Takács Éva író, a nők művelődésének és jogainak harcosa, az első magyar nő, aki közügyekről írt.
Szülei halálát követően, 17 évesen nehéz, kétkezi munkákat és lányok tanítását is elvállalta a család megélhetése érdekében.
Később férjével, Karacs Ferenc rézmetsző-térképésszel Ősz utcai (ma Szentkirályi utca) otthonukban a kor kiváló művészeit látták vendégül, szalonjukban élénk volt a társasági élet. Megfordult náluk Kazinczy, Kisfaludy, Vörösmarty, Katona József néhány évig náluk is lakott.
A kor ünnepelt színésznői – köztük Déryné és Laborfalvi Róza – is gyakori vendég volt náluk.
A Tudományos Gyűjteményben szépirodalmi dolgozatai és elbeszélései jelentek meg, ezenkívül színikritikákat is írt. Szót emelt a nők egyenjogúsága mellett, fontosnak tartotta a lányok iskoláztatását, képzését.
Karacs Ferencné Takács Éva írásait itt olvashatja: https://real-eod.mtak.hu/7998/2/MTA_Konyvek_867500_1.pdf
Felhasznált irodalom:
- Fábri Anna: Az irodalom magánélete Magvető Könyvkiadó Bp., 1987.
- Konrádyné Gálos Magda: Irodalmunk hajdani hajlékai Pesten II. Irodalmi szalonok és összejövetelek a 18. század végén és a reformkorban In: Budapest 13. évfolyam 10. szám (1975.)
- Takáts Éva: Karacs Ferencné élete In: Café Bábel 11. évfolyam 41. szám Napló (2001.)