Tények és adatok a józsefvárosi kilakoltatásokkal kapcsolatban

event_available Utolsó frissítés:

A Magyar Nemzetben 2022. október 8-án megjelent sugalmazással ellentétben nem igaz az, hogy a VIII. kerület élen járna az önkormányzati lakások bérlőinek kilakoltatásában. Ahhoz, hogy ez a torz sugalmazás megjelenhessen, két alapvető tényt kellett az összeállítás elkészítőjének tudatosan és szándékosan figyelmen kívül hagynia.

A végrehajtási számmal rendelkező esetek nem jelentenek végleges kilakoltatásokat.

Az országos és helyi jogszabályi környezet (a szabálysértési törvény, a lakástörvény, illetve a helyi lakásrendelet, veszélyhelyzeti rendelkezések és moratóriumok) szabályozza, mely esetek jutnak el a végrehajtás kezdeményezéséig, ugyanakkor a kezdeményezett esetekben van lehetőség a kilakoltatás megakadályozására.  Ennek megfelelően

Józsefvárosban az elmúlt években, 2019 és 2022 között összesen 19 kilakoltatás történt, szemben a lapban megjelent 80-as esetszámmal.

különböző kerületek eltérő számú önkormányzati bérlakással rendelkeznek. A VIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú lakások száma 4500, ezzel Budapesten a második helyet foglalja el a XIII. kerület mögött (6200 bérlakás). Összehasonlításképpen: a V. kerület 1000, a X. kerület 2500, a XII. kerület 1100, a XVI. kerület 270, a XVII. kerület 740, a XXI. kerület 1400, a XXII. kerület 650. Megjegyezzük, hogy a Fidesz által vezetett XVI. kerület ebből a 270 lakásból lakoltatott ki 13-at, ami a VIII. kerületi arány több, mint 13-szorosa.

  • 2019-ben 32, az előző önkormányzati vezetés által előirányzott kilakoltatást függesztett fel Pikó András polgármester, ezek nagy többsége nem is valósult meg.
  • 2019 végén az önkormányzat  vállalta az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát. Azaz ennek értelmében csak akkor lehet kilakoltatni egy családot, ha az önkormányzat az élethelyzetüknek megfelelően alternatív elhelyezési formát ajánl fel: családok átmeneti otthona, idősek otthona, hajléktalanszálló, együttes elhelyezés pároknak.
  • 2020-ban, a hatályos jogszabályok, rendeletek figyelembevételével 2020. november 1. és 2020. november 14. között voltak kitűzhetőek a kilakoltatások. 2020. október 31-ig a lakáskiürítési moratórium bevezetéséről szóló 305/2020. (VII. 16.) Képviselő-testületi határozat miatt nem tűzhető ki kilakoltatás, míg 2020. november 15-től a végrehajtási törvény szerinti kilakoltatási moratórium van.
  • 2020. szeptemberében 85 használóval szemben volt a lakás karhatalommal történő kiürítésére vonatkozó bírósági végzés, az eljárásokat többnyire még az előző önkormányzat indította. Ebből 10 lakást ürített ki az önkormányzat, (amelyből 2 esetben a már üres lakás birtokba vétele történt meg, mert a lakáshasználó a végrehajtási cselekményt megelőzően elköltözött, 2 esetben pedig önkényes lakásfoglalóval szemben kellett lefolytatni az eljárást).
  • 2021-ben kilakoltatási moratórium volt, így végrehajtás nem történt, azonban a végrehajtható kilakoltatással érintett lakások közül 5 darabot birtokba vett az önkormányzat vagy a volt használó halála, vagy elköltözése miatt.
  • 2022-ben 15 darab lakás kiürítése valósult meg. 7 esetben önkényes lakásfoglalóval szemben járt el az önkormányzat, 4 esetben már nem lakott lakás birtokba vétele történt meg, 4 esetben pedig nagy összegű hátralékot halmoztak fel a volt bérlők és nem vállalták a szociális szolgáltatóval az együttműködést.

A fentiekből látható, hogy 2019 és 2022 között összesen 30 db lakás birtokba vétele történt meg, azonban csak 19 esetben kellett a tényleges kilakoltatást végrehajtani.

Mi a különbség az önkényes lakásfoglalás és a jogcím nélküli lakáshasználat között? Mit tesz az Önkormányzat, hogy tisztázott legyen a jogi helyzet

Az önkényes lakásfoglalást a szabálysértési törvény definiálja szabálysértésként. Eszerint „aki a lakásbérletre, vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv, vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.”

