Így értékelik a józsefvárosiak az elmúlt két évet

event_available Utolsó frissítés:

Kutatást végeztünk, amiben felmértük a lakosság társadalmi helyzetét és az önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatos véleményét.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2020 őszétől 2021 nyaráig kutatást végzett a józsefvárosi lakosság, illetve a kerületi intézmények, szervezetek és szakértők körében annak érdekében, hogy felmérje a lakosság társadalmi helyzetét és önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatos véleményét.

A kutatás keretében interjúztak az önkormányzat és a kerületi szervezetek dolgozóival, telefonos kérdőíves kutatás folyt a lakosság körében, illetve 6 darab lakossági fókuszcsoport is készült.

Jelen cikkben a lakossági telefonos kérdőíves kutatás eredményeit közöljük, ami 1000 válaszadó részvételével készült.

Kik válaszoltak? 

A kutatás készítői törekedtek rá, hogy a lakosság lakónegyedenkénti megoszlása reprezentatív legyen. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók között a palotanegyedi lakosok akkora arányban szerepeljenek, mint amekkora arányban vannak Józsefváros teljes lakosságban. Így például sokkal kevesebb olyan válaszadó van, aki a Tisztviselőtelepen és Ganz negyedben él, mint aki a Losonci és Corvin negyedben, amiatt mert sokkal kevesebben élnek a Tisztviselőtelepen és Ganz negyedben, mint a Losonci és Corvin negyedben.

Számszerűen tehát a kutatás idejében 260 válaszadó élt a Magdolna és Orczy negyedben, 260 a Losonci és Corvin negyedben, 235 a Csarnok és Népszínház negyedben, 161 a Palotanegyedben, 62 a Tisztviselőtelepen és a Ganz negyedben és 49 a Százados negyedben és Kerepesdűlőn. Összesen tehát 1027 válaszadó vett részt a kutatásban.

  1. táblázat: A kerület negyedeinek lakosságszáma és a mintában szereplő kvóta elemszáma

A demográfiai adatok (nem, kor, iskolai végzettség) a 2011-es népszámlálás adatait tükrözik. Az anyagi helyzetüket a lakosság nagy része jónak ítélte, harmada úgy érzi, hogy éppen, hogy kijön havi jövedelméből, míg tizede hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzd.

  1. ábra: A megvalósult minta eloszlása különböző demográfiai változók szerint (%)

A válaszadók közel fele legalább 20 éve él a kerületben, míg ötödük legfeljebb 5 éve.  Kétharmaduk saját tulajdonú lakásban, közel ötödük önkormányzati bérlakásban, 12%-uk albérletben, 2%-uk pedig szívességi lakásban él. A megkérdezettek közel 90%-a bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik Józsefvárosban.

  1. táblázat: A kerületi lakosok megoszlása különböző lakhatással kapcsolatos kérdések alapján (%)

Vélemények a kerületi közügyekről, fejlesztésekről és tervekről

A kutatásban arról kérdezték a józsefvárosiakat, hogy szerintük általában jó vagy rossz irányba haladnak-e a dolgok Magyarországon, Budapesten, illetve a kerületben. Összességében mindhárom esetben nagyon hasonló, és lényegében közepes illetve nagyon halványan az alatti szintet mutat az értékelések átlaga 0-10 fokú skálán: Józsefváros esetében átlagosan 4,98, budapesti kontextusban 4,94, míg az országos ügyek kapcsán 4,59 pontra értékelték a helyzetet a válaszadók.

Józsefvárosra tekintve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az anyagilag jó helyzetben élők értékelték úgy, hogy valamelyest jobb a helyzet a kerületben. Területileg is különböznek a vélemények: a Magdolna és Orczy negyed lakói jóval rosszabbul értékelik a kerületek ügyeinek alakulását, mint például a Tisztviselőtelepen és Kolónián élők.

