2020. április második és május első felében online kérdőív kitöltésére hívtuk a józsefvárosi lakosokat. Célunk az volt, hogy feltérképezzük: milyen problémákkal, igényekkel rendelkeznek a kerületi lakosok, mennyire tájékozottak a járvánnyal összefüggő kérdésekben, milyen aggodalmaik vannak és honnan tájékozódnak.

A kutatás lehetővé teszi, hogy az Önkormányzat úgy alakítsa tájékoztatását, szolgáltatásait és segítő munkáját, ahogyan az a lakossági gyakorlatoknak és igényeknek a legjobban megfelel: feltárja, milyen csoportok számára jelent anyagi megterhelést a veszélyhelyzet időszaka leginkább, megmutatja, hol jelentkeznek nagy számban állásvesztők, segít azonosítani, milyen nehézségekkel szembesülnek a gyermeket nevelő, az egészségügyileg veszélyeztetett vagy idős háztartások. Azt is segít látni, hol érdemes a lakosokat tájékoztatni: honnan értesülnek a fontosabb intézkedésekről, mely intézkedések azok, amelyek lakosokhoz való eljuttatása kapcsán még van teendő. Nem utolsó sorban pedig: a lakosok körében végzett értékelő munka a WHO pandémiás tájékoztatási protokolljának is része, amelyet a kerületi önkormányzat fontos útmutatónak tart.

A kérdőív adatainak segítségével folyamatosan alakítjuk tájékoztató felületeink használatát, értékelni tudjuk, eljut-e a célcsoportokhoz a szükséges segítség, illetve, hogy milyen nehézségek merülnek fel egy veszélyhelyzetben. Rendeletalkotásunkkor segít abban, hogy a hosszú távú segítség fókuszpontjait is pontosítsuk.

Az online kérdőívek számos módszertani nehézséget jelentenek: nem alkalmasak olyan mintavételi eljárásokra, amelyeket egy személyes megkérdezésen alapuló kérdőív esetén használnánk. Mindezzel együtt az adatok számos fontos tanulsággal járnak: kirajzolódnak a különböző csoportok eltérő járvánnyal kapcsolatos megelőző gyakorlatai, láthatóvá válnak a társadalmi-gazdasági hatások, így a munkájukat elvesztők vagy az idősek problémái is, és az is, hol kell a lakosság tájékoztatásán javítani ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a különböző, járvánnyal összefüggő intézkedések hírei.

Fontosabb eredmények:

–    A kérdőív kitöltői között 9 százalék azok aránya, akik a járványhelyzet miatt elvesztették állásukat. Az állásvesztők jelentős része szellemi munkát végzett a járvány előtt. Ágazat szerint a járvány miatt munkanélkülivé válók a vendéglátás, egyéb szolgáltatás, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás területéről kerültek ki legjellemzőbben.

–    A legelterjedtebb megelőző gyakorlatok: az otthonról tanulás a diákok körében, az alapos kézmosás, nagyobb eseményeken való részvétel lemondása. Legkevésbé elterjedt a kesztyű hordása, teljes otthoni karantén és a maszk hordása. A munkavállalók 72 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen vagy inkább jellemző, hogy otthonról dolgozik.

–    Radikálisan eltérő a különböző végzettségű csoportok lehetősége arra, hogy otthonról való munkavégzést válasszanak. Míg a felsőfokú végzettségűek kétharmadára jellemző ez a gyakorlat, mindössze a középfokú végzettségűek negyedére.

–    A legtöbb megelőző gyakorlat inkább jellemző a gyermekes családokra, felsőfokú végzettségűekre és idősebbekre, és kevésbé jellemző a nem gyermekesekre, alacsonyabb végzettségűekre és fiatalabbakra.

–    Az emberek 93 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Magyarország gazdasági helyzetében; 90 százalék amiatt, hogy Józsefváros gazdasági helyzetében. 73 százalék aggódik amiatt, hogy ugyanez saját gazdasági helyzetében okoz kárt.

–    Az emberek 50 százaléka aggódik a jövedelemkiesés miatt. 48 százaléka aggódik, hogy megtakarításait, félretett pénzét fel fogja élni a koronavírus alatt. Az emberek 36 százaléka aggódik, mert nincsenek megtakarításai a veszélyhelyzet kezelésére.

–    Az idősek felére igaz, hogy hozzátartozóik gyakran segítenek nekik. Szomszédtól, ismerőstől gyakran már csak a 16 százalékuk kap támogatást. Az önkormányzattól gyakran kap segítséget a megkérdezettek 18 százaléka.

–    Az emberek 42 százaléka teljesen tájékozottnak, további 42 százaléka inkább tájékozottnak tartja magát a koronavírusról. Közepesnek ítéli meg saját tájékozottságát 12 százaléka, a további 4 százalék nem tartja magát tájékozottnak.

–    A megkérdezettek 28 százaléka állítja, hogy folyamatosan követi a koronavírussal kapcsolatos híreket, 25 százaléka naponta többször 35 százaléka naponta. 10 százalék hetente vagy hetente többször, és mindössze egy százalék egyáltalán nem. A megkérdezettek leginkább online újságokból, portálokból és beszélgetésekből tájékozódnak, legkevésbé pedig a kereskedelmi rádiók, illetve közszolgálati televízió és rádió híreire támaszkodnak. Az adatok megerősítik, hogy a kerületi tájékoztató felületek kiemelt jelentőségűek: az Önkormányzat Facebook oldala a kitöltők között gyakrabban használt oldal, mint a kormányzati tájékoztató honlap.

–    Ami a kerületi intézkedésekről való tájékozódást illeti, a legismertebbek ezek közül a játszóterek, óvodák, iskolák bezárása, illetve a karantént vállaló idősek segítése. A legkevésbé ismert a nem lakáscélú haladék és részletfizetési haladék az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlői és vásárlói számára, illetve a rendkívüli települési támogatás, ezekről a megkérdezettek körülbelül fele hallott a kérdőív kitöltésekor. Emögött feltehetően az áll, hogy a rászorulók alulreprezentáltak a kitöltők között.

Demográfiai adatok

A kérdőívet 690 fő töltötte ki, a nemek igen aránytalanul oszlanak el: a kitöltők 72 százaléka nő, és 28 százaléka férfi. Az 1. ábrán jól látszik, hogy a kitöltők zöme a 30-50 éves korosztályból került ki. 35 évnél fiatalabb a kitöltők 37 százaléka, 35 és 64 év közti a kitöltők 53 százaléka, végül 65 éves és idősebb a kitöltők 9 százaléka.

1. ábra: Kitöltők születési évszáma

A kitöltők átlagos háztartásmérete megegyezik a a kerületi családokéval (2,4), 18 év alatti gyermeket nevel a megkérdezettek 27 százaléka.

A kitöltők végzettség szerinti megoszlása „felfele” torzít, azaz felülreprezentáltak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (61%), míg alulreprezentáltak a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők (2%).

2. ábra: Kitöltők megoszlása végzettség szerint

Foglalkoztatási adatok

Ami a válaszadók foglalkozási helyzetét illeti, a 3. ábrán jól látszik, hogy még ebben a felfelé torzító mintában is majd 10 százalék azok aránya, akik a járvány miatt váltak munkanélkülivé. Alkalmazásban áll vagy vállalkozó a megkérdezettek kétharmada.

3. ábra: Válaszadók foglalkozási státusza

A 4. ábra a járvány miatt munkanélkülivé válók korábbi beosztására vonatkozó adatokat mutat meg. Bár igen kicsi elemszámról beszélünk (63 fő), az állásukat vesztők jelentős része szellemi munkát végzett a járvány előtt (4. ábra).

4. ábra: A járvány miatt munkanélkülivé válók korábbi beosztása

Ágazat szerint a járvány miatt munkanélkülivé válók a vendéglátás, egyéb szolgáltatás, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás területéről kerültek ki legjellemzőbben.

5. ábra: A járvány miatt munkanélkülivé válók ágazat szerint

A válaszadók háromnegyede inkább jónak ítéli saját egészségi állapotát, rossznak és nagyon rossznak mindössze a kitöltők 5 százaléka tartja egészségét.

6. ábra: Milyennek mondaná az Ön egészségi állapotát?

Ezzel együtt a megkérdezettek majd’ 40 százaléka szed valamilyen gyógyszert rendszeresen, egyharmaduk krónikus beteg, egyötödük krónikus beteggel él egy háztartásban. A kitöltők 3 százaléka súlyos fogyatékossággal él, 4 százaléka él egy háztartásban súlyos fogyatékossággal élővel.

7. ábra: Néhány adat a kitöltők egészségi állapotáról

Koronavírus megelőzése

A legelterjedtebb megelőző gyakorlatok: az otthonról tanulás a diákok körében, az alapos kézmosás, nagyobb eseményeken való részvétel lemondása. Legkevésbé elterjedt a kesztyű hordása (49%), teljes otthoni karantén (71%) és a maszk hordása (71%). A munkavállalók 72 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen vagy inkább jellemző, hogy otthonról dolgozik.

8. ábra: Koronavírus megelőzése

Radikálisan eltérő a különböző végzettségű csoportok lehetősége arra, hogy otthonról való munkavégzést válasszanak. Míg a felsőfokú végzettségűek kétharmadára jellemző ez a gyakorlat, mindössze a középfokú végzettségűek negyedére. Egyáltalán nem jellemző az otthonról való munkavégzés a középfokú végzettségűek felére, és a felsőfokú végzettségűek ötödére.

9. ábra: Otthonról való munkavégzés a különböző végzettségűek körében

A legtöbb megelőző gyakorlat (kézmosás, teljes otthoni karantén, távolság tartása személyes találkozáskor) inkább jellemző a gyermekes családokra, felsőfokú végzettségűekre és idősebbekre, és kevésbé jellemző a nem gyermekesekre, alacsonyabb végzettségűekre és fiatalabbakra.

10. ábra: Összességében mennyire jellemző, hogy elővigyázatossági intézkedéseket tesz a koronavírus miatt?

A megkérdezettek körülbelül fele-fele arányban tartották valószínűnek, illetve nem valószínűnek, hogy elkapják a koronavírust.

11. ábra: Mekkora a kockázata annak, hogy Ön elkapja a koronavírust?

Ezzel szemben igen kevesen, mindössze a megkérdezettek 17 százaléka valószínűsítette, hogy kórházba is kerülhetne a vírus miatt.

12. ábra: Mit gondol, mekkora a kockázata annak, hogy Ön kórházba kerül a koronavírus miatt?

Koronavírussal kapcsolatos aggodalmak

●    Az emberek 93 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Magyarország gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 90 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Józsefváros gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 85 százaléka aggódik, hogy a koronavírus túl fogja terhelni a magyar egészségügyet.

●    Az emberek 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz a koronavírus miatt.

●    Az emberek 73 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni saját gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 50 százaléka aggódik a jövedelemkiesés miatt.

●    Az emberek 48 százaléka aggódik, hogy megtakarításait, félretett pénzét fel fogja élni a koronavírus alatt.

●    Az emberek 36 százaléka aggódik, mert nincsenek megtakarításai a veszélyhelyzet kezelésére.

13. ábra: A válaszadók aggodalmai

Idősek ellátási problémái és igényei

14. ábra: Idősek ellátási gondjai

Az idősek felére igaz, hogy hozzátartozóik gyakran segítenek nekik. Szomszédtól, ismerőstől gyakran már csak a 16 százalékuk kap támogatást. Az önkormányzattól gyakran kap segítséget a megkérdezettek 18 százaléka. Nem igényli hozzátartozója segítségét az idősek 11 százaléka; szomszédai és ismerősei segítségét a megkérdezettek 25 százaléka. Nem igényel önkormányzati vagy más segítséget a megkérdezettek 40 százaléka.

15. ábra: Idősek ellátása: mennyire jellemzőek Önre az alábbiak?

Tájékozódás

Az emberek 42 százaléka teljesen tájékozottnak, további 42 százaléka inkább tájékozottnak tartja magát a koronavírusról. Közepesnek ítéli meg saját tájékozottságát 12 százaléka, a további 4 százalék nem tartja magát tájékozottnak.

A megkérdezettek 28 százaléka állítja, hogy folyamatosan követi a koronavírussal kapcsolatos híreket, 25 százaléka naponta többször 35 százaléka naponta. 10 százalék hetente vagy hetente többször, és mindössze egy százalék egyáltalán nem. A megkérdezettek leginkább online újságokból, portálokból és beszélgetésekből tájékozódnak, legkevésbé pedig a kereskedelmi rádiók, illetve közszolgálati televízió és rádió híreire támaszkodnak. Az adatok megerősítik, hogy a kerületi tájékoztató felületek kiemelt jelentőségűek: az Önkormányzat Facebook oldala a kitöltők között gyakrabban használt oldal, mint a kormányzati tájékoztató honlap.

