A fenyegető zaklatás

A zaklatás olyan magatartás sorozat, melyek egy másik személyt kellemetlen helyzetbe hoz, megrémít vagy megfélemlít abból a célból, hogy olyasvalami megtételére, vagy az attól való tartózkodásra kényszerítsék, amit ő egyébként nem lenne köteles megtenni vagy megtehetne.

 

„…Őrjöngve kaszabolta le hétfő este F. László (27) volt szerelmét, K. Kittit (†25) és a lány új barátját, K. Krisztiánt (†34) Salgótarjánban, a Pécskő utcai élelmiszerboltnál. Kitti három hónapja szakított F. Lászlóval, aki azóta is üldözte őt, kérve, hogy béküljön ki vele. A barátok szerint ezzel beváltotta fenyegetését a férfi, aki SMS-ben és egy internetes közösségi portálon is fenyegette a párt.”(idézet egy 2009. decemberi újságcikkből)

Egy lehetséges definíció

A zaklatás – angol szakszóval harassment – az elkövető olyan magatartásainak sorozata, melyek egy másik személyt kellemetlen helyzetbe hoznak, megrémítenek, megfélemlítenek abból a célból, hogy az illetőt olyasvalami megtételére, vagy az attól való tartózkodásra kényszerítsék, amit ő egyébként nem lenne köteles megtenni, vagy megtehetne.

Ez a rövid és tömör meghatározás a zaklatás több formájára igaz lehet; a munkahelyen, oktatási intézményekben nap mint nap megvalósuló szexuális zaklatásra éppúgy, mint a közéleti személyiségeket, sztárokat gyakran érő, általában rajongóik részérl tanúsított zaklatásra.

Fenyegető zaklatás intim partnerek között

A fenti példáktól mégis jól elkülöníthető cselekmény a fenyegető zaklatás – angol szakkifejezéssel stalking –, amelyet főként volt intim partnerek (volt házastársak, volt élettársak, volt partnerek) követnek el. Míg a zaklatás egyéb formáinál nem, vagy nem feltétlenül képezi a jelenség alapját korábbi, bántalmazó kapcsolat, addig a stalking intim partnerek közt kialakuló esetei jellemzően ilyen előzményekkel bírnak. Ez alól csak azok az esetek kivételek, amikor a felek sosem voltak partnerek, de a zaklatónak rögeszméjévé vált, hogy áldozatának járnia kellett volna vele. Itt tehát egy, a bántalmazó által elképzelt érzelmi viszonyról, partnerkapcsolatról van szó. Ettől válik a fenyegető zaklatás még fenyegetőbbé; a bántalmazás „forgatókönyve” ugyanis ekkorra mind a bántalmazóban, mind pedig az áldozatban kialakul, így a bántalmazási folyamat – amely nem ritkán a bántalmazott megölésével végződik – felgyorsul.

A fenyegető zaklatás formái

A fenyegető zaklatás megnyilvánulási formái széles skálán mozognak, melynek egyik oldalán az életveszélyes fenyegetés áll, másik végletét pedig a zaklató önostorozó békülési kísérletei képezik. A leggyakrabban előforduló elkövetési magatartások: az áldozat követése, fotók, videofelvételek készítése az áldozatról, támogatóiról, naponta levelek, e-mailek küldése, hívogatás telefonon, fenyegető vagy békülő sms-ek küldözgetése, rábeszélés üzenet rögzítőre, új partner zaklatása, károkozás az áldozat vagyontárgyaiban, áldozat megpofozása, leköpése, ruhájának ráncigálása, megverés, az áldozat arcának megsebesítése, mely maradandó nyommal jár, bírósági, közigazgatási eljárások tömeges indítása, az áldozat zaklatásának életvitelszerű űzése.