  1. ábra: Összességében hogyan látja, általában véve jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Józsefvárosban? (átlag)

A megkérdezettek relatív többsége úgy gondolja, hogy “kormány a válság idején az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat bünteti az elvonásokkal”, míg negyedük szerint “jogos az elvonás, mert az önkormányzatoknak jobban hozzá kell járulniuk a válság kezeléséhez”. Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan az emberek fele szerint a “kormánynak minden önkormányzatot azonos mértékben kell kompenzálnia a kormányzati elvonások miatt” és közel negyedük úgy gondolja, hogy “a kormánynak joga van mérlegelni, mely önkormányzatoktól von el nagyobb arányban forrásokat”.

  1. táblázat: Az önkormányzati forráselvonással kapcsolatos vélemények (%)

A felmérés alapján elmondható, hogy a józsefvárosiak alapvetően szeretik a kerületet: a kerületi felnőtt lakosság 87%-a nyilatkozott úgy, hogy szeret a kerületben élni, míg 13%-uk nem.

Az elköltözés kérdésében a kutatásban ez áll: “Annak ellenére, hogy a kerületi lakosság egyértelműen szeret a kerületben élni, a józsefvárosiak közel fele meggondolná a kerületből való elköltözést. A válaszadók bő negyede (27%) elköltözne, ha lehetősége nyílna rá, ötöde (20,6%) pedig gondolt már rá. Összességében a kerületi lakók szűk többsége (52,2%) nem költözne el.

  1. ábra: Elköltözne-e más településre, ha lenne rá lehetősége? (%)

Vélemények a kerületi közszolgáltatásokról

A közszolgáltatásokkal való elégedettség általában magas, a vizsgált területek közül csak a közbiztonsággal és a gyerekek átmeneti otthonával nem elégedett a józsefvárosi lakosság relatív többsége.

  1. ábra: A kerületi közszolgáltatások értékelése

A józsefvárosiak véleménye egyes kerületi változásokról és tervekről

A kutatás vizsgálta a különböző önkormányzat feladatkörébe tartozó területek megítélését is. Egyetlen terület kivételével a lakosok relatív többsége úgy gondolja, hogy nem változott a helyzet. A lakosok 63%-a szerint a kerékpárosok közlekedési lehetőségei javultak, 40%-uk szerint a parkok és játszóterek állapota, 30%-uk szerint az ügyfélszolgálat minősége és a lakosok bevonása, 25%-uk úgy gondolja pedig, hogy a közterület-felügyelet munkája. A korrupció, a szociális támogatások és a köztisztaság esetében ellenben az emberek közel harmada inkább úgy érzi, hogy romlott a helyzet. Fontos megjegyezni, hogy a korrupció és a szociális támogatások megítéléseben nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudtak dönteni (korrupció esetében ez 33,2%, a szociális támogatások esetében pedig 43,5%) tehát a vélemények megoszlása kevesebb válaszadó értékelését tartalmazza, mégpedig azokét, akiknek egyáltalán volt valamilyen véleménye ezekben a kérdésekben.

5. ábra: A különböző önkormányzat feladatkörébe tartozó területek változásának lakossági értékelése (%)

Közelmúltbeli konkrét intézkedések értékelése

A Pikó András által vezetett önkormányzat konkrét intézkedéseit is értékeltek a válaszadók. MIndegyik intézkedést legalább a lakók kétharmada támogatta, de például a a lakossági zöld pályázatokat és az új utcai takarítógép beszerzését 90-90%-ban támogatták, a közétkeztetés olcsóbbá tételét és az óvodai uniós támogatást 85-85%-ban, a kerületi járványügyi segélyt illetve a bérpótlék bevezetését 82-82%-ban. Ezzel szemben a négy legkevésbé támogatott intézkedés az új civil stratégia megalkotása (63%), a kerületi kerékpársávok kialakítása (67%), a kerületi lakáspályázati rendszer átalakítása (72%) és a kerületi antikorrupciós stratégia elfogadása (74%) volt.

  1. ábra: Az önkormányzat konkrét intézkedéseinek lakossági támogatottsága (%)

A józsefvárosi lakosok leginkább a zöldfelületek növelése és gondozása (89%), a közbiztonság javítása (82%) és a helyi egészségügyi intézmények fejlesztése (81%) esetében szeretnének több önkormányzati forrást.

