Négy 2022-es részvételi folyamatot értékelnek a Közösségi Részvételi Iroda munkatársai. Mit tanultunk? Mit csinálnánk másképpen?

Kik vagyunk?

A józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda célja a józsefvárosi közösségek erősítése és a helyi lakók bevonása a közös döntésekbe. Hiszünk abban, hogy közös tudással és érdemi párbeszéddel új, kreatív, hatékony és igazságos megoldásokat tudunk találni közös problémáinkra. Alapelveink, amelyek érvényesítéséért dolgozunk: közérthetőség, átláthatóság, akadálymentes hozzáférés, méltányosság, szolidaritás.

Annak érdekében, hogy megvalósuljon a józsefvárosiak korrekt, átlátható és hatékony tájékoztatása, célunk az ügyfélbarát tájékoztató felületek és csatornák kialakítása, valamint annak biztosítása, hogy az önkormányzati folyamatok közérthetőek és átláthatóak legyenek. Így érjük el, hogy minden állampolgár hozzájusson a számára fontos információkhoz.

Feladataink közé tartozik annak biztosítása, hogy Józsefváros vezetése érdemi konzultációs folyamatokat valósítson meg az olyan fontos döntések előtt, amelyek a lakók életét jelentősen befolyásolják. Szintén feladatunk azoknak az eseményeknek a megtervezése és támogatása, amelyek az Önkormányzat és a helyi közösségek közötti párbeszéd színterei lehetnek, ideértve a közösségi fogadóórákat és a közmeghallgatásokat is. Annak érdekében, hogy partneri viszony alakuljon ki a polgárok, a civil szervezetek és az Önkormányzat között, olyan folyamatokat dolgozunk ki és felügyelünk, amelyek egyes ügyekben lehetővé teszik a közös döntéshozatalt.

Mi valósítjuk meg a minden évben ismétlődő részvételi költségvetés folyamatát, támogatjuk a kerületben történő közösségi tervezési folyamatokat, valamint segítünk a kerületi civil szervezeteknek és közösségeknek az eligazodásban és a megerősödésben.

A részvétel kultúrájának erősítésében kulcsfontosságú a folyamatok értékelése és a közös tanulás. Az alábbiakban a Közösségi Részvételi Iroda 2022-ben megvalósított részvételi folyamatai közül emelünk ki néhányat, amelyek számunkra is fontos tanulságokkal szolgáltak, és úgy gondoljuk, ezzel segíthetünk másoknak is a hasonló folyamatok megvalósításában.

Ha kérdése vagy javaslata lenne az alábbiakkal kapcsolatban, kérjük, írjon nekünk a reszvetel@jozsefvaros.hu címre, vagy látogasson el Facebook-oldalunkra: https://www.facebook.com/reszveteliiroda

2020-as összefoglalónkat itt olvashatja el: https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2021/03/nehany-jozsefvarosi-reszveteli-folyamat-tanulsaga/

2021-es összefoglalónkat itt találja: https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2022/03/a-reszveteli-folyamat-tanulsagai/

Mit jelent a részvétel?

Az önkormányzás eredetileg azt jelenti, hogy az állampolgárok közösen és önrendelkező módon alakítják a környezetüket és a jövőjüket, valamint bele tudnak szólni az őket érintő döntésekbe. A települési önkormányzat ma Magyarországon az önkormányzás leginkább elterjedt formája, amely működésében sok szempontból eltávolodott eredeti jelentésétől, és egyre inkább az állampolgároktól elszigetelt hivatalként funkcionál. Miközben az önkormányzat a képviseleti demokrácia egyik kiemelten fontos intézménye, a részvételi demokrácia elveinek és eszközeinek alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok újra magukénak érezzék, és ellenőrzést tudjanak gyakorolni felette, illetve arra is, hogy az önkormányzat érzékenyebben és tartalmasabban tudja betölteni eredeti funkcióját.

A polgárok és az önkormányzat közös felelőssége, hogy az önkormányzat szervei és intézményei folyamatosan kapjanak visszajelzést a munkájukról, és nyitottak legyenek a lakosok igényeire, javaslataira és kreativitására. A részvételi önkormányzás célja, egyben eszköze annak, hogy a politika és a közélet mindenkié lehessen, és senkit ne lehessen kizárni a politikai közösségből etnikai származása, kora, neme, identitása, társadalmi státusza, vallása, testi vagy mentális állapota vagy bármi más miatt.

