Kapcsolattartás, kényszerláthatás

Gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a hatóságok külön élő szülőjükkel való kapcsolattartásra, ami az egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája a nők és gyermekek elleni erőszaknak a szétválást követően.

 

Ma Magyarországon becslések szerint gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a hatóságok külön élő szülőjükkel, más rokonukkal való kapcsolattartásra. Ez az egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszaknak a szétválást követően.

A kapcsolattartás

A láthatás hivatalos megnevezése kapcsolattartás. A kapcsolattartás részletes szabályait a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) Negyedik könyve, negyedik része, XVIII. fejezetének 4. pontja, valamint „a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 27. § - 33/B. §-ai tartalmazzák.

Közös szülői felügyelet esetében a kapcsolattartásról nem kell a szülőknek külön megállapodnia, ha azonban a gyerek feletti szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, úgy a különélő szülővel történő kapcsolattartást egyezség, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhivatal döntése alapján rendezni kell. A kapcsolattartás célja a gyerek és a nem vele élő szülő közötti családi kapcsolat fenntartása, illetve, hogy a külön élő szülő gyermeke fejlődését figyelemmel kísérje, elősegítse. Kapcsolattartás nem csak a szülőt, de kérelmük esetén a nagyszülőket és más rokonokat is megillet.

A kapcsolattartás formája lehet folyamatos, időszakos vagy felügyelt. Folyamatos az a rendszeres érintkezés, mely kiterjedhet az elvitelre, a meglátogatásra, telefonálásra, skype-olásra, (elektronikus) levelezésre, ajándékküldésre. Az időszakos kapcsolattartás a tanítási szünetek, több napos ünnepek alatti huzamosabb együttlétet jelenti. Felügyelt kapcsolattartásról pedig valamely hivatalos helyiségben, a találkozást felügyelő szakember jelenlétében megvalósuló láthatás esetén beszélünk. Felügyelt kapcsolattartást akkor rendelnek el, ha a gyerek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közt nincs vagy megromlott a családi kapcsolat. Ezen kívül dönthet a gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelem elutasításáról, amennyiben a kérelmező korábban veszélyeztette, tartósan elhanyagolta gyerekét, illetve távoltartás hatálya alatt áll. A gyerekkel vagy az őt nevelő szülővel szembeni visszaélés súlyosságára tekintettel a már megállapított kapcsolattartási jog korlátozható, szüneteltethető vagy megvonható. Korlátozásra adhat alapot, ha az elvált szülő nem a szabályozásnak megfelelően gyakorolja a láthatást (például rendszeresen késik, nem mondja le a kapcsolattartást, nem időben hozza vissza a gyereket), de az is, ha legalább hat hónapig nem jelentkezik láthatásra. A gyerek vagy az őt nevelő szülő sérelmére megvalósított súlyos visszaélés esetén 6 hónapra szüneteltetheti a gyámhivatal a kapcsolattartást, különösen súlyos visszaélés esetén legfeljebb 1 évig. A szünetelés a feltételek fennállása esetén újra elrendelhető. Amennyiben a súlyos visszaélés következtében megállapítható a gyermek nevelésének és fejlődésének súlyos veszélyeztetése, úgy kérni lehet a kapcsolattartás teljes megvonását.

A kapcsolattartás rendezése

Amennyiben házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt per van folyamatban, úgy a bíróság dönt a kapcsolattartásról. Ilyen per hiányában a gyámhivatalhoz lehet fordulni a kapcsolattartás rendezése érdekében. A gyámhivatal illetékességét a gyereket nevelő szülő állandó lakóhelye határozza meg. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, úgy a kapcsolattartás megváltoztatása iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróság előtt lehet eljárást kezdeményezni. 2 éven túl csak a gyámhivatal jogosult a kapcsolattartás megváltoztatása felől rendelkezni.

A kapcsolattartás szabályozása körében meg kell hallgatni a két szülőt és az ítélőképessége birtokában lévő gyereket. Ítélőképessége birtokában lévő gyereknek az a kiskorú minősül, aki képes az őt érintő döntések lényegét megérteni és következményeit átlátni. Tapasztalatunk szerint a hatóságok a 9 éven felüli gyermekeket főszabály szerint ítélőképesnek minősítik, de praxisunkban volt már olyan 4 éves is, aki megfelelt a kritériumoknak. A kapcsolattartás rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie és az ítélőképessége birtokában lévő gyerek véleményét figyelembe kell venni. A kapcsolattartás rendezése körében dönteni kell többek közt:

a) a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás, valamint a telefonos, emailes, stb. kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, a gyermek esetleges külföldre viteléről,

b) a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,

c) kérelem esetén a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében közreműködő harmadik személyről,

d) a kapcsolattartás lemondása esetén irányadó szabályokról és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Tapasztalataink szerint az eddigi általános jogalkalmazási gyakorlat szerinti kéthetente hétvégi láthatási rendet egyre inkább szabályozzák egy-egy közbenső hétköznapi kapcsolattartással megtoldva. Szintén terjed a telefonos, skype-os, egyéb internetes érintkezési mód szabályozása is.

