Röviden a beruházásról

Háttér:
A Családbarát Mobilitási Program egyik eleme a mikromobilitási pontok (MMP) kialakítása volt. A kerületben régóta fennálló probléma volt a mikromobilitási eszközök rendezetlen tárolása és az elégtelen tárolókapacitás – legyen szó kerékpárokról vagy megosztott közösségi e-rollerekről. A kerületi Mikromobilitási Pont Program keretében Józsefvárosban jelentek meg először hivatalos, a BKK Zrt. típustervei alapján készült mikromobilitási pontok, és nálunk épült ki először a hálózat a kerület majdnem egészén. Az egységes arculatú mikromobilitási pontokon saját és megosztott kerékpárokat, rollereket és más eszközöket lehetett leparkolni. Hosszas előkészítést követően, az „inkluzív mobilitás” céljából, 2022 tavaszán öt új generációs Bubi ponttal is bővült a kerület. Ezek integrált mikromobilitási pontok voltak, ahol minden eszköznek helyet biztosítottak. Négy új pont jelentős hiányokat tömött be a Bubi hálózatában olyan területeken, ahol több hátrányos helyzetű család élt, és számukra a közösségi kerékpározás vagy saját kerékpár használata a mobilitási lehetőségek szélesítését jelentette. A Program keretében a közterületi kerékpártámaszok száma megháromszorozódott. A megosztott elektromos rollerszolgáltatók az egyes pontokat közterülethasználati hatósági szerződések keretében használták, és a felhasználók az eszközöket kizárólag ezeken a pontokon helyezhették el. A szabályok mindkét jelenleg aktív szolgáltatóra egyaránt és azonos módon voltak érvényesek.

Főbb célok:
A Program kiemelt célja volt teret adni a kortárs és jövőbeni fenntartható városi közlekedésnek, az aktív mobilitásnak, valamint rendezett közterületeket biztosítani. A Mikromobilitási Pontok programja széles és összetett célrendszerben mozgott. A konkrét célok a következők voltak:

• A kerékpározás élményének javítása és a rollerkáosz megszüntetése.
• A megosztott gazdaság („sharing economy”) közvetett ösztönzése.
• Az „inkluzív mobilitás” elősegítése – a kerület minél szélesebb társadalmi rétegei számára elérhetővé tenni az aktív mobilitási lehetőségeket.
• Havi többmillió forintos közterülethasználati bevétel az önkormányzat számára.
• A tilosban parkolás mérséklése.
• Egységes fővárosi arculat és működés kialakítása.

Főbb műszaki tartalom:

• A MMP-ok a BKK típustervei alapján egységes fővárosi arculattal készültek, forgalomtechnikai eszközökből, kerékpártámaszokból és festett roller-, esetenként teherkerékpár-tárolási helyekből álltak, és 100-200 méteres távolságban helyezkedtek el egymástól.
• Kerületi területen több mint 100 pontot alakítottak ki, több mint 300 új kerékpártámasszal.
• Fővárosi területen 61 pont jött létre, amelyekbe folyamatosan helyeztek ki támaszokat.
• A pontok elhelyezkedését az Önkormányzat szakmai szereplői, cégei és intézményei, a körzetek egyéni képviselői, közlekedéstervező mérnökök, valamint a BKK és a Budapest Közút munkatársai, a Magyar Kerékpáros Klub és a szolgáltatók együttesen alakították ki.
• A hálózat és a konkrét elhelyezés szempontrendszere az 50-200 méter közötti távolságot, a biztonságos megközelíthetőséget, forgalomvonzó helyszíneket, közlekedésbiztonság növelését, jó beláthatóságot, könnyű észrevehetőséget, valamint a műszaki megvalósíthatóságot is figyelembe vette.

A beruházással kapcsolatos hírek, események