Önkormányzat Ügyintézés Hasznos Orczy negyed program Zöld 8 Déri Miksa Városkép Múlt-Jelen
Hírek Józsefváros Újság Szóljon bele Józsefváros összefog Civil
KERESÉS

Belföldi gépjárművek adója

 

Eljáró hatóság

Az adóztatási feladatokat az adóalanynak a járműnyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett lakcím, székhely vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatóság látja el. A címváltozás (lakcím, székhely, telephely) évére járó adót teljes egészében a régi cím szerinti önkormányzathoz kell fizetni, az új cím szerinti önkormányzat illetékessége a címváltozást következő év első napjától áll fenn.

Ki az adó alanya?

Az adó alanya a gépjárműnek az év első napján fennálló állapot szerinti tulajdonosa. Amennyiben a gépjárműnek üzembentartója is van, akkor az üzembentartó az adó alanya.

Mikor keletkezik, illetve szűnik meg az adókötelezettség?

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik, kivéve az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárműveket, melyek adókötelezettsége a rendszámtábla kiadásakor keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a gépjárművet a forgalomból kivonták.

Ki az adófizetésre kötelezett?

Az adóévre járó adót az adóalany fizeti meg. Az egész évi adót annak kell megfizetni, aki a járműnyilvántartás szerint az év első napján a gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója volt.

Újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után a forgalomba helyezés napját követő hónap első napjától kell adót fizetnie az ez idő szerinti tulajdonosnak vagy üzembentartónak. A gépjármű forgalomból való kivonásakor a kivonás hónapjának utolsó napjáig esedékes adó időarányosan fizetendő meg.

Mikor nem kell adatbejelentést tenni az adóhatóság felé?

Új vagy használt gépjármű vétele, gépjármű eladása, forgalomból való kivonása esetén az adóhatóság felé adatbejelentési kötelezettség nincs.

Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

A gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása alapján írja elő és szünteti meg.

Az adatközlés az országos járműnyilvántartáson alapul, amely az Okmányiroda, mint közúti közlekedési igazgatási hatóság felé bejelentett változások szerint módosul. Amennyiben a gépjármű vásárlója nem jegyezteti be a tulajdonjog-változást, az adó alanya továbbra is a régi tulajdonos marad. Ezért a gépjármű eladását az előző tulajdonosnak is be kell jelentenie bármelyik Okmányirodához: a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a változástól számított nyolc napon belül – a tulajdonátruházó a tulajdonjog változásáról készült teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak másolata, postai vagy elektronikus úton történő megküldésével, illetve benyújtásával teljesíti.

Mikor szükséges adatbejelentést tenni az adóhatóság felé?

Az adóalanynak a változást követő hónap tizenötödik napjáig adatbejelentést kell tennie az önkormányzati adóhatósághoz:

- Ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából (ellopják). Ekkor az adatbejelentés alapján szünetel az adófizetési kötelezettség;

- Ha az adó alanyát mentesség illeti meg.

Minden további esetben (gépjármű vétele, eladása, forgalomba helyezése, forgalomból történő kivonása, lakcím, székhely, telephely változása, környezetvédelmi osztályba sorolás változása, rendszám változása) az adóhatóság felé adatbejelentési kötelezettség nincs, a változásokat csak az Okmányirodában kell bejelenteni. Az adókötelezettséget érintő változásokról az adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása révén szerez tudomást. Az adóhatósági határozatok elkészítése a járműnyilvántartásba bejegyzett adatok alapján történik az alábbiak szerint:

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv havonta a gépjármű forgalomba helyezéséről (azaz új gépjármű vételéről), forgalomba való visszahelyezéséről, forgalomból történt kivonásáról és a környezetvédelmi osztályba sorolás változásáról szolgáltat adatot az adóhatóság részére. Ezen változások esetén a határozatok havi rendszerességgel készülnek el.

A további változásokról, tehát gépjármű eladásáról, használt gépjármű vételéről minden év január hónapjában történik adatszolgáltatás. Az ilyen esetekben a változást követő év első hónapjaiban küldjük meg az adót kivető, illetve az adóztatást megszüntető határozatokat. 

Egyéb lényeges tudnivalók

Az adót az adóhatóság kivetéssel állapítja meg.

Befizetési határidő: Az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni.


Az adófizetés módja
: a gépjárműadót a JVÖ Gépjárműadó Beszedési Számla 11784009-15508009-08970000. számlára kell megfizetni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással, míg a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni a fizetési kötelezettségét.


Mikor jár mentesség a súlyos mozgáskorlátozott személyek részére?

A gépjárműadóról szóló, többszörösen módosított 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5.§ f) pontja értelmében mentes a gépjárműadó alól

- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint

- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany)

egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig.


Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A Gjt. 18.§ 12. pontja alapján e törvény alkalmazásában a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

A Korm. rendelet 2016. április 1-én hatályos 2.§ a) pontja szerint e rendelet alkalmazásában súlyos mozgáskorlátozott személy:

- az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság;

- az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz;

- a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.


