A lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, valamint szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatását szolgáló lakás vagy lakrész adóköteles, kivéve ha abban magánszemély lakik életvitelszerűen.

Rövid leírás

A lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész adóköteles.

Magánszemély tulajdonú lakás után abban az esetben keletkezik építményadó adókötelezettség, amennyiben a lakás vagy lakrész rövid távú szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására szolgál, vagy amennyiben üzleti célra kerül hasznosításra (pl. székhelyként, telephelyként, fióktelepként van nyilvántartva, vagy amely lakás iroda céljára van bérbe adva).

Magánszemély tulajdonában álló életvitelszerű lakhatására szolgáló lakás továbbra is adómentes.

Az adókötelezettség, az adó alanya

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

Több tulajdonos estén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog jogosultja által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az építményadó fizetési kötelezettség speciális esetei:

• 2019. január 01. napjától a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató lakás tulajdonosának építményadó fizetési kötelezettsége keletkezik a szálláshely nyilvántartásba vételét követő év első napjától kezdődően.

A szálláshely üzemeltetési tevékenységét az üzemeltetőnek a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szhr.) be kell jelentenie a kereskedelmi hatósághoz (Ügyintézés helye: Hatósági Ügyosztály, Igazgatási Iroda).

Figyelem! A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

Az építményadó fizetési kötelezettség a rövid távú szálláshely-szolgáltatási tevékenység megszűnését követő év első napján szűnik meg. Fontos, hogy a megszűnés ténye a szálláshely-nyilvántartásban is felvezetésre kerüljön.

Amennyiben a rövid távú szálláshely megszűnését követően a lakóingatlan a továbbiakban hosszú távú bérbeadás útján kerül hasznosításra, úgy a tulajdonosnak/vagyoni értékű jog jogosítottjának kommunális adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

• Amennyiben az egyéni vállalkozó a tulajdonában lévő lakóingatlanában életvitelszerűen él, de a lakóingatlan egyúttal az egyéni vállalkozás bejegyzett székhelye/ telephelye/fióktelepe, akkor az építményadó fizetési kötelezettség a teljes lakóingatlan hasznos alapterülete után fenn áll.
• Ha egy lakóingatlan egyéni vállalkozás/gazdálkodó szervezet bejegyzett székhelye/ telephelye/fióktelepe, de a lakóingatlannak nem tulajdonosa, akkor a székhely/telephely használathoz hozzájáruló tulajdonosnak keletkezik építményadó fizetési kötelezettsége a lakóingatlan teljes hasznos alapterülete után.

2019. január 1-jétől 2020. július 15-ig adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség a változást (adásvétel, tulajdoni hányad változás, bérbeadási tevékenység megkezdése, vagyoni értékű jog alapítása, megszűnése, öröklés, ajándékozás, alapterület módosulás, átminősítés, szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdése, adómentességre jogosultság, stb.) követő év első napján keletkezik és azt 15 napon belül kell az Adóhatósághoz bejelenteni. (Példa: 2022. év közben vásárolt ingatlan esetén az adókötelezettség 2023.01.01-től keletkezik, az adatbejelentést legkésőbb 2023.01.15-ig kell teljesíteni).

Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.

Újonnan létrehozott épület/épületrész esetén a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontját követő év első napján keletkezik adókötelezettség. Az adókötelezettség megszűnik az építmény eladása, vagy megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

A helyi adó törvény által biztosított adómentességek köre:

A Htv. 3. § (2) bekezdés alapján mentes az építményadó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. A Htv. 3. § (3) bekezdés értelmében a mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az építmény- és telekadóban a mentesség az adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.

A Htv. 13§-a által biztosított további mentességek:  a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére,a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá a Htv. 13/A. §-ához kapcsolódó meghatározott idejű Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség.

A kerületi jogszabályok alapján mentes az építményadó alól:

a) az óvóhely (légópince), amelyet kizárólag polgári védelmi célra használnak,

b) a magánszemély tulajdonában lévő, civil szervezetek által üzemeltetett, a lakosság részére sportolási lehetőséget biztosító építmény,

c) az a magánszemély tulajdonában álló üdülő vagy életvitelszerű lakhatásra használt lakás, lakrész, amely nem kerül sem részben sem egészben bérbeadásra, vagy amelynek egyéb módon történő hasznosításával összefüggésben a tulajdonosnak vagy a vagyoni értékű jog jogosítottjának nem keletkezik adóköteles jövedelme és amely üzleti célra sem kerül hasznosításra, kivéve a szálláshely-szolgáltatásra irányuló tevékenység folytatására szolgáló üdülőt, lakást és lakrészt.

