Miért helyeztünk ki Józsefvárosba öntözőzsákokat? És mire jók?
A technológia viszonylag új, a kihelyezett zsákok 70–75 literesek, mondta el Pólyán József, a JGK Kertészeti Iroda vezetője.
Korábban víztányérokat alakítottak ki a fák körül, abba öntöttek vizet. Heti két öntözés mellett – magyarázta Pólyán József – nagy mennyiségű víz került a víztányérokba, a gyökérzónák köré. Ez a vízmennyiség egyre csak csökken, a talaj víztartalma is kisebb lesz, majd szárazzá válik a következő locsolásig.
Egyszer tehát túl sok vízhez jut a fa, egyszer pedig szomjazik.
Az öntözőzsák az alján lévő perforált részen keresztül folyamatosan, egyenletesen juttatja el a vizet a növényhez.
Fasori sávokban, burkolatban lévő fáknál különösen jó szolgálatot tehetnek az öntözőzsákok, hiszen ezek körül nem lehet megfelelően nagy víztányérokat kialakítani. Így ezek a fák eddig nem tudtak megfelelő mennyiségű vízhez jutni egy-egy locsolás alkalmával.
Innentől fatányér nélkül, bármilyen kis helyen megoldható a folyamatos öntözés az öntözőzsákoknak köszönhetően. A víz nem szivárog el.
A zsákokat kifejezetten erre a célra tervezték, ellenállóak, jól bírják az erős napfényt, az UV-sugárzást, masszívak. Ezzel együtt is arra kérjük az itt élőket, vigyázzanak rájuk. Így a fáinkat is óvják.
A Teleki térre ültetett japándíszcseresznye-sor – ha szépen megnőnek a fák – gyönyörű virágalagúttá fejlődik évek múlva, amely tavasszal semmihez se fogható képet nyújt majd, mondta el Pólyán József.
Felelős közösség, fenntartható Józsefváros.