A jogcím nélküli lakáshasználat fogalmát fogalmát a lakástörvény 91/A. § 13. pontja határozza meg. Eszerint „jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak – bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának – a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.” Ez utóbbiak főként a lakás volt bérlője által befogadott személyek, akik bérleti jogviszonyának rendezését a volt bérlőhöz való pontos személyi, illetve rokoni kapcsolat meghatározása alapján a rendelet bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi.

A korábbiaktól eltérően a józsefvárosi lakásrendelet nem zárja ki eleve, hogy ha valaki jogcím nélküli lakáshasználó (de nem önkényes lakásfoglaló), akkor vele lehessen bérleti szerződést kötni akár a jelenleg használt, akár egy másik lakásra. Ezekben az esetekben a körülmények mérlegelésével a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönthet.

Mely esetekben kerül sor lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor.

A Józsefvárosi Önkormányzat elkötelezett annak érdekében, hogy nehéz anyagi helyzetbe került családok ne váljanak hajléktalanná: :

    • A bérbeadó két havi lakbér és különszolgáltatási díj tartozás fennállása esetén felszólítja a bérlőt a tartozás rendezésére, és tájékoztatja a tartozás rendezéséhez igénybe vehető lehetőségekről, valamint a szociális szolgáltató (Családsegítő Szolgálat) elérhetőségeiről.
    • A 60 napot meghaladó díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását a bérbeadó megküldi a Polgármesteri Hivatal és a szociális szolgáltató részére, a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából. Szociális szolgáltató eljárásának eredményéről 30 napon belül köteles tájékoztatni a bérbeadó szervezetet.
    • Hat havi vagy 150.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a bérbeadó 30 napon belül intézkedést kezdeményez, az eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő 60 napon belül pedig intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.
  • A Családsegítő Szolgálat írásbeli javaslatának a bérleti szerződés felmondása és a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.
    • Az önkormányzat az együttműködő bérlő és az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő, együttműködő jogcím nélküli lakáshasználó számára a díjhátralék megfizetéséhez segítséget nyújt, illetve hozzájárul külön szervezet által biztosított támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítéséhez, részletfizetési lehetőséget biztosít, a feltételek teljesülése esetén biztosítja a bérbeadói felmondással érintett lakás, vagy másik lakás pályázaton kívüli eljárásban történő bérbeadását.
    • Amennyiben a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyát díjtartozás miatt mondta fel, azonban lakáshasználó a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlíti, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó a pertől eláll, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.
    • Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és vele szemben sem tartozás miatti, sem egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 60 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt. 
  • Végrehajtható lakáskiürítési határozat foganatosítása esetén az önkormányzat a szociális szolgáltató közreműködésével gondoskodik a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosításáról.

Lakáskiürítésre sor kerülhet továbbá, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek  magatartása szolgál a felmondás alapjául.

Főszabályként lakáskiürítésre október 1. és április 30. között csak az alábbi esetekben kerülhet sor:

  • önkényes lakásfoglalás,
  • ahol a bérleti szerződés felmondásának oka: az önkormányzati bérlakás engedély nélküli bérbeadása, engedély nélküli ott tartózkodás, életvitelszerű ott nem tartózkodás, a közösségi együttélés alapvető követelményeivel ellentétes magatartása, a lakás, a közös használatra szolgáló helyiség, terület rongálása, vagy rendeltetésével ellentétes használata
  • piaci alapú bérbeadás
  • rendkívüli élethelyzet miatt kötött bérleti szerződés alapján történő lakáshasználati megállapodás megszűnése.

Mit jelent pontosan az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma?

A kerületi lakásrendelet szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet lakáskiürítésre, azaz kilakoltatásra sor. Ezekben az esetekben is érvényesül ugyanakkor az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a kilakoltatott új lakáshoz jut, hanem azt, hogy együttműködése esetén megfelelő elhelyezés nélkül nem kerül az utcára. Minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül egyedülállók esetében a hajléktalan személyek átmeneti szállása, házaspárok vagy élettársak esetében a hajléktalan személyek páros elhelyezést biztosító átmeneti szállása, kiskorú gyermeket nevelők esetében a családok átmeneti otthona.

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!