M” (értelmi fogyatékos) betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel (pervazív fejlődési zavarok: gyerekkori és atípusos autizmus) alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.
A Fot. 23. § (1) bek. szerint fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
A gépjárműadó-mentesség megállapításához a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét a Korm. rendelet 7.§ (3) bek. értelmében
1.) a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a jogelődje (szakértői szerv) által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott hatályos szakvélemény-másolattal vagy
2.) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolattal vagy
3.) az Mr. 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolattal
igazolható.
Az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkező ügyfélnek a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációval és egyéb iratokkal az önkormányzati adóhatóságot kell felkeresnie és ott kérelmezheti a súlyos mozgáskorlátozottság megállapítását. Ennek alapján az önkormányzati adóhatóság megkeresi a szakértői szervet a közlekedési képesség minősítése érdekében.
Vonatkozó jogszabályok
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (Gjt.)
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
Használt nyomtatványok
- változás bejelentés a gépjárműadót érintő változásról
- bejelentés a gépjárműadó fizetési kötelezettséget érintő súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság miatt beállt változásról
- méltányossági kérelem gazdasági társaságok részére,
- méltányossági kérelem magánszemélyek részére (fizetési könnyítésre irányuló),
- méltányossági kérelem magánszemélyek részére (mérséklésre irányuló)
- túlfizetés rendezési kérelem
(Kizárólag az adóügyi iroda által rendszeresített nyomtatványok használhatóak!)
Eljáró hatóságok: jegyző
Osztály: Pénzügyi Ügyosztály, Adóügyi Iroda
Elérhetőség:
Polgármesteri Hivatal
Pénzügyi Ügyosztály, Adóügyi Iroda
1082 Budapest, Baross u. 63-67. II. em. 204.
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 13.30-18.00
Szerda: 8.15-16.30
Péntek: 8.15-11.30
Letölthető dokumentumok
- Adatbejelentés a gépjárműadóról
- Bejelentés kombinált áruszállításról
- Bejelentés mozgáskorlátozott mentességhez
- Gépjárműadó tájékoztató-2017
- Gépjárműadó tájékoztató-2018
- Kérelem a közlekedőképesség minősítése iránt a gépjárműadó-mentesség megállapításához
- Tájékoztató a mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékossággal élők gépjárműadó mentességéről
- Változás bejelentés gépjárműadóval kapcsolatban
Ügyintézők
| Név Munkakör | Telefon |
|---|---|
| ügyintéző | 459-2173 |
| ügyintéző | 459-2511 |
| ügyintéző | 459-2146 |
| ügyintéző | 459-2147 |