Bár a fenyegető zaklatás tárgykörébe tartozó egyes „részcselekmények” gyakran nem érik el a bűncselekmény mértékét, együttesen mégis olyan helyzetet képesek előidézni, melyben az áldozat – aki gyakran gyermekével menekül volt partnere elôl – élete ellehetetlenül. Az áldozatok megfelelő védelme csak olyan szabályozással érhető el, amely figyelembe veszi a stalking jelenségének folyamatjellegét és az életvitelt el le he tet lenítô súlyát. Azt, hogy az egymást követô szisztematikus cselekmények egyre nagyobb kontrollt biztosítanak a bántalmazó számára, melynek hatására az áldozat – különösen a rendvédelmi szervek ismereteinek és készségének hiányában – egyre kevésbé képes érdekekeivel megegyező cselekvésre.

Miért nincsen ezekben az esetekben olyan jogszabály, hatóság, intézményrendszer, amely képes megállítani a fenti folyamatot, és megteremteni az áldozatok biztonságát? Az intézményrendszer képtelensége a fenyegető zaklatás elleni fellépésre jól modellezi a szélesebb társadalmi környezet viszonyulását a strukturális erőszak jelenségéhez. E környezet általános értékrendszere szerint a zaklató megnyilvánulásai (állandó telefonálások, az áldozat követése, a minden áron való „kibékülés”) nem a férfiúi előjogokon alapuló diszkrimináció, birtoklás és kényszerítés jelei, hanem éppen ellenkezőleg: a „szerelem”, a „ragaszkodás” bizonyítékai. Hányszor olvassuk a bulvársajtóban a volt partner meggyilkolásáról szóló hírek kommentárjaként: „szerelemféltésből”, „féltékenységből”, „ha az enyém nem leszel, másé se legyél”.

Ez a szemléletmód – az áldozatok hibáztatásán, ügyük bagatellizálásán, valamint az elkövetők erkölcsi és büntetőjogi felmentésén keresztül – tükröződik az igazságszolgáltatás és a hatóságok munkájában is.

A fenyegető zaklatás kapcsolata a családon belüli, nők elleni erőszakkal

Az intim partnerek közötti fenyegető zaklatás a nők elleni erőszak egyik megnyilvánulási formája. Nemzetközi kutatások tanúsága szerint a stalking áldozatainak – az intim partnerek közötti erőszak mutatóihoz hasonlóan – megközelítőleg 85%-a nő. Ahogyan a családon belüli/nők elleni erőszak eseteire jellemző, hogy a bántalmazó férfi magatartását az áldozat feletti uralom megszerzése, gyakorlása, illetve annak megtartása végett gyakorolja; ugyanúgy igaz ez a fenyegető zaklatás eseteire is. Ebből fakadóan – mivel a stalking közvetlenül az együttélés megszűnte után aktualizálódik – a jelenség a bántalmazó kapcsolat folytatásaként, továbbéléseként fogható fel. A szereplők, a bántalmazás iránya ésmotívuma tehát megegyezik. Ugyanígy a zaklatás sértettre gyakorolt következményei is. A fenyegető zaklatás eredményeképpen az áldozat komoly lelki, egészségi és fizikai károsodást szenvedhet el. Így előfordulhat önhibáztatás, szégyenérzet, rettegés, sokk, önértékelési zavar, önbizalomvesztés, depresszió, érzelmi bénultság, elszigetelődés, általános bizalomvesztés, munkavégzési/tanulási képességek csökkenése vagy elvesz tése, öngyilkossági késztetések, gyilkos düh érzete a zaklató felé, alvászavar, rémálmok, fóbiák és pánikrohamok, emésztési problémák, súly-problémák, krónikus fejfájás, bőrbetegségek, légzési nehézségek, anyag abúzusok és Poszt Traumás Stressz Zavar (PTSD). Fontos szerepe lehet ugyanakkor annak az új élethelyzetnek, amely a szereplôk különélésével áll elô. A korábbi kapcsolat – a kontroll gyakorlásának színtere – megváltozik. Tapasztalatok szerint a bántalmazás e stádiumában a bántalmazottakra rendkívül nagy veszély leselkedik.