Üzleti célra hasznosított lakás, lakrész fogalma: olyan lakás, lakrész, melyet a Htv. 52. § 26. pontjában meghatározott vállalkozó székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézési helyeként használ, vagy amelyben üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

d) a magánszemély tulajdonában álló, legfeljebb 30 m² alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban tároló vagy tároló helyiség elnevezésű, rendeltetésének megfelelően hasznosított épület vagy épületrész, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából a tulajdonosnak bevétele származik

e) a magánszemély tulajdonában álló, rendeltetésének megfelelően hasznosított legfeljebb 30 m2 alapterületű gépjárműtároló, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából a tulajdonosnak bevétele származik, azzal, hogy amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén több gépjárműtároló tulajdonjogával rendelkezik, a legkisebb hasznos alapterületű gépjárműtároló után szerez jogosultságot a mentesség igénybevételére

Mentesülnek az építményadó fizetés alól a 30m²-nél kisebb tárolók és garázsok, kevesebb lett a gépjárműtárolók adója

Fontos változás, mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek esetében, hogy 2024.01.01. napjától a gépjárműtárolók a sávos adómérték helyett egységesen a legkisebb építményadó mérték, azaz 566,-Ft/m²/év szerint adóznak.

Az elfogadott rendeletmódosítás szerint az építményadó alól mentes terület bővítésével a kizárólag a magánszemély tulajdonában lévő tárolók/gépjárműtárolók 30m²–ig mentességet kaptak. A tárolók esetében a korábbi 5m², a gépjárműtárolók esetében pedig a 15m² helyett 30m² válik adómentessé 2024.01.01. napjától. A mentesség feltétele, hogy a tárolót/gépjárműtárolót a tulajdonos nem adja bérbe. Amennyiben a magánszemély a kerületben több gépjárműtároló tulajdonjogával is rendelkezik, akkor egy, a legkisebb hasznos alapterületű gépjárműtároló után szerez jogosultságot a mentesség igénybevételére, a többi gépjárműtároló adóköteles lesz.

Példa: A tulajdonos egy 22 m² és egy 35 m² alapterületű gépjárműtárolóval rendelkezik, amelyeket nem ad bérbe. A korábbi években a 15 m² mentességi alapra figyelemmel 7 m² alapterület és 20 m² alapterület után adóköteles, míg 2024. évtől a 30 m² mentességi alappal számolva a legkisebb, azaz a 22 m² alapterületű gépjárműtároló adómentes lesz, amennyiben továbbra sem adja bérbe, a 35 m² alapterületű gépjárműtároló esetében pedig a teljes 35 m² alapterület adóköteles lesz függetlenül attól, hogy egyébként bérbeadás útján is hasznosításra kerül.

Amennyiben a tulajdonosnak korábban adókötelezettsége keletkezett a korábbi 15 m² adómentes területet meghaladó alapterület után, úgy a 16-30 m² területnagyság után 2024.01.01. napjától mentesség illeti meg abban az esetben, ha a gépjárműtárolót nem adja bérbe.

Példa: A tulajdonos egy 18 m²-es gépjárműtároló után a korábbi években 15 m² mentességet kapott és 3 m² után fizette meg az építményadót. 2024. évtől a 3 m² is adómentessé válik, ha a tulajdonos továbbra sem adja bérbe a gépjárműtárolót. Erre vonatkozóan a mentesség igénybevételéhez újabb adatbejelentést kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, amelyben feltünteti a mentességre való jogosultságot. Az adatbejelentés benyújtását követően az adóhatóság a 2024. évtől fennálló adómentességet határozatban állapítja meg.

A tárolókra is a fenti a szabály vonatkozik, azzal az eltéréssel, hogy a mentességi határ nem csak a korábbi 5 m²-ig, hanem a további 6 m²-30 m² közötti területre is érvényes.

Példa: A tulajdonos egy 24 m²-es tároló után a korábbi években 5 m² mentességet kapott és 19 m² után fizette meg az építményadót. 2024. évtől az 5 m² is adómentessé válik, ha a tulajdonos nem adja bérbe a tárolót. Erre vonatkozóan a mentesség igénybevételéhez újabb adatbejelentést kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, amelyben feltünteti a mentességre való jogosultságot. Az adatbejelentés benyújtását követően az adóhatóság a 2024. évtől fennálló adómentességet határozatban állapítja meg.

Azon magánszemélyeknek, akiknek tárolóinak és gépjárműtárolóinak nagysága a korábbi és a 2024-től érvényes mentes alapterület nagyságát nem haladja meg, és nem adják ezeket bérbe ez idáig sem kellett és továbbra sem kell adatbejelentést tenniük.