7. ábra: Különböző intézkedésekre szánt anyagi források növelésének vagy csökkentésének támogatottsága (%)

Józsefvárosi fejlesztési tervek értékelése

A kutatás során felmérték azt, hogy hogyan értékelik a józsefvárosiak az akkor még jövőbeli terveket. Ezek közül van, ami már most éppen folyamatban van. A józsefvárosiak többsége a Blaha Lujza tér felújítását tartja a legfontosabbnak (53%), amelyet jóval lemaradva a több önkormányzati bérlakás felújítása (40%), és a helyi egészségügyi intézmények fejlesztése (38%) követ a kerületi lakosság véleménye alapján.

  1. ábra: A tervezett fejlesztések fontossági sorrendje (%)

Több zöld vagy több parkoló?

A kutatásban erre a kérdésre, hogy több zöld vagy több parkoló, a lakosok túlnyomó többsége inkább több zöldfelületet és tisztább levegőt szeretne a kerületben (66%), míg 28%-uk inkább több parkolóhelyet szeretne, míg 6%-nyian nem válaszoltak.

  1. ábra: Parkolók számának és a zöldfelületek növelésének támogatottsága különböző társadalmi csoportokban 

A parkolási problémákra adott megoldási javaslatokat is értékelhették a józsefvárosiak. A leginkább támogatott megoldás az “összetett parkolási rendszer, ami figyelembe veszi a különböző parkolási igényeket” (72%). A konkrét tervek közül a legkevésbé népszerű az volt, hogy “a parkolási engedély nem lenne érvényes automatikusan a háztartás második autójára” (53% támogatta), a leginkább támogatott terv pedig a helyi lakosok számára jelenleg elérhető ingyenes parkolás méltányos áron való kiváltása volt (61%).

  1. ábra: Parkolási rendszer megoldási terveinek támogatottsága különböző csoportokban

Tájékozódás és részvétel a józsefvárosiak körében

A kutatás keretében felmérésre került a helyiek közügyekkel kapcsolatos tájékozódási szokásai és közösségi részvételi hajlandóságuk. Legnagyobb arányban a közterületen elhelyezett infopontokból és plakátokból informálódnak legalább alkalmanként (72%). A második legnépszerűbb információforrás a Józsefváros Újság, amit a kerületiek közel kétharmada olvas rendszeresen vagy alkalmaként (64%). A lakosság majdnem fele az önkormányzat honlapjáról, illetve körülbelül harmaduk az önkormányzati vagy polgármesteri Facebook oldalról tájékozódik.

  1. ábra: Kerületi ügyekről való tájékozódási források gyakorisága (%)

A józsefvárosiak többsége elégedett azzal, ahogyan az önkormányzat bevonja a lakókat a kerülettel kapcsolatos döntések meghozatalába (61%), tízből négyen (39%) viszont inkább úgy érzik, hogy nem megfelelő a lakosok bevonása. Az elégedettség mértéke kor szerint igen változó: a fiatalok 63%-ra inkább elégedett, míg ez az arány a 60 évnél idősebbeknél mindössze 53%. Valamint az anyagilag nehéz körülmények között élők is az átlagosnál valamivel magasabb arányban érzik úgy, hogy kihagyják őket a döntésekből (52%).

  1. ábra: “Mennyire elégedett azzal, ahogyan a Józsefvárosi Önkormányzat bevonja a lakókat a kerülettel kapcsolatos döntések meghozatalába?” (%)

A bevonás különböző lehetőségeinek értékelésére tekintve azt láthatjuk, hogy az online megoldások valamelyest népszerűbbnek tűnnek, mint a személyes vagy offline módok. A kerületi lakosok legkevésbé hírlevél (56%) illetve papír alapú kérdőív kitöltésén (52%) keresztül szeretnének beleszólni a közügyekbe.

13.ábra: Lakosság bevonásának különböző lehetőségeinek népszerűsége (%)

Közösségi aktivitás

A közösségi aktivitást tekintve elmondható, hogy a szűk lakókörnyezetében a kerületi lakosok többsége szokott segíteni valamilyen formában a szomszédjainak vagy ismerőseinek (61%). Önkénteskedni a kerületi lakosok 14%-a szokott, míg 6% tagja valamilyen civil szervezetnek.

  1. ábra: Különböző közösségi aktivitások gyakorisága (%)

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!