Erőszak vagy bántalmazás

A hétköznapi nyelvben az erőszak, erőszakosság, agresszió, illetve agresszivitás eléggé összemosódó fogalmak. Az erőszak avagy bántalmazás szavak köznapi használata általánosságban az agresszív viselkedést szokta jelezni.

Amikor a nők elleni, a családon belüli vagy partnerkapcsolati erőszakról beszélünk, akkor a fentitől eltérő értelemben használjuk az erőszak szót. Minden olyan hatalmi visszaélést értünk alatta, amely érzelmi, testi, verbális, szexuális, gazdasági vagy szociális kényszer révén próbálja befolyásolni, korlátozni vagy megtörni mások akaratát. Az erőszak tehát a másik feletti uralkodásra, illetve mások ellenőrzésére irányuló stratégia.

Ettől eltér az agresszió, amelynek célja az adott körülményektől függ. Így szolgálhat akár a támadásokkal szembeni védekezésre, illetve valamilyen érték – pl. az élet, az utódok, a lakóhely – megóvására is.

erőszak = szisztematikus törekvés a másik feletti uralomra

agresszivitás ≠ erőszak

Ha nem különítjük el az erőszak és az agresszivitás fogalmát, csökken az áldozatok melletti kiállás és az elkövetőkkel szembeni fellépés esélye, mivel egy kalap alá kerül az uralkodásra irányuló szisztematikus és elhúzódó erőszak, avagy bántalmazás az alkalmankénti, gyakorlatilag bárkivel előforduló, hol támadó, hol védelmi jellegű, szélsőséges esetekben erőszakos cselekményekben is megnyilvánuló agresszivitással.

A nők elleni erőszak

„A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ideértve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést,… a házasságon belüli nemi erőszakot…” Az ENSZ Deklarációja a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésérôl, 1993

A nők elleni erőszak funkciója a patriarchális (férfijogú) társadalom alapját képező hierarchia, vagyis a férfiak nők feletti hatalmának fenntartása. Az a szexista értékrend az alapja, amely a nemi különbségeket használja fel a nők és férfiak közti hatalmi különbség megerősítésére. A nők elleni erőszak elsősorban abban különbözik az erőszaktól általában, hogy úgynevezett strukturális erőszak, vagyis egybevág a társadalmi és kulturális normákkal és értékrenddel. Ezért tűnik a társadalom számára a valóságosnál kisebbnek, illetve normálisnak, és ezért nem ítélik el ugyanolyan egyértelműen, mint az erőszak egyéb formáit. Nehéz erőszaknak nevezni olyan hétköznapi jelenségeket, amelyek teljesen beleivódtak az uralkodó kultúrába. Az erőszak felismerését megkönnyíti, ha arra figyelünk, hogy az milyen hatással van az áldozatokra, és nem arra, hogy az elkövetônek mi a látszólagos szándéka, vagy mennyire van tudatában a tetteinek.

strukturális erőszak = a társadalmi és kulturális értékrenddel egybevágó, azokat megerősítő erőszak

A családon belüli erőszak: férfierőszak

„Családon belüli erőszak a valamely családtag által a családon belüli nővel szemben nemi hovatartozása alapján elkövetett fizikai, pszichikai és szexuális visszaélés, amely akönnyű testi sértéstől a súlyos fizikai bántalmazásig, emberrablásig, fenyegetésig, megfélemlítésig, kényszerítésig, üldözésig, megalázó szóbeli visszaélésig, lakásba (helyiségbe) történő erőszakos vagy jogtalan behatolásig, gyújtogatásig, vagyontárgyak tönkretételéig, a női nemi szerv megcsonkításáig, a nők prostitúciós célú kizsákmányolásával járó erőszakig, a háztartási alkalmazottak elleni erőszakig, és e cselekmények elkövetési kísérleteiig terjed.” Az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Tanácsa 1996/12 határozata.

családon belüli erőszak = személyes kapcsolatban megjelenő erôszak, a férfi erôszak egy fajtája

a férfi erôszak célja: biztosítani a férfi hatalmát és a nô alávetettségét

A családon belüli erôszak az erôszaknak az a formája, amely a személyes kapcsolatok terén, de nem feltétlenül az otthon négy fala között jelenik meg. Irányulhat bárki ellen, aki az elkövetôvel közeli vagy bensôséges kapcsolatban áll vagy állt. Elvben a partnerek bármelyike elkövetheti, de a gyakorlatban kb. 90%-ban férfiak követnek el erôszakos cselekményeket a családon belül nôk és gyermekek terhére. Emellett a maradék 10% nôi elkövetô sem bántalmazó, hanem 90%-ukban sok éven át elszenvedett bántalmazás áldozatai, amelyet a környezet gyakran tétlenül figyel. A statisztikák is alátámasztják, hogy a férfiak nôk elleni bántalmazásának célja az uralom fenntartása: a férfiak áldozatainak több mint 80 százaléka azért halt meg, mert el akart válni, míg a nôk leggyakrabban felhagynak az erôszakkal, amikor a partnerüktôl elválnak.

