1956-os forradalom mártírja

a józsefvárosi New York Kávéház törzsvendége volt

1956-tól az FTC műkorcsolyázójaként versenyzett. A hetvenes évek elejéig a sportág első számú magyar képviselőjeként a világ élvonalába tartozott. 1966-tól 1972-ig minden évben az év műkorcsolyázójává választották. Részt vett a téli olimpiákon, ahol egy ötödik és egy hatodik helyezést ért el. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója volt, később pedig gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Svájcba költözött, ahol edzőként tevékenykedik.

Józsefvárosban született

Józsefvárosban élt

az Erkel Színház karmestere volt

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élnek

a Százados úti művésztelepen alkotott

A világ legsikeresebb galoppidomárja 1947 óta a kerületben él. 17 derbi győzelmével nem hivatalosan Guinness-rekorder. Minden idők legsikeresebb trénere tizenhat versenylóval nyert Magyar Derbyt. A nemzetközi hírű Imperiál csodalóval három versenyévadban nem akadt legyőzőre.

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban él

Józsefvárosban a Reviczky utca 7-ben lakott és dolgozott 1916 és 1931 között.

Józsefvárosért Díj (2010)

Józsefvárosban, a Nemzeti Színházban dolgozott.

Józsefvárosban dolgozott.

Józsefvárosban élt

Családjával szerény körülmények között laktak a Práter utca egyik bérházában. Tehetségének köszönhetően kitört és az amerikai némafilmek egyik legnagyobb magyar sztárjává vált. Munkásságát csillaggal jutalmazták a hollywoodi hírességek sétányán. A hangosfilmek térhódításával színészkedése háttérbe szorult, azonban más területeken aktív maradt: jótékonysági alapítványt hozott létre a rászorulók megsegítésére, sőt az 1950-es években golfversenyeken is feltűnt versenyzőként.

1956-ban a forradalmi bizottság tagja, amiért később letartóztatták, Józsefvárosi Becsületkereszttel kitüntetett (2007)

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élt

a Százados úti Művésztelep alapító tagja, Józsefvárosban élt

Józsefvárosban nőtt fel

Józsefvárosban nőtt fel

Józsefvárosban született és nőtt fel, a 1968-1974 Józsefvárosi Művelődési Ház igazgatója, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetés tulajdonosa (1994)

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban született

Józsefvárosban élt

róla kapta nevét a Berzsenyi utca

az egykori Nemzeti Színház halhatatlan képviselője.

Józsefvárosban dolgozott

A józsefvárosi pedagógus és zongoraművész hazai és nemzetközi szinten egyaránt ismert személyiség volt. Több olyan zenei eszközt is köszönhetünk neki, melyek segítették a zeneoktatás gyakorlatát.

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott

a Százados úti művésztelelp alkotója, Józsefváros Díszpolgára (2010)

Józsefvárosban dolgozott

Józsefváros polgármestere 1993-2009 között, volt SZDSZ-es politikus

a Bárka Színház tagja, Józsefváros Díszpolgára

Józsefvárosban született

a Százados úti művésztelep egyik alapítója

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban élt, dolgozott

a Százados úti művésztelepen dolgozott

a Százados úti Művésztelep egyik alapító tagja

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élt, kétszeres Kossuth-díjas író

Hazai és nemzetközi szinten elismert énekesnő volt, aki több mint 50 éven át lakott Józsefvárosban, a Stáhly utca 2/A szám alatt. Emlékét a ház falán tábla őrzi. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

a Ganz Villamossági Gyár Igazgatója, róla kapta nevét a Déri Miksa utca

Családjának a Mátyás tér közelében, a Dankó utcában volt üzlete. Ő maga is a kerületben dolgozott. A romákkal való szociális munka úttörője. A rendszerváltást követően az akkori Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben dolgozott nevelőszülői tanácsadóként. Kezdeményezte, hogy az Intézet nyújtson segítséget roma családoknak ahhoz, hogy hivatásos nevelőszülők lehessenek, ennek érdekében pedig tanfolyamokat is szervezett.

