Célegyenesben a kerületi Mikromobilitási Pontok Program kivitelezése, új Bubi-pontok és velük együtt új kerékpáros forgalomtechnikai beavatkozások is történtek. A fővárosban elsőként Józsefvárosban épültek ki hivatalos, BKK-típusterv alapján készült mikromobilitási pontok (MMP). Mára kiépültek ilyen pontok a hetedik kerület Nagykörúton belüli részén és hamarosan lesznek a hatodik kerületben is.

Mik azok az mikromobilitási pontok és hogy működnek?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már ősszel elkezdődött a Program. Az egységes arculatú mikromobilitási pontokon saját kerékpárokat, megosztott (azaz szolgáltatóktól kölcsönzött) rollereket és más mikromobilitási eszközöket lehet leparkolni ingyenesen, több helyütt van kijelölt teherbicikli tároló is. Május 2-től a megosztott elektromos rollereket már csak ezeken a pontokon helyezhetik el a kerületben a felhasználók.

Mi történik, ha valaki szabálytalanul helyezi el megosztott elektromos rollerét az utcán?

Aki ezt nem követi, tehát a megosztott elektromos rollereket a kerületben nem mikromobilitási ponton helyezi el közterületen, az pénzbírságra számíthat. A nem megfelelően elhelyezett rollerek szankcióit az önkormányzat mint a közterületek tulajdonosa a szolgáltatókkal rendezi. Tehát az önkormányzatnak a szolgáltató fizet bírságot a szabálytalanul elhelyezett e-rollerért, mely bírságot a szolgáltató ráterhelheti a felhasználóra – azonban ebbe már az önkormányzatnak beleszólása nincsen.

Hol lehet bejelenteni, ha szabálytalanul elhagyott rollert talál valaki a közterületen?

A Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek esetén a bejelentését a Józsefvárosi Közterület felé teheti meg a 0-24 órában elérhető zöld számon: https://jozsefvaros.hu/otthon/polgarmesteri-hivatal/szervezeti-egysegek/kozterulet-felugyeleti-ugyosztaly/

Miért jöttek létre a mikromobilitási pontok?

A program kiemelt célja teret adni a kortárs és a jövő fenntartható városi közlekedésének, biztosítani az aktív mobilitás kényelmét, valamint a rendezett közterületeket egységes fővárosi arculat és működés mellett. A pontok közterület-használati bevételt is generálnak az önkormányzat számára. Azaz: az élhető és klímabarát kerületben cél a rolleresek és kerékpározók számának növelése , de az eszközöket rendezett körülmények között kell tárolni és elhelyezni. A gondatlan felhasználók által széthagyott eszközök miatt az egész fővárosban sok a konfliktus a járdákon, a sűrűn elhelyezett mikromobilitási pontok erre úgy adnak választ, nem lehetetlenítik el a megosztott rollerezés egyik nagy előnyét, a „felveszem-megyek vele-lerakom” élményt.

Hogyan jöttek létre a pontok?

Az MMP-k a BKK típustervei alapján egységes fővárosi arculattal készülnek: forgalomtechnikai eszközökből, kerékpártámaszokból és festett roller-, valamint teherkerékpár tárolási helyekből állnak. A kerületi ponthálózatok és a konkrét elhelyezések egy összetett szempontrendszerben alakultak ki, ahol olyan kérdéseket vizsgáltunk szakértőkkel, mint az egyes pontok között 50-200 méter távolság, biztonságos megközelíthetőség (gyalogos konfliktusok minimalizálása), forgalom (csomópontok, forgalomvonzó bejáratok, intézmények), közlekedésbiztonság serkentése (utcasarkok beláthatósága gépkocsival), jól látható, észrevehető helyszínek és természetesen szempont volt a műszaki megvalósíthatóság is.

A BKK MMP-létesítési szándéka egyszerre merült fel a költségvetési fedezettel már rendelkező kerületi kerékpártámasz programmal, ezért ezeket a helyeket kiemelt prioritásként kezeltük a hálózatban. A pontok elhelyezkedésében közreműködtek a Józsefvárosi Önkormányzat szakmai szereplői, a Józsefvárosi Önkormányzat cégei és intézményei, a BKK kollégái, a körzetek egyéni képviselői és  a Magyar Kerékpáros Klub, de tettek javaslatot rollerszolgáltatók is. A pontok pontos helyét megtekinthetik az alábbi térképen: bit.ly/mmp_jozsefvaros

Zavar, hogy mikromobilitási pont jött létre olyan helyen, amivel nem értek egyet. Mit tudok tenni?

