Új lakásrendeletet fogadott el a Józsefvárosi Önkormányzat

event_available Utolsó frissítés:

A Józsefvárosi Önkormányzat 2021-ben új lakásrendeletet alkotott, azonban ezzel kapcsolatban Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felhívást fogalmazott meg a rendelet címében található formai hiba miatt, ezért a képviselő-testületnek új rendeletet kellett alkotni. A 2022. október 20-án elfogadott rendelet nemcsak a Kormányhivatal által kifogásolt részeket módosítja, hanem a rendelet elmúlt egy éves gyakorlati alkalmazása során felszínre került problémákat is orvosolja. Ezen felül az új rendelet egy új szociális lakbérkonstrukció bevezetését is szabályozza, amely 2023. január 1-től lép életbe. A módosításokkal a Józsefvárosi Önkormányzat célja az átláthatóbb, hatékonyabb és egyben méltányosabb lakásgazdálkodás feltételeinek megteremtése. A rendelet jelentősebb változásait a 2021-ben elfogadotthoz képest alább foglaljuk össze.

Szociális lakbérszámítás módszerének felülvizsgálata

A jelenlegi lakbérrendszer ötféle lakbértípust különböztet meg: a piacit, költségelvűt, szociálist (szociális I), szociális III-at (mely a szociális lakbér 20%-a) és a két szociális kategória közötti lakbértámogatási konstrukciót (szociális II). A szociális lakbér megállapítását 1 éves időtartamra igényelhetik a bérlők, melynek mértékét (illetve azt, hogy a három „szociális” konstrukció közül melyik kategóriába esik az igénylő) a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. a háztartás összetételének és összjövedelmének vizsgálatát követően állapítja meg a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme alapján. Ennek kiszámítása egy súlyozási skála alapján történik. A jelenleg alkalmazott súlyozás a tapasztalatok alapján hátrányosan érinti a kislétszámú (1-2 fős) családokat a nagyobb háztartásokhoz képest.

Az új rendeletben 2023. január 1-től a töredezett és következetlen támogatási rendszer helyett egységes szociális lakbérkonstrukció lép életbe, amely a költségelvű lakbérhez képest nyújt további támogatást a szociális lakbért fizetők számára. Emellett, annak érdekében, hogy a támogatások különböző összetételű háztartások közötti elosztása igazságosabbá váljon, a fogyasztási egységek súlyozását is átalakítjuk és ezzel egyidejűleg a szociális lakbérre való jogosultág felső jövedelmi határát is megemeljük. Háttérszámítások alapján a változtatások következtében kb. átlagosan 2%-kal növekszik majd a jelenleg szociális lakbért fizető bérlők lakbére. Fontos, hogy a 2023 január 1. előtt megállapított szociális lakbérek mértéke a jogosultság lejártáig nem fog változni, tehát az új rendszer csak az új szociális lakbér igény esetén kerül alkalmazásra. Mivel a rendszer egy új logika alapján számolja ki a szociális lakbér mértékét, előfordulhat, hogy egyes bérlőknek csökken, másoknak viszont a 2%-nál nagyobb mértékben növekszik majd a lakbére. A nem szociális lakbért fizető bérlők, vagyis a költségelvű vagy piaci lakbért fizető háztartások lakbére nem fog változni.

Lakáscsatolások

Az új rendeletben a JGK Zrt. feladatai között rögzítettük a megüresedő lakások csatolási lehetőségeinek vizsgálatát annak érdekében, hogy több nagyobb alapterületű lakás létrehozására legyen lehetőség.

Közszolgálati bérlők

A rendelet alkalmazásának tapasztalatai alapján megkönnyítettük, hogy a közszolgálati bérlők nyugdíjazásuk esetén, illetve különös méltánylást igénylő élethelyzetben kérelmezhessék egy új, nem közszolgálati bérleti szerződés megkötését.

Minőségi lakáscserék

Korábban új szabályozást vezettünk be olyan minőségi lakáscserék esetén, ahol az új lakás bérbevétele felújítási kötelezettséggel jár a bérlő számára. A korábbi rendelet alapján a minőségi cseréről szóló megállapodás megszületésével egyidőben a bérlő eredeti bérleti szerződése megszűnt, és az új lakásra vonatkozó bérleti szerződés lépett érvénybe. A felújítási kötelezettség miatt azonban a bérlő az új lakás felújítási munkálatainak befejezéséig az eredeti lakásban maradt annak ellenére, hogy erre vonatkozóan már nem volt érvényes bérleti szerződése. Az új rendelet alapján a minőségi cseréről szóló megállapodást követően a bérlő eredeti bérleti szerződése egészen a szükséges felújítási munkálatok befejezéséig érvényben marad, az új lakásra vonatkozóan pedig erre az időtartamra használati szerződést köt vele a JGK. Az új bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő az eredeti lakását megfelelő állapotban adja le, illetve az új lakását megfelelő állapotra újítja fel.

Lakáskiürítések épületbontások miatt

Az új szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy a Vagyongazdálkodási Terv alapján bontandóként megjelölt önkormányzati bérházak kiürítése gördülékenyebben és méltányosabban működjön.

Egyrészt az Önkormányzatnak eddig is az volt a gyakorlata, hogy az ezekben az épületekben élő és valamilyen okból jogcím nélkülivé vált lakáshasználók esetében minél több esetben találjon olyan megoldást, amely a jogcím helyreállítását és a használó új lakásban történő elhelyezését eredményezi. Az új szabályozás lehetővé teszi ezentúl, hogy a szociális ügyekben illetékes bizottság döntése alapján egy éves határozott idejű használati szerződés megkötése mellett olyan jogcím nélküli lakáshasználókat is el tudjon helyezni az Önkormányzat, akik esetében a jogcímesítés a kiürítés időpontjában valamilyen okból problémába ütközik.

Másrészt a rendelet részletesebben szabályozza azokat az eseteket, ahol az új lakás felújítási munkáira vonatkozóan beruházási megállapodást kell kötni a kiköltöztetésre kerülő bérlővel. Az eddigi szabályozás alapján ez olyan esetekben volt lehetséges, ha a cserelakás nagyobb szobaszámmal rendelkezett. A továbbiakban ez akkor is lehetővé válik, ha a lakás legalább 15 m2-rel nagyobb alapterületű. A rendelet rögzíti, hogy a bérbeadói feladatok közé tartozó munkák nem háríthatók a bérlőre. Az új szabály több szabadságot ad a JGK, illetve a bérlő számára a cserelakásról szóló megállapodás megkötésére és lehetőséget teremt a bérlő számára, hogy a jövőbeli bérleményét a saját igényei szerint alakítsa ki.

Valótlan adatok közlése

A rendeletben szigorodott a lakáspályázatban vagy bérbeadás iránti kérelemben valótlan adatok közlésére vonatkozó szabály. A továbbiakban olyan személlyel, aki a háztartás összetételére, szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt egy évig nem lehet bérleti szerződést kötni. Jelenlegi szabályozásban ez fél év.

Méltányolható lakásnagyság

A Rendelettervezetben ésszerűbbé és méltányosabbá tettük a méltányolható lakásigényre vonatkozó szabályozást. A korábbi rendeletben az egy és két fős háztartások esetében egységesen másfél szoba volt a lakásigény felső határa. A jövőben az egyfős háztartások esetében egyszobás, két és három fős háztartások pedig legfeljebb két lakószobás lakás lesz az irányadó méltányolható lakásnagyság mértéke, mely alól a Bizottság adhat felmentést.

Az új rendelet itt érhető el >>>

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!