A Korm. rendelet 4/A. alcím szerinti minősítési rendszerét a Korm. rendelet. 8/A. § (2) bekezdése tartalmazza, eszerint közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása,

b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,

c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)- d) pont szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

A Korm. rendelet 2016. április 1-én hatályos 2.§ h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

 -  fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság;

a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” (hallási fogyatékos) vagy az „M” (értelmi fogyatékos) betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel (pervazív fejlődési zavarok: gyerekkori és atípusos autizmus) alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

 

A Fot. 23. § (1) bek. szerint fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a)   segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b)  hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba)  halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb)  halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c)  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d)    állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,


Használt nyomtatványok

-Adatbejelentés a gépjárműadóról

-Bejelentés kombinált áruszállításról

-Gépjárműadó tájékoztató-2018

-Kérelem Rehab hatósághoz mozgáskorlátozott

-Tájékoztató a mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékossággal élők gépjárműadó mentességéről 


(Kizárólag az adóügyi iroda által rendszeresített nyomtatványok használhatóak!)


Eljáró hatóságok: jegyző


Osztály: Hatósági Ügyosztály, Adóügyi Iroda

 

Elérhetőség:

Polgármesteri Hivatal

Hatósági Ügyosztály, Adóügyi Iroda

1082 Budapest, Baross u. 63-67. II. em. 204.

 

Ügyfélfogadás:

Hétfő:    13.30-18.00

Szerda:    8.15-16.30

Péntek:    8.15-11.30 

 

 

Letölthető dokumentumok

Ügyintézők

Név
Munkakör
Telefon
E-mail
ügyintéző
visszafel

Ügyfélfogadási rend

1082 Budapest, Baross u. 63-67.
06-1-459-2100

Érvényes 2020. szeptember 18-tól

A Polgármesteri Hivatalban az ügyintézés elsősorban e-mailen vagy elektronikus ügyintézés útján (cégkapu és e-papír) történik. Az e-ügyintézésről a jozsefvaros.hu oldalon tájékozódhat.

A Polgármesteri Hivatalban lehetőség van a személyes ügyfélfogadásra az általános ügyfélfogadási rend alapján az alábbiak szerint:

  • Hétfőn: 13:30-18:00
  • Szerdán: 08:15-16.30
  • Pénteken: 08:15-11:30

Az Őrszolgálat a Polgármesteri Hivatal épületébe csak azon ügyfelek belépését engedélyezi, akikről az érintett szervezeti egységtől legkésőbb a tárgynapot megelőző munkanapon írásban tájékoztatást kapott.

Az ügyfelek a hivatalba történő belépés esetén testhőmérséklet ellenőrzésen esnek át. A testhőmérséklet mérése digitális, kontaktot nem igénylő homlokhőmérőzés útján történik.
37,5 Celsius fok feletti testhőmérsékletet esetén az ügyfél nem léphet be a hivatal helyiségeibe.

A hivatal bejáratánál található kézfertőtlenítő, használata az ügyfelek részére kötelező. Az ügyfél a Polgármesteri Hivatalba történő belépésekor köteles orrot és szájat együttesen takaró maszkot viselni. Amennyiben az ügyfélnek nincs maszkja, úgy részére azt az őrszolgálat térítésmentesen biztosítja.


A fentiek betartását az Őrszolgálat folyamatosan ellenőrzi, elmaradásukkor a belépést megtagadja!


A Közterület- felügyeleti Ügyosztály ügyfélfogadási rendje:

  • Hétköznapokon:08.00-16.00

Személyes ügyfélfogadásra elsősorban előzetes bejelentkezés alapján kerülhet sor.

Bejelentkezés az adott ügyhöz tartozó szervezeti egység elérhetőségein lehetséges, ezek ezen a linken is megtalálhatóak.

Amennyiben az ügyfél nem kapott időpontot személyes ügyfélfogadásra, de ügyének intézéséhez valamely szervezeti egység segítsége vagy nyomtatványa szükséges, úgy részére a hivatalban közvetlenül a Baross utcai bejáratnál elhelyezett „egyablakos" Támpont Információs Szolgálat biztosítja a szükséges információkat. Az ügyfelek a beadványaikat személyesen a továbbiakban a Támponton található és erre kijelölt helyen helyezhetik el.


Az Anyakönyvi Iroda előzetes bejelentkezés nélkül fogadja minden munkanapon 8:15-11:00 óráig a Hivatal főépületének fszt. 5. sz. irodájában személyesen az alábbi ügyben érkező ügyfeleket:

  • az újszülöttek bejelentéséről szóló jegyzőkönyvek átadása ügyében a kórházi futárokat,
  • a VIII. kerület illetékességi területén belül történt új halálesetek bejelentésével kapcsolatban a temetkezési szolgáltatókat, hozzátartozókat.


A Családtámogatási Irodán (1082 Budapest Baross u. 66-68.)

Telefon: 459-2277

Az ügyfélfogadáshoz nincs szükség előzetes időpontfoglalásra.

A Családtámogatási Iroda ügyfélfogadása munkanapokon:

  • Hétfőn: 9:00 – 11:00 és 14:00 – 16:00
  • Szerdán: 9:00 – 11:00 és 14:00 – 16:00
  • Pénteken: 9:00 – 11:00

Az ügyfélváróban egyszerre maximum 15 fő tartózkodhat. Az ügyfelek fogadásának sorrendjéről az Irodavezető sorszámos rendszerrel köteles gondoskodni.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

További információ:

jozsefvaros.hu
facebook.com/jozsefvaros.hu - 06-1-459-2100
06-80-277-256 (ingyenesen hívható zöld szám)

Kapcsolatok

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben