Koronavírussal kapcsolatos józsefvárosi kérdőív – eredmények

event_available Utolsó frissítés:

A 2020. április második és május első felében indított online kérdőív eredményei.

2020. április második és május első felében online kérdőív kitöltésére hívtuk a józsefvárosi lakosokat. Célunk az volt, hogy feltérképezzük: milyen problémákkal, igényekkel rendelkeznek a kerületi lakosok, mennyire tájékozottak a járvánnyal összefüggő kérdésekben, milyen aggodalmaik vannak és honnan tájékozódnak.

A kutatás lehetővé teszi, hogy az Önkormányzat úgy alakítsa tájékoztatását, szolgáltatásait és segítő munkáját, ahogyan az a lakossági gyakorlatoknak és igényeknek a legjobban megfelel: feltárja, milyen csoportok számára jelent anyagi megterhelést a veszélyhelyzet időszaka leginkább, megmutatja, hol jelentkeznek nagy számban állásvesztők, segít azonosítani, milyen nehézségekkel szembesülnek a gyermeket nevelő, az egészségügyileg veszélyeztetett vagy idős háztartások. Azt is segít látni, hol érdemes a lakosokat tájékoztatni: honnan értesülnek a fontosabb intézkedésekről, mely intézkedések azok, amelyek lakosokhoz való eljuttatása kapcsán még van teendő. Nem utolsó sorban pedig: a lakosok körében végzett értékelő munka a WHO pandémiás tájékoztatási protokolljának is része, amelyet a kerületi önkormányzat fontos útmutatónak tart.

A kérdőív adatainak segítségével folyamatosan alakítjuk tájékoztató felületeink használatát, értékelni tudjuk, eljut-e a célcsoportokhoz a szükséges segítség, illetve, hogy milyen nehézségek merülnek fel egy veszélyhelyzetben. Rendeletalkotásunkkor segít abban, hogy a hosszú távú segítség fókuszpontjait is pontosítsuk.

Az online kérdőívek számos módszertani nehézséget jelentenek: nem alkalmasak olyan mintavételi eljárásokra, amelyeket egy személyes megkérdezésen alapuló kérdőív esetén használnánk. Mindezzel együtt az adatok számos fontos tanulsággal járnak: kirajzolódnak a különböző csoportok eltérő járvánnyal kapcsolatos megelőző gyakorlatai, láthatóvá válnak a társadalmi-gazdasági hatások, így a munkájukat elvesztők vagy az idősek problémái is, és az is, hol kell a lakosság tájékoztatásán javítani ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a különböző, járvánnyal összefüggő intézkedések hírei.

Fontosabb eredmények:

-    A kérdőív kitöltői között 9 százalék azok aránya, akik a járványhelyzet miatt elvesztették állásukat. Az állásvesztők jelentős része szellemi munkát végzett a járvány előtt. Ágazat szerint a járvány miatt munkanélkülivé válók a vendéglátás, egyéb szolgáltatás, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás területéről kerültek ki legjellemzőbben.

-    A legelterjedtebb megelőző gyakorlatok: az otthonról tanulás a diákok körében, az alapos kézmosás, nagyobb eseményeken való részvétel lemondása. Legkevésbé elterjedt a kesztyű hordása, teljes otthoni karantén és a maszk hordása. A munkavállalók 72 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen vagy inkább jellemző, hogy otthonról dolgozik.

-    Radikálisan eltérő a különböző végzettségű csoportok lehetősége arra, hogy otthonról való munkavégzést válasszanak. Míg a felsőfokú végzettségűek kétharmadára jellemző ez a gyakorlat, mindössze a középfokú végzettségűek negyedére.

-    A legtöbb megelőző gyakorlat inkább jellemző a gyermekes családokra, felsőfokú végzettségűekre és idősebbekre, és kevésbé jellemző a nem gyermekesekre, alacsonyabb végzettségűekre és fiatalabbakra.

-    Az emberek 93 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Magyarország gazdasági helyzetében; 90 százalék amiatt, hogy Józsefváros gazdasági helyzetében. 73 százalék aggódik amiatt, hogy ugyanez saját gazdasági helyzetében okoz kárt.

-    Az emberek 50 százaléka aggódik a jövedelemkiesés miatt. 48 százaléka aggódik, hogy megtakarításait, félretett pénzét fel fogja élni a koronavírus alatt. Az emberek 36 százaléka aggódik, mert nincsenek megtakarításai a veszélyhelyzet kezelésére.

-    Az idősek felére igaz, hogy hozzátartozóik gyakran segítenek nekik. Szomszédtól, ismerőstől gyakran már csak a 16 százalékuk kap támogatást. Az önkormányzattól gyakran kap segítséget a megkérdezettek 18 százaléka.

-    Az emberek 42 százaléka teljesen tájékozottnak, további 42 százaléka inkább tájékozottnak tartja magát a koronavírusról. Közepesnek ítéli meg saját tájékozottságát 12 százaléka, a további 4 százalék nem tartja magát tájékozottnak.

-    A megkérdezettek 28 százaléka állítja, hogy folyamatosan követi a koronavírussal kapcsolatos híreket, 25 százaléka naponta többször 35 százaléka naponta. 10 százalék hetente vagy hetente többször, és mindössze egy százalék egyáltalán nem. A megkérdezettek leginkább online újságokból, portálokból és beszélgetésekből tájékozódnak, legkevésbé pedig a kereskedelmi rádiók, illetve közszolgálati televízió és rádió híreire támaszkodnak. Az adatok megerősítik, hogy a kerületi tájékoztató felületek kiemelt jelentőségűek: az Önkormányzat Facebook oldala a kitöltők között gyakrabban használt oldal, mint a kormányzati tájékoztató honlap.

-    Ami a kerületi intézkedésekről való tájékozódást illeti, a legismertebbek ezek közül a játszóterek, óvodák, iskolák bezárása, illetve a karantént vállaló idősek segítése. A legkevésbé ismert a nem lakáscélú haladék és részletfizetési haladék az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlői és vásárlói számára, illetve a rendkívüli települési támogatás, ezekről a megkérdezettek körülbelül fele hallott a kérdőív kitöltésekor. Emögött feltehetően az áll, hogy a rászorulók alulreprezentáltak a kitöltők között.

Demográfiai adatok

A kérdőívet 690 fő töltötte ki, a nemek igen aránytalanul oszlanak el: a kitöltők 72 százaléka nő, és 28 százaléka férfi. Az 1. ábrán jól látszik, hogy a kitöltők zöme a 30-50 éves korosztályból került ki. 35 évnél fiatalabb a kitöltők 37 százaléka, 35 és 64 év közti a kitöltők 53 százaléka, végül 65 éves és idősebb a kitöltők 9 százaléka.

1. ábra: Kitöltők születési évszáma

A kitöltők átlagos háztartásmérete megegyezik a a kerületi családokéval (2,4), 18 év alatti gyermeket nevel a megkérdezettek 27 százaléka.

A kitöltők végzettség szerinti megoszlása „felfele” torzít, azaz felülreprezentáltak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (61%), míg alulreprezentáltak a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők (2%).

2. ábra: Kitöltők megoszlása végzettség szerint

Foglalkoztatási adatok

Ami a válaszadók foglalkozási helyzetét illeti, a 3. ábrán jól látszik, hogy még ebben a felfelé torzító mintában is majd 10 százalék azok aránya, akik a járvány miatt váltak munkanélkülivé. Alkalmazásban áll vagy vállalkozó a megkérdezettek kétharmada.

3. ábra: Válaszadók foglalkozási státusza

A 4. ábra a járvány miatt munkanélkülivé válók korábbi beosztására vonatkozó adatokat mutat meg. Bár igen kicsi elemszámról beszélünk (63 fő), az állásukat vesztők jelentős része szellemi munkát végzett a járvány előtt (4. ábra).

4. ábra: A járvány miatt munkanélkülivé válók korábbi beosztása

Ágazat szerint a járvány miatt munkanélkülivé válók a vendéglátás, egyéb szolgáltatás, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás területéről kerültek ki legjellemzőbben.

5. ábra: A járvány miatt munkanélkülivé válók ágazat szerint

A válaszadók háromnegyede inkább jónak ítéli saját egészségi állapotát, rossznak és nagyon rossznak mindössze a kitöltők 5 százaléka tartja egészségét.

6. ábra: Milyennek mondaná az Ön egészségi állapotát?

Ezzel együtt a megkérdezettek majd’ 40 százaléka szed valamilyen gyógyszert rendszeresen, egyharmaduk krónikus beteg, egyötödük krónikus beteggel él egy háztartásban. A kitöltők 3 százaléka súlyos fogyatékossággal él, 4 százaléka él egy háztartásban súlyos fogyatékossággal élővel.

7. ábra: Néhány adat a kitöltők egészségi állapotáról

Koronavírus megelőzése

A legelterjedtebb megelőző gyakorlatok: az otthonról tanulás a diákok körében, az alapos kézmosás, nagyobb eseményeken való részvétel lemondása. Legkevésbé elterjedt a kesztyű hordása (49%), teljes otthoni karantén (71%) és a maszk hordása (71%). A munkavállalók 72 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen vagy inkább jellemző, hogy otthonról dolgozik.

8. ábra: Koronavírus megelőzése

Radikálisan eltérő a különböző végzettségű csoportok lehetősége arra, hogy otthonról való munkavégzést válasszanak. Míg a felsőfokú végzettségűek kétharmadára jellemző ez a gyakorlat, mindössze a középfokú végzettségűek negyedére. Egyáltalán nem jellemző az otthonról való munkavégzés a középfokú végzettségűek felére, és a felsőfokú végzettségűek ötödére.

9. ábra: Otthonról való munkavégzés a különböző végzettségűek körében

A legtöbb megelőző gyakorlat (kézmosás, teljes otthoni karantén, távolság tartása személyes találkozáskor) inkább jellemző a gyermekes családokra, felsőfokú végzettségűekre és idősebbekre, és kevésbé jellemző a nem gyermekesekre, alacsonyabb végzettségűekre és fiatalabbakra.

10. ábra: Összességében mennyire jellemző, hogy elővigyázatossági intézkedéseket tesz a koronavírus miatt?

A megkérdezettek körülbelül fele-fele arányban tartották valószínűnek, illetve nem valószínűnek, hogy elkapják a koronavírust.

11. ábra: Mekkora a kockázata annak, hogy Ön elkapja a koronavírust?

Ezzel szemben igen kevesen, mindössze a megkérdezettek 17 százaléka valószínűsítette, hogy kórházba is kerülhetne a vírus miatt.

12. ábra: Mit gondol, mekkora a kockázata annak, hogy Ön kórházba kerül a koronavírus miatt?

Koronavírussal kapcsolatos aggodalmak

●    Az emberek 93 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Magyarország gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 90 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni Józsefváros gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 85 százaléka aggódik, hogy a koronavírus túl fogja terhelni a magyar egészségügyet.

●    Az emberek 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz a koronavírus miatt.

●    Az emberek 73 százaléka aggódik, hogy a koronavírus károkat fog okozni saját gazdasági helyzetében.

●    Az emberek 50 százaléka aggódik a jövedelemkiesés miatt.

●    Az emberek 48 százaléka aggódik, hogy megtakarításait, félretett pénzét fel fogja élni a koronavírus alatt.

●    Az emberek 36 százaléka aggódik, mert nincsenek megtakarításai a veszélyhelyzet kezelésére.

13. ábra: A válaszadók aggodalmai

Idősek ellátási problémái és igényei


14. ábra: Idősek ellátási gondjai

Az idősek felére igaz, hogy hozzátartozóik gyakran segítenek nekik. Szomszédtól, ismerőstől gyakran már csak a 16 százalékuk kap támogatást. Az önkormányzattól gyakran kap segítséget a megkérdezettek 18 százaléka. Nem igényli hozzátartozója segítségét az idősek 11 százaléka; szomszédai és ismerősei segítségét a megkérdezettek 25 százaléka. Nem igényel önkormányzati vagy más segítséget a megkérdezettek 40 százaléka.

15. ábra: Idősek ellátása: mennyire jellemzőek Önre az alábbiak?

Tájékozódás

Az emberek 42 százaléka teljesen tájékozottnak, további 42 százaléka inkább tájékozottnak tartja magát a koronavírusról. Közepesnek ítéli meg saját tájékozottságát 12 százaléka, a további 4 százalék nem tartja magát tájékozottnak.

A megkérdezettek 28 százaléka állítja, hogy folyamatosan követi a koronavírussal kapcsolatos híreket, 25 százaléka naponta többször 35 százaléka naponta. 10 százalék hetente vagy hetente többször, és mindössze egy százalék egyáltalán nem. A megkérdezettek leginkább online újságokból, portálokból és beszélgetésekből tájékozódnak, legkevésbé pedig a kereskedelmi rádiók, illetve közszolgálati televízió és rádió híreire támaszkodnak. Az adatok megerősítik, hogy a kerületi tájékoztató felületek kiemelt jelentőségűek: az Önkormányzat Facebook oldala a kitöltők között gyakrabban használt oldal, mint a kormányzati tájékoztató honlap.

