A józsefvárosi zöldterületek aránya a budapesti átlagnál kedvezőbb, 4% (a fővárosi átlag 3%), ami a nagyobb parkoknak köszönhető.
Józsefváros területe 6,85 négyzetkilométer, ebből a közterületi, intézményi és egyéb zöldfelületek területe 1,04 négyzetkilométer – ez 15%-a a kerület területének. Ebből fásított köztér, közkert, közpark 202 164 négyzetméter.
A zöldfelületi rendszer elemei a parkok, játszóterek, fasorok, térfásítások, kertek (intézménykertek, magánkertek, temető stb.) és egyéb, a közlekedési területeket övező zöldfelületek is, függetlenül a tulajdonviszonyoktól, funkciótól.
A városi növényzet kedvező hatásai:
A növényzettel borított felszín hatására csökken a talajfelszínen a direkt sugárzás, nő a diffúz sugárzás aránya. A városi zöldfelületek az állatok élőhelyei is. A cserjék, fák levélfelületén jelentős mennyiségű (gyakran toxikus nehézfémeket is tartalmazó) por kötődik meg. Ez a hatás a facsoportok, illetve a tűlevelűek esetében a legjobb hatásfokú. Egy hektár lombos erdő 30 ember oxigénszükségletét képes biztosítani. A városi növények tompítják a zajt. A növények párolgásukkal hőt vonnak el a környezetből, és kedvező légáramlást okoznak. A városok növényzettel fedett részei csökkentik a hősziget intenzitását. Akár 4-5 fokkal is hűvösebb a levegő a növényzettel fedett felszínek környezetében a vízzáró burkolatú felületekhez képest. A cserjék, fák ágai miatt a csapadék hosszabb időn keresztül szivárog a talajba, ezért a növényzettel fedett felszínek alatt a talaj vízháztartása is kedvezőbb.