16. ábra: Milyen gyakran tájékozódik a koronavírusról az alábbi módokon?

Intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek

Ami a kerületi intézkedésekről való tájékozódást illeti, a legismertebbek ezek közül a játszóterek, óvodák, iskolák bezárása, illetve a karantént vállaló idősek segítése. A legkevésbé ismert a nem lakáscélú haladék és részletfizetési haladék az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlői és vásárlói számára, illetve a rendkívüli települési támogatás, ezekről a megkérdezettek körülbelül fele hallott a kérdőív kitöltésekor. Emögött feltehetően az áll, hogy a rászorulók alulreprezentáltak a kitöltők között.

17. ábra: Melyik kerületi intézkedésről hallott?

Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, hogy az egyes intézkedések hírei mely csoportokhoz jutottak el.

Játszóterek bezárása

Összesen:  95%

35 év alattiak körében: 97%

35-65 közöttiek körében: 96%

65 év felettiek körében: 89%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 96%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 95%

Gyermekes háztartások körében: 98%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 94%

Óvodák, bölcsődék bezárása

Összesen:  92%

35 év alattiak körében: 94%

35-65 közöttiek körében: 92%

65 év felettiek körében: 83%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 92%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 91%

Gyermekes háztartások körében: 98%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 90%

Önkéntes karantént vállaló idősek segítése

Összesen: 80%

35 év alattiak körében: 83%

35-65 közöttiek körében: 78%

65 év felettiek körében: 80%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 75%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 82%

Gyermekes háztartások körében:78%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 78%

Bérleti díj haladék lakásbérlőknek

Összesen: 73%

35 év alattiak körében: 69%

35-65 közöttiek körében: 75%

65 év felettiek körében: 74%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 74%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 72%

Gyermekes háztartások körében: 73%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 75%

Önkéntes segítők toborzása

Összesen:  71%

35 év alattiak körében: 70%

35-65 közöttiek körében: 70%

65 év felettiek körében: 83%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 65%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 75%

Gyermekes háztartások körében: 65%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 73%

Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának átalakítása

Összesen:  70%

35 év alattiak körében: 64%

35-65 közöttiek körében: 72%

65 év felettiek körében: 76%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 69%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 70%

Gyermekes háztartások körében: 70%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 71%

Teleki téri piac nyitvatartásának megváltoztatása

Összesen:  69%

35 év alattiak körében: 68%

35-65 közöttiek körében: 71%

65 év felettiek körében: 67%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 71%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében:68%

Gyermekes háztartások körében: 72%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 68%

Zöld szám elindítása

Összesen: 63%

35 év alattiak körében: 62%

35-65 közöttiek körében: 63%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 62%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 64%

Gyermekes háztartások körében: 65%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 64%

Védőmaszkok beszerzése

Összesen:  60%

35 év alattiak körében: 59%

35-65 közöttiek körében: 59%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 54%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 64%

Gyermekes háztartások körében: 59%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 59%

Költségvetési átcsoportosítások

Összesen:  58%

35 év alattiak körében: 52%

35-65 közöttiek körében: 61%

65 év felettiek körében: 70%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 57%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 59%

Gyermekes háztartások körében: 57%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 61%

Tárgyi adománygyűjtés

Összesen:  58%

35 év alattiak körében: 51%

35-65 közöttiek körében: 60%

65 év felettiek körében: 69%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 52%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 60%

Gyermekes háztartások körében: 55%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 59%

Szolidaritási Alap létrehozása

Összesen:  57%

35 év alattiak körében: 51%

35-65 közöttiek körében: 59%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 61%

Gyermekes háztartások körében: 52%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 61%

Rendkívüli települési támogatás bevezetése

Összesen:  50%

35 év alattiak körében: 43%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 67%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 50%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 50%

Gyermekes háztartások körében: 54%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 55%

Nem lakáscélú haladék

Összesen: 52%

35 év alattiak körében: 48%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 57%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 53%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Gyermekes háztartások körében: 50%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 53%

Részletfizetés haladék

Összesen: 49%

35 év alattiak körében: 44%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 63%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 51%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Gyermekes háztartások körében: 53%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 53%