Az 1904-ben alapított Feministák Egyesületének egyik oszlopos választmányi tagja, a Népszínház utca 21. szám alatt lakott. Az egyesület titkáraként egyik fő szervezője volt az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszusnak. Rendszeresen publikált az első hazai feminista lapban: A Nő és a Társadalomban

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban dolgozott

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosért Díj (2010)

Józsefvárosi Becsületkeresztes

ő építette meg Pucher József építésszel a Bókay Palotát, amely a Múzeum u. 9.szám alatt található

Józsefvárosban nőtt fel, A Magyar Rádió munkatársa, Józsefvárosi Becsületkereszt (2009)

A Baross utca 4-es számú házban élt. 1908-ban iratkozott be az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára, ahol elsőként szerzett diplomát nőként. Hazai és nemzetközi szinten egyaránt ismert növényi akvarelljeiről és tusrajzairól. Több mint négyezer növényfestményt és -rajzot készített, melyek különböző tudományos könyvekben találhatók. Mindezek mellett 15 éven át gyűjtötte és csíráztatta a növények magvait, hogy azok lerajzolásával elkészíthesse a hazai botanikai irodalomban egyedülálló alkotását, a csírahatározót.

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban született és nőtt fel, a Kálvária téri Jó Pásztor kápolna lelkésze, Külső-Józsefváros káplánja 1977-1980

Józsefvárosban élt és dolgozott, Újjáépítési miniszter (1946-1947) A Kossuth-híd tervezője (1945) A Műszaki Egyetem tanára Széchenyi-díj (1996) Józsefvárosi Becsületkereszt (1996) Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (2006)

Józsefvárosban lakott és dolgozott, Az ELTE Francia Tanszék vezetője (1970-1990), Kutatási területe Villon és a számok szimbolikája, a francia középkor és reneszánsz irodalom illetve művelődéstörténet. Francia Köztársaság Akadémiai Pálmák (1978) Akadémiai Díj (1983) posztumusz Józsefvárosi Becsületkereszt (2008)

A Rökk Szilárd utcában született, sokáig a József körút és az Üllői út kereszteződésében álló Thurn-Rumbach bérház lakója volt. Foglalkozását tekintve szülész-nőgyógyász orvosdoktor, a nőgyógyászati műtéttan egyetemi magántanára, a Magyar Véreb Egylet egyik alapítója és első ügyvezető elnöke, vadászíró és kinológus volt, de az ornitológia területén is alkotott.

Józsefváros Díszpolgára, a SOTE rektora

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban élt és dolgozott

Józsefvárosban élt és dolgozott.

Józsefvárosban nőtt fel

Vörösmarty jó barátja, Józsefvárosban élt

Józsefvárosban született és nőtt fel, 1958-ban jelent meg az első novelláskötete, A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből) Kossuth-díj (1975) Józsefvárosi Becsületkereszt (1994)

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban dolgozott

A kisgyermekek zenei nevelésének meghatározó alakja volt, munkásságát hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerték. A józsefvárosi Csobánc utcai óvodában tartott zeneóvodai foglalkozásokat ötven éven át. Fontosnak tarotta a a zeneileg fogékony gyermekek támogatását a szerény anyagi körülményeik ellenére is. Számos szakkönyv és dalgyűjtemény megszületését köszönhetjük neki.

Józsefvárosban élt, több írása is a kerületben játszódik

Józsefvárosban született

Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban született

Józsefvárosban dolgozott

A Magyar Rádió munkatársa

ő építette meg Ybl Miklóssal a Festetics Palotát, amely a Pollack Mihály tér 10. szám alatt található

ő építette a Wenckheim Palotát, a Szabó Ervin tér 1. alatt, azaz a Szabó Ervin Könyvtárat

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott

ő építette a Népszínház utca 2-10 sarokházat, mely ma többek között a Műszaki Főiskolának ad otthont

Részt vett az 1956-os sebesültek ellátásában, valamint a titkos börtönök felderítésében. Aktív tagja volt a Vajdahunyad utcai ellenállásnak. A gépmunkásnő csupán 27 éves volt, amikor a Népbírósági Tanács ítélete alapján kivégezték, miután amnesztiában bízva visszatért Magyarországra.

Józsefvárosban dolgozott, a mai napig működik a kerületben a róla elnevezett kórház, a Heim Pál Gyermekkórház

Bár az egyre szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették családjának életét, sok családtagjával és barátjával ellentétben túlélte a holokausztot. A Széchenyi-díjas filozófus sok éven át volt a Gutenberg-ház lakója. Hazai és külföldi egyetemeken egyaránt tanított. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választotta.

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban lakott

Józsefvárosban plébános volt

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban élt

Az olimpikon Józsefvárosban született. Nem töltötte be a tizedik életévét, amikor elkezdte gyakorolni a sportlövészetet, tizenhárom évesen pedig már versenyeken is részt vett. Olimpiai aranyérmét 2004-ben szerezte Athénban, de emellett sok Európa-bajnokság és világbajnokság díjazott versenyzője volt. Megalapította a Igaly József Lövészklubot. 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől.