A partnerbántalmazás megnyilvánulási formái

A kapcsolaton belüli erôszak a szóbeli erôszaktól a szexuális erôszakig többféle formában jelentkezhet.

Szóbeli erôszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) bántalmazással, veréssel fenyegeti a párját, ha azzal fenyegetôzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el, ha lekicsinyli a nôt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például a vallása vagy az etnikuma miatt).

Megfélemlítés: Ha tör-zúz, megrongálja a nô értéktárgyait, csapkod, puskával vagy más fegyverekkel fenyeget, félelmet kelt, életveszélyesen vezet.

Lelki erôszak: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nô elôl, ugyanakkor ellenôrzése alatt tartja, végletesen féltékenykedik, önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdôjelezi, vagy akár meg is semmisíti. Mindenért ôt okolja, még a nô elleni agresszióért is a nôt hibáztatja, annak érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja (fôként a bántalmazás súlyosságát illetôen), nem hajlandó megbeszélni a problémákat.

Elszigetelés: Ha a férfi megszabja, hogy a nô mit csinálhat és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl. Nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál.

Testi erôszak: Ha a férfi a nôt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a nô haját húzza, veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, zsilettpengével, lôfegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja a nôt.

Szexuális erôszak: Ha nem kívánt szexuális tevékenységre kényszeríti a nôt, ha a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; ha megerôszakolja, vagy ha másokkal való közösülésre kényszeríti.

A nô legalapvetôbb jogainak megtagadása, mozgásszabadságának, elemi igényeinek korlátozása: Ha nem engedi meg, hogy a nônek tôle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt, meggátolja, hogy fogamzásgátló eszközt használjon.Gazdasági, anyagi erôszak: Nem engedi, hogy a nô dolgozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belôle, a közös néven levô céggel (Bt., Kft.) zsarolja.

Kapcsolati erőszak a büntető törvénykönyvben

2013. július 1-tôl kezdôdôen a 2012. évi C. törvény (Btk.) 212/A. § kapcsolati erôszak néven büntetni rendeli a családon belüli erôszak egyes megnyilvánulási formáit. E cselekmény sértettje csak közös gyerekkel rendelkezô vagy jelenleg vagy korábban egy háztartásban élô hozzátartozó lehet, ideértve a volt házastársat és élettársat, de kizárva az együttélés nélküli, gyerekkel nem rendelkezô partnereket a védelem körébôl. Büntetôeljárás akkor indul, ha a bántalmazó testi sértést, tettleges becsületsértést, személyi szabadság megsértése és kényszerítés bûncselekményeket (illetve ezek bármely kombinációját) legalább két alkalommal követi el az áldozattal szemben. Újdonság, hogy ezekben az esetekben az eljárás hivatalból indul, vagyis a sértett kifejezett kérelme mellôzhetô. Ugyanakkor a törvényben szûk körben szabályozott lelki és gazdasági erôszak továbbra is csak magánindítvány alapján üldözendô. Errôl bôvebben itt olvashat: http://nokjoga.hu/sites/default/files/filefield/hova-fordulhatnak-az-aldozatok-2014marcius.pdf

A bántalmazás forrása a szexizmus

A szexizmus a nôkkel szembeni, nemi hovatartozásukon alapuló elôítéletek rendszere, és az ezekre az elôítéletekre épülô hátrányos megkülönböztetés, tehát a nôk egyenlôtlen részesülése a hatalomból – a társadalmi és a személyes kapcsolatokban egyaránt.

A nemi hovatartozáson alapuló elôítélet teremti meg az arra való hajlamot, hogy valaki alacsonyrendûeknek tekintse a nôket. Egyfajta szemüvegként mûködik, amelyen át nézve a nôk viselkedése tökéletlennek, nem helyénvalónak, sôt eredendôen rossznak tûnik. Mihelyt osztják ezt a felfogást, a férfiak úgy gondolják, jogos, sôt szükséges, hogy ellenôrzésük alatt tartsák a nôket, akár erôszak vagy bántalmazás útján is.

A férfiak elképzelése arról, hogy bántalmazhatják a nôket, nemcsak személyes jellegû. Nagy részben az intézményektôl származik. A jog, az uralkodó kultúra, a pszichológia és egyéb tudományok, vagy a vallás által közvetített vélekedések „az asszony ingatag”, „irracionális lény” vagy „eredendô bûnt” hordozó voltáról természetesen nem kényszerítenek egy férfit se arra, hogy erôszakot alkalmazzon nôkkel szemben, de forrásai annak, hogy férfiak ezt a viselkedést válasszák.

A társadalom eddig nem ismert tisztánlátással és határozottsággal tudna tenni az erôszak megelôzéséért, mihelyt megértené, hogy a szexizmus szelleme és gyakorlata miként szolgál a bántalmazás forrásául.

A kiadvány eredeti verziója a NANE Egyesület Miért marad? és a Stop- Férfierôszak Projekt Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? címû kiadványa alapján készült.

PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága www.patent.org.hu

A szórólap eredeti verziója a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült 2014-ben.

A szórólap letölthető verziója >>>

www.nokjoga.hu

A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.

NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101

Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00

Szerda: 12:00-14:00