Példa: A tulajdonos 3 m² alapterületű tárolóval rendelkezik, és azt nem adja bérbe, vagy a tulajdonos 12 m² alapterületű gépjárműtároló tulajdonjogával bír, amit bérbeadás útján nem hasznosít. Ezekben az esetekben nem szükséges adatbejelentést teljesíteni.

f) a társasház vagy lakásszövetkezet közös használatában lévő építménye, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából jövedelme származik.3. Ügyintézők (Kérjük kiegészíteni az alábbi ügyintéző nevével)

Ügyintézés folyamata

Mi a teendő adókötelezettség keletkezésekor: 

Adóköteles építmény vagy telek szerzése/eladása esetén az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány/űrlap kitöltésével és az adásvételi szerződés másolatával kell az adatbejelentést megtenni.

Figyelem! Azáltal, hogy a tulajdonjog változása az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerül, nem pótolja az adatbejelentést. Az eladónak és a vevőnek egyaránt be kell jelentenie az adóhatóságnál az eladás, illetőleg a vétel tényét.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja:

A gazdálkodó szervezetek számára 2018.01.01-től kötelező az elektronikus ügyintézés, az Önkormányzati Hivatali Portálon vagy az elektronikus űrlappal nem támogatott ügyek esetén az e-Papír szolgáltatás segítségével van lehetőség az elektronikus ügyintézésre.

Elektronikus kapcsolatfelvételre azonosítás követően az adott ügyfél cégkapuján/ügyfélkapuján keresztül van lehetőség oly módokon, hogy a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap elérhetőségen keresztül az ügyfélként eljáró nevében elektronikus űrlap kerül benyújtásra.

Papír alapon benyújtható űrlap alábbiakban letölthető. (Kizárólag magánszemélyek részére, postai úton történő benyújtás céljából rendszeresített űrlap.)

Kérjük, hogy amennyiben az adóhatóságunk előtt képviselet útján kíván eljárni, meghatalmazást is szíveskedjen csatolni, amelyet közvetlenül alábbiakban is elér.

Adatbejelentés benyújtásának elmulasztása esetén

Amennyiben az adózó egyáltalán nem tesz adatbejelentést, az önkormányzati adóhatóságnak törvényi lehetősége, hogy mulasztási bírság kiszabása mellett ellenőrzést folytasson le. Az ellenőrzésben feltárt adókülönbözetet elévülési időn belül több évre visszamenőlegesen megállapítsa.

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 202. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Mulasztási bírság: az Art. 220. § szerint az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Gépjárműtárolók/tárolók utáni adókötelezettség változások:

TELEKADÓ:

Az adókötelezettség, az adó alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik, és a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

Jogszabályi háttér:

• 2017. évi CL. tv. (Art.) az adózás rendjéről
• 2017. évi CLI. tv. (Air.) az adóigazgatási rendtartásról
• 1990. évi C. törvény (Htv.) a helyi adókról
• 465/2017. (XII. 28.) Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló Korm. rendelet,
• 2015. évi CCXXII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
• Az építményadóról szóló, módosított 38/2014. (XI.13.) sz. önkormányzati rendelet (Ör.)
• A telekadóról szóló, módosított 39/2014. (XI.13.) sz. önk. rendelet (Rendelet)

Határidők és díjak

Ügyintézési idő:

Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.

Az adó befizetésének módja:

Befizetési határidő: Az adót két egyenlő részletben, március 15. napjáig és szeptember 15. napjáig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni. A megállapított fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóhatóság az építményre vonatkozóan határozatban új mértéket nem állapít meg.

A helyi adókat az adóhatóság adatbejelentés alapján kivetéssel állapítja meg. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – a fennálló fizetési kötelezettségét az önkormányzati adóhatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 14. pontjában meghatározott – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon – elektronikus fizetéssel is teljesítheti a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap weboldalon keresztül.

• építményadó: JVÖ Építményadó Számla              11784009-15508009-02440000
• telekadó: JVÖ Telekadó Számla                             11784009-15508009-02510000

Fizetési könnyítési eljárás: Amennyiben az adó megfizetése az adózó jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt nehézséget okoz vagy akadályba ütközik, részletfizetés vagy mérséklés iránt kérelmet lehet benyújtani.

Az adóhatóság a természetes személy részére kérelemre legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet a fizetési nehézség kialakulásának okai és körülményei vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás illetékmentes.

A döntés kézbesítése:

Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a döntés a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Elektronikus ügyintézés

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: 

ASP-ADO-031 (építményadó) és ASP-ADO-032 (telekadó)

Adatbejelentés az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon/űrlapon nyújtható be.

Elektronikusan az E-Önkormányzat portálon a https://ohp-20.asp.lgov.hu/ segítségével

Az adatbejelentés bejelentkezést követően, az önkormányzat kiválasztása után (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat) az Ügyindítás menüben, az Űrlapkereső segítségével kiválasztható (“Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” ASP-ADO-031 számú űrlap, illetve “Adatbejelentés a telekadóról” ASP-ADO-032) és online kitöltéssel közvetlenül megküldhető.