Olimpia-ezüstérmes és bronzérmes, Európa bajnok, Józsefvárosban él

1956-os forradalom mártírja

1956-os forradalom mártírja

Az ismert televíziós személyiség gyermekkorát a Tisztviselőtelepen töltötte. A műsorvezetés mellett újságíróként és rádiósként is találkozhattunk vele, de médiatanácsadással is foglalkozik. Fontosnak tartja, hogy műsorai értéket képviseljenek és valós személyiségeket mutassanak be. Hepehupa című könyvében nem csupán életéről, hanem a rendszerváltás médiára gyakorolt hatásairól is ír. Munkásságát Pro Európa díjjal jutalmazták.

az egykori Nemzeti Színház egyik legkiemelkedőbb tagja volt

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író és költő. Édesanyja sokáig óvta a külvilágtól, így már gyermekkorában a könyvek felé fordult. A megélhetés érdekében könyvelőként dolgozott, és csupán 1956-ban jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára. Diplomaszerzése után a nyolcadik kerületi Jázmin utcai általános iskolában tanított. Harmincnégy éves volt, amikor megjelent első novellája, két évvel később pedig 4447 című regénye. Egy időben az Írószövetség alelnöke, később pedig elnöke is volt. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Józsefvárosban élt

Erdélyi keramikus családból származik. Első kisplasztikáját 11 évesen formázta. Húsz éves volt, amikor áttelepült Magyarországra. Több mint kétszáz egyéni és csoportos kiállításon vett részt, alkotásai a tengerentúlon is ismertek. Ábrázolásainak központi témája a népi hagyomány és a magyarság. Műteremlakása a Stáhly utca 15-ben található. Több elismerést is kapott, mint például a Női Esélyegyenlőségért díjat és a Világ Magyarságáért Művészeti díjat.

Józsefvárosban tanult

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban lakott

Józsefvárosban született

Józsefvárosban, a Szentkirályi utcában élt

Az első magyar nő, aki közügyekről írt. A Szentkirályi utca 23-ban élt családjával. Lányaitól elvárta, hogy a háziasszony szerep mellett szakmát is tanuljanak, ő maga pedig cselédjeivel együtt dolgozott, egyenlő félként kezelve őket. Otthonában gyakran megfordultak a kor szellemi vezetői, Kölcsey mellett például Vörösmarty Mihály és Wesselényi Miklós.

A Szentkirályi utca 23-ban nőtt fel, ahol olyan vendégek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc vagy Katona József, aki náluk írta meg a Bánk bánt. Szüleinek hála lehetősége volt az állandó önképzésre. Először házvezetőként, később leánynevelőként dolgozott. Az 1846-ban nyílt miskolci nőnevelő intézet vezetője volt. Fontosnak tartotta, hogy az oktatás minél szélesebb rétegek számára váljon elérhetővé.

Józsefvárosban lakott

Hétköznapjainak jelentős részét Józsefvárosban töltötte, hiszen itt élt és dolgozott. A Magyar Rádió örökös tagjává választotta. Munkásságát 1995-ben Aranytoll-díjjal jutalmazták. Érdekesség, hogy Nagy Imre titkárnőjeként is dolgozott.

háromszoros olimpiai bajnok Józsefvárosban született

Józsefvárosban, a Szentkirályi utcában élt pár évig, s ezidő alatt írta meg többek között a Bánk Bánt

az Orczy Fórum Városközpont tervezője

A színésznő Józsefvárosban élő családja művészetkedvelő volt, gyakran látták vendégül művész barátaikat. Ő maga az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában tanult énekelni, első színpadi megjelenése pedig egy táncdalfesztiválon volt. Tanulmányait később a Színházi- és Filmművészeti Főiskola musical szakán végezte. Vidéki és fővárosi társulatban egyaránt játszott, de zsűritagként látható volt a képernyő Megatánc című műsorában is.

Józsefvárosban a Népszínház utca 22-ben lakott, 1907 és1921 között.

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban él

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban élt, dolgozott

Koppány Zoltán Budapesten született 1943-ban. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte építész szakon. A nyolcvanas évek elején Makovecz Imrével és Nagy Ervinnel közösen alapította meg a MAKONA tervezőirodát. 1990-ben választotta Józsefváros Képviselő-testülete polgármesterré. Vezetése alatt az önkormányzati rendszer kialakításán dolgozott. 2 évvel később lemondott a kerület vezetéséről, Csécsei Béla követte a polgármesteri székben. 2011-ben megalapította a Van holnap! Zsákos Alapítványt a vastagbélrák elleni küzdelem jegyében. Hosszan tartó súlyos betegség után 70 éves korában hunyt el.

