Kommunális adót kell fizetni a magánszemély/egyéni vállalkozó tulajdonában lévő lakóingatlan után, kivéve, ha abban a tulajdonos életvitelszerűen benne lakik.

Rövid leírás

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén található lakóingatlan.

Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján az adóköteles lakóingatlan:

– tulajdonosa

– vagyoni értékű jog jogosítottja (pl. haszonélvezeti jog)

– nem vonatkozik rá az alábbiakban felsorolt valamilyen mentességi feltétel:

Figyelem! 2023.01.01. napjától kezdődően kommunális adó tekintetében a mentességi kritérium az alábbiak szerint módosult:

Mentes a magánszemély kommunális adója alól

a) az a magánszemély tulajdonában álló építmény, amely után a tulajdonosnak, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottjának építményadó fizetési kötelezettsége keletkezik;

b) az a magánszemély tulajdonában álló telek, amely után a tulajdonosnak, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottjának telekadó-fizetési kötelezettsége keletkezik;

c) a magánszemély tulajdonos vagy vagyoni értékű jog jogosítottja (a továbbiakban együtt: tulajdonos) azon egy lakóingatlana, amely esetében fennállnak a következő feltételek:

ca) a tulajdonosának, több tulajdonos esetén legalább az egyik tulajdonosának lakóhelye az adóév első napján az adó tárgyát képező lakóingatlanban van,

cb) az adó tárgyát képező lakóingatlan valamelyik tulajdonosának életvitelszerű lakhatásátbiztosítja, és

cc) az ingatlan részben vagy egészben nem kerül bérbeadásra, vagy nincs olyan hasznosítása, amiből a tulajdonosok valamelyikének adóköteles jövedelme származik, és azt egyéb módon sem hasznosítja.

d) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője az érintett adótárgy után.

e) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező magánszemély.
(Pl.: a lízingbe vevő lízingeli (béreli) a lakást az eladótól (lízingbe adó). Az ingatlan a futamidő lejártával kerül a lízingbe vevő tulajdonába. A lízing tehát tulajdonképpen a bérleti jog megvételét jelenti.)

Életvitelszerű tartózkodás: a természetes személy akkor tartózkodik az adó tárgyát képező lakóingatlanban életvitelszerűen, ha:

a) ténylegesen az a lakóingatlan szolgál számára lakóhelyéül, ahonnan az életét szervezi, így különösen rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás, tisztálkodás – folytatja,

b) a lakóingatlan családi élete helyszínéül szolgál, annak vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve az elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál,

c) az adó tárgyát képező lakóingatlan a természetes személy otthona, máshol nincs olyan lakóingatlana, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen lakhatásra használ,

d) a természetes személy nem ritkán vagy alkalomszerűen, nem az ott lakás vagy tartózkodás látszatának keltése céljából használja a lakóingatlant.

Az adó alanya továbbá az az egyéni vállalkozó is lehet az alábbi esetekben:

• az Önkormányzat illetékességi területén nem rendelkezik lakóhellyel
• a lakóingatlanát hosszú távú (90 napot meghaladóan) bérbeadás útján hasznosítja,
• a lakóingatlan nem az egyéni vállalkozás bejegyzett székhelye/telephelye/fióktelepe,

2020.01.01. napjától kezdődően 2022.12.31. napjáig mentes a kommunális adó alól:

1. az a magánszemély, akinek építményadó fizetési kötelezettsége keletkezik,
2. az a magánszemély, akinek telekadó fizetési kötelezettsége keletkezik,
3. az a magánszemély, aki az adóév első napján az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezik és a lakását életvitelszerű lakhatásra hasznosítja, továbbá a lakását részben vagy egészben nem adja bérbe, vagy amelynek egyéb módon történő hasznosításából adóköteles jövedelme nem keletkezik, s azt üzletszerűen sem hasznosítja.

Üzletszerűen hasznosított lakás, lakrész fogalma: olyan lakás, lakrész, melyet a Htv. 52. § 26. pontjában meghatározott vállalkozó székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézési helyeként használ, vagy amelyben üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat;

Jogszabályi háttér:

• 2017. évi CL. tv. (Art.) az adózás rendjéről
• 2017. évi CLI. tv. (Air.) az adóigazgatási rendtartásról
• 1990. évi C. törvény (Htv.) a helyi adókról
• 465/2017. (XII. 28.) Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló Korm. rendelet
• 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• 40/2014. (XI.13.) sz. önkormányzati rendelet a magánszemély kommunális adójáról

Ügyintézés folyamata

A tulajdonos személye

Az ingatlan tulajdonosának azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Ez alól kivétel, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.

Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a „széljegyre vett” szerző fél, a széljegyre vétel dátumát követő év első napjától a magánszemély kommunális adó alanyának tekintendő. Kivételt ez alól az általános szabály alól az az eset képez, ha az ingatlanügyi hatóság a széljegyet anélkül törli, hogy a szerző fél tulajdonjogát bejegyezte volna.

Ennek oka lehet az:

– ha a hatóság a bejegyzési kérelmet véglegesen (jogerősen) elutasítja (ez a helyzet akkor áll elő, ha a bejegyzési feltételek nem állnak fenn, pl. a részletvétel meghiúsulása miatt nem megy teljesedésbe a szerződés),

– ha maga a széljegyre vett szerző fél áll-e el az ügylettől és kéri a széljegyre vétele törlését, illetve – ha a felek között fennálló tulajdoni vagy kötelmi jogvita a bíróság elé kerül, ennek eredményeként a bíróság megállapítja a felek közti tulajdonváltozást generáló szerződés (jellemzően adásvételi, ajándékozási szerződés) érvénytelenségét és dönt az eredeti állapot helyreállításáról.

Újonnan létrehozott építmény, például új lakás tulajdonosára speciális szabály vonatkozik. Ebben az esetben a szerző fél nem a szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtását követő évtől lesz tulajdonos, hanem azon évtől, mely évet megelőzően az új épület, lakás el is készül (használatba vételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedik, egyszerű bejelentés esetén a hatósági bizonyítványt kiadták).

Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Ezen tulajdonszerzési fajták közé tartoznak az ingatlan-nyilvántartáson kívüli – a Ptk. szabályai alapján előálló – tulajdonszerzés-módok, így a ráépítés, elbirtoklás vagy az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő építmények szerzése is, de ide tartozik az öröklés útján való szerzés is.

Több tulajdonos/vagyoni értékű jog jogosítottja esetén valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Vagyoni értékű jog jogosítottja

Az adóalanyiságot generáló vagyoni értékű jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, földhasználat és lakásbérlet lehet.

Ilyen vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése esetén nem az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, hanem az ilyen jog jogosítottjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy minősül adóalanynak.

Határidők és díjak

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.

Eljárás díja: Magánszemély kommunális adója adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

Az adó befizetésének módja:

Befizetési határidő: Az adót két egyenlő részletben, március 15. napjáig és szeptember 15. napjáig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni. A megállapított fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóhatóság az építményre vonatkozóan határozatban új mértéket nem állapít meg.

A helyi adókat az adóhatóság adatbejelentés alapján kivetéssel állapítja meg. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – a fennálló fizetési kötelezettségét az önkormányzati adóhatóság felé az önkormányzati adóhatóság által biztosított módon a https://ohp20.asp.lgov.hu/nyitolap weboldalon keresztül elektronikus fizetéssel is teljesítheti.

• kommunális adó: JVÖ Magánszemélyek kommunális adója számla: 11784009-15508009-02820000

Fizetési könnyítési eljárás: Amennyiben az adó megfizetése az adózó jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt nehézséget okoz vagy akadályba ütközik, részletfizetés vagy mérséklés iránt kérelmet lehet benyújtani.

Az adóhatóság a természetes személy részére kérelemre legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet a fizetési nehézség kialakulásának okai és körülményei vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás illetékmentes.

A döntés kézbesítése:

Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a döntés a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Elektronikus ügyintézés

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: ASP-ADO-033

Adóköteles lakóingatlan szerzése/eladása esetén az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány/űrlap kitöltésével és az adásvételi szerződés másolatával kell az adatbejelentést megtenni.

Az elektronikusan benyújtható  űrlap az Önkormányzati Hivatali Portálon érhető el: https://ohp-20.asp.lgov.hu/

Az adatbejelentés bejelentkezést követően, az önkormányzat kiválasztása után (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat) az Ügyindítás menüben, az Űrlapkereső segítségével kiválasztható („Adatbejelentés a magánszemély kommunális adójáról” ASP-ADO-033 számú űrlap) és online kitöltéssel közvetlenül megküldhető.