16. ábra: Milyen gyakran tájékozódik a koronavírusról az alábbi módokon?

Intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek

Ami a kerületi intézkedésekről való tájékozódást illeti, a legismertebbek ezek közül a játszóterek, óvodák, iskolák bezárása, illetve a karantént vállaló idősek segítése. A legkevésbé ismert a nem lakáscélú haladék és részletfizetési haladék az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlői és vásárlói számára, illetve a rendkívüli települési támogatás, ezekről a megkérdezettek körülbelül fele hallott a kérdőív kitöltésekor. Emögött feltehetően az áll, hogy a rászorulók alulreprezentáltak a kitöltők között.

17. ábra: Melyik kerületi intézkedésről hallott?

Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, hogy az egyes intézkedések hírei mely csoportokhoz jutottak el.

Játszóterek bezárása

Összesen:  95%

35 év alattiak körében: 97%

35-65 közöttiek körében: 96%

65 év felettiek körében: 89%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 96%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 95%

Gyermekes háztartások körében: 98%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 94%

Óvodák, bölcsődék bezárása

Összesen:  92%

35 év alattiak körében: 94%

35-65 közöttiek körében: 92%

65 év felettiek körében: 83%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 92%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 91%

Gyermekes háztartások körében: 98%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 90%

Önkéntes karantént vállaló idősek segítése

Összesen: 80%

35 év alattiak körében: 83%

35-65 közöttiek körében: 78%

65 év felettiek körében: 80%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 75%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 82%

Gyermekes háztartások körében:78%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 78%

Bérleti díj haladék lakásbérlőknek

Összesen: 73%

35 év alattiak körében: 69%

35-65 közöttiek körében: 75%

65 év felettiek körében: 74%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 74%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 72%

Gyermekes háztartások körében: 73%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 75%

Önkéntes segítők toborzása

Összesen:  71%

35 év alattiak körében: 70%

35-65 közöttiek körében: 70%

65 év felettiek körében: 83%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 65%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 75%

Gyermekes háztartások körében: 65%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 73%

Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának átalakítása

Összesen:  70%

35 év alattiak körében: 64%

35-65 közöttiek körében: 72%

65 év felettiek körében: 76%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 69%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 70%

Gyermekes háztartások körében: 70%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 71%

Teleki téri piac nyitvatartásának megváltoztatása

Összesen:  69%

35 év alattiak körében: 68%

35-65 közöttiek körében: 71%

65 év felettiek körében: 67%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 71%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében:68%

Gyermekes háztartások körében: 72%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 68%

Zöld szám elindítása

Összesen: 63%

35 év alattiak körében: 62%

35-65 közöttiek körében: 63%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 62%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 64%

Gyermekes háztartások körében: 65%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 64%

Védőmaszkok beszerzése

Összesen:  60%

35 év alattiak körében: 59%

35-65 közöttiek körében: 59%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 54%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 64%

Gyermekes háztartások körében: 59%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 59%

Költségvetési átcsoportosítások

Összesen:  58%

35 év alattiak körében: 52%

35-65 közöttiek körében: 61%

65 év felettiek körében: 70%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 57%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 59%

Gyermekes háztartások körében: 57%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 61%

Tárgyi adománygyűjtés

Összesen:  58%

35 év alattiak körében: 51%

35-65 közöttiek körében: 60%

65 év felettiek körében: 69%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 52%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 60%

Gyermekes háztartások körében: 55%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 59%

Szolidaritási Alap létrehozása

Összesen:  57%

35 év alattiak körében: 51%

35-65 közöttiek körében: 59%

65 év felettiek körében: 72%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 61%

Gyermekes háztartások körében: 52%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 61%

Rendkívüli települési támogatás bevezetése

Összesen:  50%

35 év alattiak körében: 43%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 67%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 50%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 50%

Gyermekes háztartások körében: 54%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 55%

Nem lakáscélú haladék

Összesen: 52%

35 év alattiak körében: 48%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 57%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 53%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Gyermekes háztartások körében: 50%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 53%

Részletfizetés haladék

Összesen: 49%

35 év alattiak körében: 44%

35-65 közöttiek körében: 51%

65 év felettiek körében: 63%

Legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők körében: 51%

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: 49%

Gyermekes háztartások körében: 53%

Egészségügyileg veszélyeztetettek körében: 53%

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!