Több bringa és roller – kevesebb káosz

event_available Utolsó frissítés:

Célegyenesben a kerületi Mikromobilitási Pontok Program kivitelezése, új Bubi-pontok és velük együtt új kerékpáros forgalomtechnikai beavatkozások is történtek. A fővárosban elsőként Józsefvárosban épültek ki hivatalos, BKK-típusterv alapján készült mikromobilitási pontok (MMP). Mára kiépültek ilyen pontok a hetedik kerület Nagykörúton belüli részén és hamarosan lesznek a hatodik kerületben is.

Mik azok az mikromobilitási pontok és hogy működnek?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már ősszel elkezdődött a Program. Az egységes arculatú mikromobilitási pontokon saját kerékpárokat, megosztott (azaz szolgáltatóktól kölcsönzött) rollereket és más mikromobilitási eszközöket lehet leparkolni ingyenesen, több helyütt van kijelölt teherbicikli tároló is. Május 2-től a megosztott elektromos rollereket már csak ezeken a pontokon helyezhetik el a kerületben a felhasználók.

Mi történik, ha valaki szabálytalanul helyezi el megosztott elektromos rollerét az utcán?

Aki ezt nem követi, tehát a megosztott elektromos rollereket a kerületben nem mikromobilitási ponton helyezi el közterületen, az pénzbírságra számíthat. A nem megfelelően elhelyezett rollerek szankcióit az önkormányzat mint a közterületek tulajdonosa a szolgáltatókkal rendezi. Tehát az önkormányzatnak a szolgáltató fizet bírságot a szabálytalanul elhelyezett e-rollerért, mely bírságot a szolgáltató ráterhelheti a felhasználóra – azonban ebbe már az önkormányzatnak beleszólása nincsen.

Hol lehet bejelenteni, ha szabálytalanul elhagyott rollert talál valaki a közterületen?

A Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek esetén a bejelentését a Józsefvárosi Közterület felé teheti meg a 0-24 órában elérhető zöld számon: https://jozsefvaros.hu/otthon/polgarmesteri-hivatal/szervezeti-egysegek/kozterulet-felugyeleti-ugyosztaly/

Miért jöttek létre a mikromobilitási pontok?

A program kiemelt célja teret adni a kortárs és a jövő fenntartható városi közlekedésének, biztosítani az aktív mobilitás kényelmét, valamint a rendezett közterületeket egységes fővárosi arculat és működés mellett. A pontok közterület-használati bevételt is generálnak az önkormányzat számára. Azaz: az élhető és klímabarát kerületben cél a rolleresek és kerékpározók számának növelése , de az eszközöket rendezett körülmények között kell tárolni és elhelyezni. A gondatlan felhasználók által széthagyott eszközök miatt az egész fővárosban sok a konfliktus a járdákon, a sűrűn elhelyezett mikromobilitási pontok erre úgy adnak választ, nem lehetetlenítik el a megosztott rollerezés egyik nagy előnyét, a „felveszem-megyek vele-lerakom” élményt.

Hogyan jöttek létre a pontok?

Az MMP-k a BKK típustervei alapján egységes fővárosi arculattal készülnek: forgalomtechnikai eszközökből, kerékpártámaszokból és festett roller-, valamint teherkerékpár tárolási helyekből állnak. A kerületi ponthálózatok és a konkrét elhelyezések egy összetett szempontrendszerben alakultak ki, ahol olyan kérdéseket vizsgáltunk szakértőkkel, mint az egyes pontok között 50-200 méter távolság, biztonságos megközelíthetőség (gyalogos konfliktusok minimalizálása), forgalom (csomópontok, forgalomvonzó bejáratok, intézmények), közlekedésbiztonság serkentése (utcasarkok beláthatósága gépkocsival), jól látható, észrevehető helyszínek és természetesen szempont volt a műszaki megvalósíthatóság is.

A BKK MMP-létesítési szándéka egyszerre merült fel a költségvetési fedezettel már rendelkező kerületi kerékpártámasz programmal, ezért ezeket a helyeket kiemelt prioritásként kezeltük a hálózatban. A pontok elhelyezkedésében közreműködtek a Józsefvárosi Önkormányzat szakmai szereplői, a Józsefvárosi Önkormányzat cégei és intézményei, a BKK kollégái, a körzetek egyéni képviselői és  a Magyar Kerékpáros Klub, de tettek javaslatot rollerszolgáltatók is. A pontok pontos helyét megtekinthetik az alábbi térképen: bit.ly/mmp_jozsefvaros

Zavar, hogy mikromobilitási pont jött létre olyan helyen, amivel nem értek egyet. Mit tudok tenni?