Józsefvárosban dolgozott

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban lakott

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban, a Teleki téren nőtt fel

Józsefvárosban élt, nevét utca viseli

Józsefvárosban él

Jókai felesége, Józsefvárosban élt

Szociológusként nem csak a vidéki városok, hanem Józsefváros roma közösségeivel is foglalkozott. Alapítója volt a Menedék Bizottságnak, mely egy ideig lakásán, a Déri Miksa utca 16-ban működött. A szervezet célja a Ceausescu-féle Romániából érkező menekültek megsegítése volt. Részt vett a Wesley János Főiskola szociális munkásokat képző szakának létrehozásban.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a Vas utca 2/b szám alatt élt több mint harminc éven át. A színpad mellett a filmvásznon is szerepelt, versmondóként és szinkronhangként egyaránt ismert volt. Gyűjtötte a porcelán tigriseket, lakása tele volt velük.

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosról szóló helytörténeti könyvek szerzője, a József utcai híres műteremház tulajdonosa

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban született és lakott haláláig. 1956-ban a Práter utcai iskolában nemzetőr. Nagy Imre Érdemrend (2006) Józsefvárosi Becsületkereszt (2007) kitüntetés tulajdonosa

Józsefvárosban élt, mikor Magyarországon tartózkodott

Tanulmányait a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte. Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett "Telehor" volt.

Józsefvárosban lakott

A kommunista diktatúra alatt Józsefvárosban, a Tolnai Lajos utcában raboskodott (1949 és 1954 között)

Józsefvárosban, a József krt-n élt, a Pál utcai Fiúk írója

Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban tanult

Józsefvárosban él

Verseket, esszéket és regényeket egyaránt írt. Férjével közösen alapította az Újhold című irodalmi folyóiratot. Munkatársa volt a Köznevelés pedagógiai folyóiratnak, emellett pedig tanárként dolgozott a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban. Munkásságát nemzetközi szinten is elismerték, gyakran volt írótalálkozók és felolvasóestek vendége.

Józsefvárosban született

Józsefvárosban dolgozott

róla nevezték el az Orczy Teret

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban lakott

Józsefvárosban, a Múzeum krt-on élt néhány évig, és tanult

Józsefvárosban a Horánszky utcában lakott. Kossuth-díj (1980)

A tervező grafika minden területén alkotott, több mint 20 város címerét Ő tervezte, 60 éven át lakott a Baross utcában

Corvin közi felkelő

Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

A nemzet színésze. Kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, aki számos díjat és kitüntetést kapott. Filmekben és a színpadon egyaránt szerepelt, de több slágert is kötünk a nevéhez. Egy Tömő utcai pincelakásban született, gyermekkorát is itt töltötte. Családjával nehéz körülmények között éltek, a művésznő e szegény közegből emelkedett ki sokszínű tehetségének köszönhetően.

Józsefvárosban dolgozott

1912-1922-ig Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban élt

ő tervezte a Keleti Pályaudvar épületét

Józsefvárosban a Nagyfuvaros utcában született

Józsefvárosban, a Tisztviselőtelepen él, 2009-ben Prima Primissima díjas, Józsefvárosi Becsületkereszttel kitüntetett (2010)

Józsefvárosban dolgozott

orvos

a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezője, Józsefvárosban a Rókus kórházban dolgozott

Józsefvárosban született

Bárka Színház Igazgatója

az egykori Nemzeti Színház kiemelkedő alakja volt

Az első magyar női országgyűlési képviselő, valamint a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója. 1942-től az egész országban kurzusokat szervezett, melyek célja a keresztény értékrend hirdetése volt a hitleri propagandával szemben. Sokan köszönhetik neki életüket, hiszen utasítására több rendházban is bújtattak üldözötteket, mint például Heltai Jenőt vagy Gyarmati Fannit, Radnóti Miklós feleségét. Emigrációba vonult, az USA-ban halt meg, temetése is ott volt. 2021 decemberében temették újra a Fiumei Úti Sírkertben.

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban nőtt fel

Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban dolgozott

A köztudatban általában Petőfi özvegyeként hivatkozunk rá, pedig ő maga is hozzájárult a magyar irodalmi élet gazdagságához: költőként, íróként és fordítóként tevékenykedett. A párizsi trikolór mintájára ő készítette el először a később ismertté vált kokárda első példányát. Érdekesség, hogy rendszeresen viselt nadrágot, valamint szivarozott, ami korántsem volt szokványos környezetében. 1867-ben költözött a mai Horánszky utcába, ahol 1868-ban bekövetkezett haláláig élt.