A 103  józsefvárosi tulajdonú mikromobilitási ponttal kapcsolatos lakossági reakciókat folyamatosan fogadjuk, és örülünk a pozitív fogadtatásnak, hiszen ezek kialakításával egy krónikus probléma megoldására törekszünk. A fent leírt összetett forgalomtechnikai, urbanisztikai és közlekedésbiztonsági szempontok alapján kialakított  mikromobilitási pontok hálózatát véglegesnek tekintjük, ezek elhelyezésébe már nincs lehetőség beleszólni.

Miért vannak a pontok olyan helyeken, ahol korábban parkolóhely volt?

Többen kérdezték, hogy miért adott parkolóhelyen, vagy éppen egy adott helyen létesült egy MMP egy szélesnek tűnő járda mellett.  Sokszor nem volt garantálható a pont biztonságos és konfliktusmentes megközelítése másképp, még hosszas mérlegelés után sem, de előfordulhatnak más szempontok is, pl. optimális térhasználat, vagy jobb hálózati elhelyezkedés. A mellékutcákban a kereszteződésekben való elhelyezés volt a szempont. Természetesen kifejezetten cél volt, hogy minél kevesebb parkolóhelyként hasznosuló terület legyen érintett, és eddig összesen 51 parkolóhelyen létesült Józsefvárosban MMP. Ez azt jelenti, hogy a kerület parkolóhelyeinek 0,004%-a, azaz 4 ezreléke adott teret a sokszínűbb mobilitásnak és köztérhasználatnak.

Hány pont jött létre eddig a kerületben?

Kerületi területen eddig 103 pont jött létre járdán és úttesten. Ezeken összesen több mint 300 új kerékpártámasz található. A kerületik pontok kialakítása a JGK Zrt. feladata. Ezeket a jövőben további pontok követik majd a különböző közterületmegújítási beruházások keretében, az egyes fennmaradt hálózati hiányok helyén, valamint a Százados negyed és Tisztviselőtelep területein. Fővárosi területen eddig összesen 61 pont jött létre, amelyek többségében egyelőre nincs kerékpártámasz. Ezeket a Budapest Közút létesítette, de jelentős részben összhangban vannak a kerület által javasolt hálózati helyszínekkel. Kerékpártámaszok hiányában ezeknek nem mindegyike működik teljes mikromobilitási pontként.

Jelenleg tehát a kerületben lévő pontok arculata különböző, nem csak a BKK-s típustervek szerinti, de természetesen a cél, hogy mielőbb minden pont megfeleljen az irányelveknek. A kivitelezések jelenlegi állása szerint 5 típus különíthető el a kerületben:

• kerületi tulajdonú területen járdán, meglévő kerékpártámaszoknál – ideiglenes kialakítással
• kerületi tulajdonú területen járdán, új támaszokkal BKK típusterv alapján
• kerületi tulajdonú területen úttesten, új támaszokkal BKK típusterv alapján
• fővárosi tulajdonú területen járdán, meglévő kerékpártámaszoknál – csak festéssel
• fővárosi tulajdonú területen járdán, vagy úttesten, kerékpártámasz nélkül

Mi az, hogy összetett mikromobilitási pont?

Hosszas előkészítést követően 2022 tavaszán 5 új Bubi ponttal is bővült a kerület. Ezek közül 4 jelentős hiányokat orvosolt a Bubi hálózatában olyan területeken, ahol a kerületben több hátrányos helyzetű család él, számukra a megosztott (szolgáltatóktól kölcsönzött, közösségi) kerékpározás a mobilitási lehetőségeik szélesítését jelentheti. Ezek az ún. összetett mikromobilitási pontok, ahol egyszerre le lehet rakni Bubikat, saját kerékpárokat, a megfelelő piktogram fölé megosztott rollereket és teherbringákat is.

Mindenkinek biztonságos és kellemes gyaloglást, kerékpározást, rollerezést és természetesen bármilyen más módon való közlekedést kívánunk!