A 103  józsefvárosi tulajdonú mikromobilitási ponttal kapcsolatos lakossági reakciókat folyamatosan fogadjuk, és örülünk a pozitív fogadtatásnak, hiszen ezek kialakításával egy krónikus probléma megoldására törekszünk. A fent leírt összetett forgalomtechnikai, urbanisztikai és közlekedésbiztonsági szempontok alapján kialakított  mikromobilitási pontok hálózatát véglegesnek tekintjük, ezek elhelyezésébe már nincs lehetőség beleszólni.

Miért vannak a pontok olyan helyeken, ahol korábban parkolóhely volt?

Többen kérdezték, hogy miért adott parkolóhelyen, vagy éppen egy adott helyen létesült egy MMP egy szélesnek tűnő járda mellett.  Sokszor nem volt garantálható a pont biztonságos és konfliktusmentes megközelítése másképp, még hosszas mérlegelés után sem, de előfordulhatnak más szempontok is, pl. optimális térhasználat, vagy jobb hálózati elhelyezkedés. A mellékutcákban a kereszteződésekben való elhelyezés volt a szempont. Természetesen kifejezetten cél volt, hogy minél kevesebb parkolóhelyként hasznosuló terület legyen érintett, és eddig összesen 51 parkolóhelyen létesült Józsefvárosban MMP. Ez azt jelenti, hogy a kerület parkolóhelyeinek 0,004%-a, azaz 4 ezreléke adott teret a sokszínűbb mobilitásnak és köztérhasználatnak.

Hány pont jött létre eddig a kerületben?

Kerületi területen eddig 103 pont jött létre járdán és úttesten. Ezeken összesen több mint 300 új kerékpártámasz található. A kerületik pontok kialakítása a JGK Zrt. feladata. Ezeket a jövőben további pontok követik majd a különböző közterületmegújítási beruházások keretében, az egyes fennmaradt hálózati hiányok helyén, valamint a Százados negyed és Tisztviselőtelep területein. Fővárosi területen eddig összesen 61 pont jött létre, amelyek többségében egyelőre nincs kerékpártámasz. Ezeket a Budapest Közút létesítette, de jelentős részben összhangban vannak a kerület által javasolt hálózati helyszínekkel. Kerékpártámaszok hiányában ezeknek nem mindegyike működik teljes mikromobilitási pontként.

Jelenleg tehát a kerületben lévő pontok arculata különböző, nem csak a BKK-s típustervek szerinti, de természetesen a cél, hogy mielőbb minden pont megfeleljen az irányelveknek. A kivitelezések jelenlegi állása szerint 5 típus különíthető el a kerületben:

  • kerületi tulajdonú területen járdán, meglévő kerékpártámaszoknál – ideiglenes kialakítással
  • kerületi tulajdonú területen járdán, új támaszokkal BKK típusterv alapján
  • kerületi tulajdonú területen úttesten, új támaszokkal BKK típusterv alapján
  • fővárosi tulajdonú területen járdán, meglévő kerékpártámaszoknál – csak festéssel
  • fővárosi tulajdonú területen járdán, vagy úttesten, kerékpártámasz nélkül

Mi az, hogy összetett mikromobilitási pont?

Hosszas előkészítést követően 2022 tavaszán 5 új Bubi ponttal is bővült a kerület. Ezek közül 4 jelentős hiányokat orvosolt a Bubi hálózatában olyan területeken, ahol a kerületben több hátrányos helyzetű család él, számukra a megosztott (szolgáltatóktól kölcsönzött, közösségi) kerékpározás a mobilitási lehetőségeik szélesítését jelentheti. Ezek az ún. összetett mikromobilitási pontok, ahol egyszerre le lehet rakni Bubikat, saját kerékpárokat, a megfelelő piktogram fölé megosztott rollereket és teherbringákat is.

Mindenkinek biztonságos és kellemes gyaloglást, kerékpározást, rollerezést és természetesen bármilyen más módon való közlekedést kívánunk!

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!