Zsidó származású ejtőernyős és költőnő. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Az angol hadsereg ejtőernyősnek képezte ki a magyar zsidóság deportálásának megakadályozása céljából. Küldetése sikertelen volt, elfogták és megkínozták, végül pedig golyó általi halálra ítélték. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla.

Józsefvárosban született, élt és alkotott

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban tanított

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott.

1956-os forradalom mártírja

Nem csupán festményeket, hanem bronz portréérméket és plaketteket is készített. Ezek közül kettővel Budapesten is találkozni. Az egyiket Pilinszkyről, a másikat Erki Editről mintázta, ez utóbbi Józsefvárosban, a Horváth Mihály tér 13. szám alatt található.

A Máté Péter-díjjal kitüntetett színésznő és énekesnő pályája Józsefvárosból indult: óvodás volt, amikor az Erkel Színház munkatársai statisztákat kerestek. Ők fedezték fel az akkor még kisgyermekben rejlő tehetséget. Kezdetben énektanárnak készült, de a konzervatóriumban ismét felfigyeltek tálentumára. Évekig énekelt külföldön, Magyarországra visszatérve pedig további sikereket halmozott. A színpad mellett gyakran látni a képernyőn is.

Józsefvárosi lakos, közreműködött a koronázási jelvények azonosításában és hazszállításában

Józsefvárosban él

Józsefvárosban töltötte utolsó éveit

Józsefvárosban élt

Sokan álnevét, a Török Sophiet ismerik. A modern magyar irodalom jelentős képviselője, a Nyugat folyóirat rendszeresen közölte írásait. Férjével Babits Mihállyal, a Reviczky utcában élt, ami irodalmi szalonként működött: felolvasóesteket, baráti összejöveteleket szerveztek, melyek színesítették a magyar kulturális életet.

Józsefváros díszpolgára

A Magyar Tudományos Akadémia tagja, róla kapta nevét a Teleki László tér

A nyolcadik kerületi Szent Szív Katolikus Gimnáziumban érettségizett. 1920-ban szerzett diplomát a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán, 1924-ben doktorált, majd az amerikai clevelandbe költözött. Először munkatársa, később pedig vezetője volt a clevelandi Biofizikai Intézetnek. A kutatás mellett tanított az MIT-n és a New York-i egyetemen is, állami tengerészeti és űrkutatási programokban is részt vett. Napkirálynőnek hívják, mivel pályája a napenergia hasznosítása köré épült. A farmok áramellátása mellett foglalkozott a fűtés szempontjából passzív házak létrehozásával, valamint a tengervíz ívóvízzé alakításával. Megalkotta a napenergiával működő sütőt, ami elsősorban a szegényebb országokban volt népszerű, ez pedig hozzájárult az elégtelen sütésből eredő betegségek visszaszorításához. Húsz, a környzetevédelem szempontjából is fontos szabadalmat nyújtott be, az utolsót közel 90 éves korában. 94 évesen tért vissza Magyarországra.

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban lakott

Ő építette meg Ray Rezsővel a Törley Palotát, amely a Bródy Sándor u. 16. szám alatt található

Józsefvárosban dolgozott

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalapítója volt, mely egy konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezet. Több könyve megjelent, melyek nemzetközi szinten is ismertek voltak. 1932-ben az írónő személyesen köszöntette Benito Mussolinit és az olasz fasizmust. 1937-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték. Az írónő a Kőfaragó utca 3. szám alatti házban lakott, amelynek falán megemlékeznek róla. Az őt ábrázoló szobor innen nem messze, a Szent Rókus Kórház előtti parkban található.

Kossuth-díjas magyar énekes, aki a Puskin utca 24-ben lakott. Életét a magyar népdalkincs népszerűsítésének szentelte. Járta az országot annak érdekében, hogy ez az örökség minél szélesebb réteghez eljusson.

Babits Mihály felesége, Józsefvárosban élt

1956-os forradalom mártírja

1956-os forradalom mártírja

1956-os forradalom mártírja

1956-os forradalom mártírja

Józsefvárosban élt

Józsefvárosban született

Józsefvárosban dolgozott

Józsefvárosban él

Józsefvárosban élt, dolgozott

Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetettje

Ő építette fel többek között a Pálffy Palotát ( Reviczky u. 2) gróf Pálffy Jánosnak