A kapcsolattartás főszabály szerint elvitellel jár. Ez alól csak a kicsi gyerek és a gyerek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás jelent kivételt. Jogsegély szolgálatunk tapasztalata alapján elmondható, az együttélés során előforduló családon belüli erőszakot az esetek többségében a jogalkalmazó szervek nem értékelik az elvitel korlátozását megalapozó körülménynek, különösen, ha a bántalmazás közvetlenül csak az anyát érintette. A felügyelt kapcsolattartás keretében a gyámhivatal kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyerek érdeke ezt indokolttá teszi. Ennek hiányában a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás. A Gyer. lehetővé teszi, hogy a gyerek biztonsága érdekében elvitel esetén is a kisgyerek átadásának és átvételének a helyszíne ne az anya mindenkori lakóhelye, hanem a felügyelt kapcsolattartás helyszíne (gyermekjóléti központ, kapcsolatügyelet, stb.) legyen. Szintén van arra törvényes lehetőség, hogy az átadás-visszaadás lebonyolításában olyan személy működjön közre, aki a gyerek gondozásában, nevelésében huzamosabb időn keresztül részt vesz (nagyszülő, új élettárs, házastárs). Továbbá azt is lehet kérni, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő az oktatási-nevelési intézményből vigye el a gyerekét és a kapcsolattartás végeztével oda vigye vissza. A gyereket nevelő szülőt is megilleti huzamosabb, a láthatással nem felszabdalt, a gyerekkel együtt töltött idő („nyaralás”). Ennek időtartama nem haladhatja meg a különélő szülőt megillető időszakos kapcsolattartás mértékét, illetve, ha időszakos kapcsolattartás nem jár neki, akkor a 2 hetet.

Az elmaradt kapcsolattartást minden esetben pótolni kell, kivéve, ha az a különélő szülő felróható magatartása miatt maradt el, vagy neki nem felróható okból, de az elmaradásról nem tájékoztatta szabályszerűen a másik felet. A pótlásra a legközelebbi megfelelő időpontban, de legfeljebb 6 hónapon belül kell sort keríteni. Nem kell pótolni az időszakos kapcsolattartás idejére, valamint az ünnepnapokra eső folyamatos kapcsolattartást, illetve az anya „nyaralása” idejére eső folyamatos kapcsolattartást. A kapcsolattartással felmerülő költségeket (utazás, etetés, ajándékok, stb.) főszabály szerint a kapcsolattartás gyakorlója viseli, de a kapcsolattartás meghiúsulása esetén a különélő szülő követelheti a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggő igazolt költségeinek megtérítését és kártérítésre is igényt tarthat. Jogsegély szolgálatunk történetében előfordult olyan eset, ahol az apa az Amsterdam-Budapest-Amsterdam repülőjegye árát sikerrel hajtotta be volt partnerén, amiért közös kislányuk nem akart vele láthatásra menni.

A kényszerláthatás

Kényszerláthatásnak nevezzük azt a kapcsolattartást, amely a gyerek akarata és igénye ellenében, a hatóságok által kifejtett nyomásgyakorlás eredményeképpen jön létre. A kényszerláthatások hátterében az esetek túlnyomó többségében nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak áll. Bár közkeletű vélekedés, hogy a gyerekek az anya ellennevelésének, érzelmi manipulálásának hatására nem kívánnak különélő apjukkal érintkezni, mind jogsegély tapasztalatunk, mind a nemzetközi szakirodalom azt támasztja alá, hogy a gyermek ellenállásának oka legtöbbször az együttélés vagy a kapcsolattartások alatt közvetve vagy közvetlenül elszenvedett apai bántalmazás. A kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodik. A gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtása iránt nem hivatalból, hanem az elmaradt kapcsolattartástól számított 30 napon belül beterjesztett kérelemre jár el. Ilyen kérelmet azonban legfeljebb 1, korábbi bírság kiszabása esetén 2 éven belül lehet benyújtani. A gyámhivatal elrendeli a végrehajtást, ha a gyermeket nevelő szülő önhibájából nem tesz eleget a kapcsolattartást rendező határozat előírásainak és nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. Fontos azonban tudni, hogy a kapcsolattartás végrehajtására csak a már szabályozott kapcsolattartás esetén kerülhet sor, vagyis mindaddig nem, míg e kérdésben a bíróság vagy a gyámhivatal nem hoz döntést. Sajnálatos módon a gyámhivatali jogalkalmazás során olyan gyakorlat alakult ki, mely a kapcsolattartás meghiúsulásának tényéből automatikusan az anya önhibájára következtet, illetve anyai önhibaként értékeli, ha nem sikerül gyermekét rávennie a találkozásra. Ez a hibás és káros gyakorlat figyelmen kívül hagyja a gyerekek természetes reakcióját az erőszakkal szemben és lehetetlen helyzetbe hozza a nevelő szülőt is, amikor elvárják tőle, hogy a saját és gyermeke érdekével ellenkezően cselekedve, ő kényszerítse a gyereket a számára nem kívánatos láthatásra. A 14 éven felüli gyerek önálló nyilatkozatot tehet, hogy nem kíván élni a kapcsolattartás jogával. Ebben az esetben a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, ha a felek mediáción vesznek részt, vagy valamelyikük kérte a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását. A végrehajtás körében a gyámhivatal először felszólítja a nevelő szülőt a jogszerű eljárásra, másodjára azonban már 5000-500.000,-Ft összegű pénzbírság kiszabására is lehetősége van, melyet minden egyes elmaradt alkalom után emelkedő összegben róhat ki. A különélő szülő jogainak biztosítására a gyámhivatal kötelezheti a szülőket mediáción való részvételre, de kérheti a gyermekjóléti szolgálat közreműködését vagy védelembe vétel elrendelését. Végső soron, ha a végrehajtásra irányuló intézkedések nem vezettek sikerre, a gyámhivatal büntetőeljárást indíthat a nevelő szülő ellen kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.

PATENT - Patriarchátust Ellenzők Társasága www.patent.org.hu

A szórólap eredeti verziója a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült 2014-ben.

A szórólap letölthető verziója >>>

www.nokjoga.hu

A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.

NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101

Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00

Szerda: 12:00-14:00

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!