Adatok a fenyegető zaklatásról

Jogrendszerünk nem ismeri a fenyegetô zaklatás fogalmát, hivatalos adatok így nem állnak rendelkezésre ezen a téren. Amit lehet tudni, hogy a zaklatás miatt indult bûncselekmények száma 2008. óta folyamatosan növekszik, 2012-ben 7876 eljárás indult, ami több, mint naponta húsz feljelentést jelent. A fenyegetô zaklatásra vonatkozóan a nemzetközi felmérések adnak iránymutatást a jelenség gyakoriságáról és következményeirôl.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2014 márciusában közzétett, a világ eddigi legátfogóbb kutatásából az derül ki, hogy az EU 28 tagállamában a felnôtt nôk 18%-a szenvedett el fenyegetô zaklatást, s 21%-uk esetében ez több, mint 2 éven keresztül zajlott. Ez a szám 9 millió nôt jelent, akik egy adott évben fenyegetô zaklatás áldozatává válnak. A FRA-jelentés Magyarországra vonatkozó adatai rámutatnak, hogy bár a fenyegetô zaklatásról a magyar nôknek csak 12%-a számolt be, de a 26%-os EU-átlaggal szemben hazánkban csupán az esetek 15%-a került a rendôrség látókörébe. A fenti kutatások arra is rávilágítottak, hogy a fenyegetô zaklatás áldozatainak legnagyobb része a volt partnerük által zaklatott nôk körébôl kerül ki, akik a zaklatás több – átlagosan esetenként öt – megnyilvánulási formáját szenvedték el. Kiderül még az eredményekbôl, hogy e módszerek közül a fizikai bántalmazás aránya 20–40% között mozog; ami a volt intim partnerek közti zaklatások esetén 81%-ig emelkedik. A fenti kutatások arra is rávilágítottak, hogy a fenyegetô zaklatás áldozatainak legnagyobb része a volt partnerük által zaklatott nôk körébôl kerül ki, akik a zaklatás több – átlagosan esetenként öt – megnyilvánulási formáját szenvedték el. Kiderül még az eredményekbôl, hogy e módszerek közül a fizikai bántalmazás aránya 20–40% között mozog; ami a volt intim partnerek közti zaklatások esetén 81%-ig emelkedik.

A magyar jogi szabályozás

Mint arra már utaltunk, a fenyegetô zaklatás jelenségét szabályozó tényállás a magyar jogrendszerben mindmáig nem létezik. 2008. január 1-je óta azonban büntetendô cselekmény a zaklatás. A törvény értelmében zaklatást követ el „aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetôleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, ôt rendszeresen vagy tartósan háborgatja” (2012. évi C. törvény 222. §). Ezen kívül az elkövetési magatartások körébe tartozik a veszélyes fenyegetés is. A zaklatás csak magánindítványra büntetendô cselekmény, vagyis az eljárás megindulásának feltétele az áldozat feljelentésének megtétele 30 napon belül. Akár három évig terjedô szabadságvesztés is lehet a szankció, ha a zaklatás sértettje jelenlegi vagy volt házastárs, élettárs, az elkövetô nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt álló személy, illetve hatalmi vagy befolyási helyzettel visszaélve követik el. A zaklatás büntetôjogi tényállása ugyan lefedi a stalking bizonyos megnyilvánulási formáit, de alapvetôen eltérô jelenségek szabályozására szolgál. Ez egyrészt kiragadja a folyamat jellegû fenyegetô zaklatás egyes részcselekményeit azok összefüggéseibôl, másrészt nem ismeri el annak súlyosságát mint az ölési cselekmények egyik jellemzô elôjátékát, tovább veszélyeztetve ezzel az áldozatok biztonságát.

A családon belüli/nôk elleni erôszak eseteiben – így fenyegetô zaklatás esetén is – csak olyan szabályozás lehet eredményes, amely tekintetbe veszi a szabályozandó jelenség természetét, mûködési mechanizmusát; és ezekre megfelelô hatékonysággal reagál.

PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága www.patent.org.hu

A szórólap eredeti verziója a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült 2014-ben. 

A szórólap letölthető verziója >>>

www.nokjoga.hu

A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.

NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101

Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00

Szerda: 12:00-14:00

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!