A Csarnok negyed rejtett kiskertjei

Utolsó frissítés: (Létrehozva: )

A Csarnok negyed rejtett kiskertjei

Szemerkélő esővel indult az október, de ez nem mindenkit tántorított el attól, hogy részt vegyen a Kiskertek nyomában elnevezésű sétán. A séta során arról láthattunk pár példát, hogyan lehet közösségi összefogással alakítani a környezetünket.

A gyülekező a József utca 37. szám alatti Martsa kertben volt. A kert Martsa Piroska családjának nevét viseli. Eredetileg az ő édesapjáé volt az egykori kőfaragó műhely, egészen 1949 óta. A műhely 1898-ban épült és a Seenger család tulajdonában volt az egész tömböt magába foglaló komplexum. A Seenger Béla műhelyében készített alkotásokat az Operaház, és a Parlament építésekor is felhasználták, és számos híres művész megfordult a műhelyben. Az épület egyik termében Ferenczy Béni falrajza látható, ami eredeti formájában fennmaradt. A műhelynek van egy belső udvara, ahová még Piroska édesanyja ültette el a fákat, amelyek mára már hatalmasra nőttek. A kertben többek között van fügefa, selyemfenyő, eperfa és japánakác is.

A Martsa kertből a Tavaszmező utca 2. felé vettük az irányt, ahol a lakóközösség a Fővárosi Önkormányzat által kiírt Égig érő fű pályázaton elnyert támogatásból megújította az egész belső udvart. Az itt lakók megmutatták, hogy 5 szomszéd összefogásával, 8 köbméter földdel, magaságyások építésével és beültetésével milyen sokat változott a korábban kopár társasházi udvar. A magaságyások alatt ráadásul felszedték a burkolatot, hogy a növények gyökere mélyebbre tudjon hatolni, ezáltal nagyobbra tudjanak nőni, és ellenállóbbak legyenek szárazság idején. A lenti magaságyásokba árnyéktűrő növényeket választottak, az emeletre pedig leandereket tettek, kihasználva az udvar adottságait. Ezenkívül még 60 darab balkonláda teszik még szebbé az emeleteket. Elmondásuk szerint a közös kertészkedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy igazi lakóközösség alakult ki a házban, ahol ki-ki a maga módján részt vesz a közös ügyekben.

A séta következő állomása a Nap utcai panelházak közötti kiskert volt. Kerner Alíz lakó elmesélte, hogy hogyan alakult ki ez a kert. A nyolcvanas évek végén a két panelház között az építkezés után visszamaradt törmeléket a lakók saját maguk hordták el, hogy helyette növényeket ültessenek. A kezdeményezők az itteni házakban lakó idősebb urak voltak, akik sok energiát fektettek abba, hogy kialakuljon a kert. Hozzájuk csatlakozott később Alíz és szomszédai. A kert a Nap utca 35-39. között húzódik, több részre van osztva, és mindegyiket az adott lépcsőházban lakók gondozzák. Alízék kertjéhez három embernek van kulcsa, akik rendszeresen gondozzák a kertet. Bár nem mindenki veszt részt a kertészkedésben, a lakók hozzá szoktak járulni a nagyobb költségekhez. A résztvevők végül átsétáltak a Dankó utca 7-be, ahol az otthani lakók belső udvarát nézhették meg.

A Kiskertek nyomában sétát Mező Ágnes szervezte, aki az Ötletcsarok pályázat egyik nyertese volt.

A három állomásos zöld séta ezzel véget ért, aki kíváncsi milyen volt a többi itt és itt elolvashatja.

Weboldalainkon sütiket és egyéb internetes technológiákat használunk azért, hogy jobbá tegyük a böngészési élményt. Kérjük, hogy olvassa és fogadja el adatvédelmi tájékoztatónkat.!