Az állampolgári részvétel nagyon sokféle mélységben, intenzitással és formában valósulhat meg – a „részvétel” nem egy konkrét módszer vagy folyamat, hanem valójában a hatalmi viszonyok átalakítása az állampolgárok és a közhatalom között. Az Európa Tanács Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciájának 2009. október 1-jén elfogadott dokumentuma szerint a részvételnek legalább négy különböző szintjét lehet megkülönböztetni aszerint, hogy az állampolgároknak mekkora hatalma van beleszólni az őket érintő döntésekbe: tájékoztatás, konzultáció, párbeszéd, partnerség. Mi az alábbiakban két párbeszédes és egy partnerségi folyamatot mutatunk be.

Közösségi fogadóórák Józsefvárosban

Józsefvárosban összesen tizenegy, egymástól építészeti karakterben és társadalmi-közösségi jellegben is jól megkülönböztethető negyed található, amelyek sok helyi identitásának fontos meghatározói. A Józsefvárosi Önkormányzat 2019-től vezette be azt a gyakorlatot, hogy az évi kötelező közmeghallgatáson kívül évente minden egyes negyedben közösségi fogadóórát tart, és ezzel biztosítja az ott élőknek a beleszólás lehetőségét a helyi ügyekbe. A közösségi fogadóórák az első három évben jobban hasonlítottak egy hagyományos lakossági fórumra, ahol a választott politikusok és illetékes kerületi szakemberek (pl. a köztisztaság, a közbiztonság felelősei) két órán keresztül a lakosok kérdéseire válaszoltak, de ezen kívül kevés érdemi interakció volt közöttük.

Annak érdekében, hogy kimozdítsuk ezeket az eseményeket a megszokott ügyfél-illetékes dinamikából, 2022-ben új módszert dolgoztunk ki az események levezetésére. Noha sajnos a Covid-járvány óta érezhetően kevesebben vesznek részt a személyes jelenlétet igénylő eseményeken, az új megközelítésünk egy élénkebb és sokkal inkább érdemi párbeszédet eredményez a résztvevők között még a hatalmi távolságok ellenére is.

A közösségi fogadóórák módszere

A közösségi fogadóórákat mindig olyan helyen szervezzük, amely az adott negyed lakói számára könnyen elérhető. Az eseményeket mindig fizikailag akadálymentesen hozzáférhető helyszínen szervezzük, és amikor csak lehet, szabadtéren tartjuk, mert tapasztalatunk szerint ez is segít a hatalmi távolságok csökkentésében és a hangulat oldásában. Az eseményeket mindig közvetítjük online is élőben, ami egyrészt lehetőséget nyújt arra, hogy azt a lakók a távolból is kövessék, másrészt viszont csökkenti a helyszíni jelenlét szükségességét, ami sokszor nem szerencsés a résztvevők száma és a beszélgetés dinamikája szempontjából. A közösségi fogadóórán a székeket körben helyezzük el, így a választott képviselők, a kerületi illetékes szakemberek és egyéb meghívottak egy körben ülnek és beszélgetnek a megjelent lakókkal, ami fontos alap az érdemi párbeszédhez. Ezen kívül fontos, hogy a helyszínen elérhető legyen víz és rágcsálnivaló,, mert az esti órákban már mindenki elcsigázott (a közösségi fogadóórák mindig 18-tól 20 óráig tartanak, hogy azok is oda tudjanak érni, akik dolgoznak).

A közösségi fogadóórák forgatókönyve a következőképpen néz ki:

Az első részben a negyed választott képviselői és a városfejlesztésért felelős alpolgármester számolnak be az előző évi közösségi fogadóóra óta eltelt idő eseményeiről és fejleményeiről (az alpolgármester gyakran használ vizuális illusztrációkat is) – fontos, hogy erre előre felkészüljenek, és ne improvizáljanak, hanem a korábbi év(ek) közösségi fogadóóráin készült jegyzeteket is használják. Ezután, ha az előzetes felhívásra jelezték érdeklődésüket, akkor a negyedben aktív civil szervezetek is elmondják az értékelésüket, és megfogalmazzák a javaslataikat, a kérdéseiket, a kéréseiket a jelenlévők felé. Ezt a részt egy szabad kérdezz-felelek zárja le, vagyis a jelen lévő lakók szabadon reagálhatnak az elhangzottakra, vagy tehetnek fel további tisztázó kérdéseket.

A második részben a személyesen megjelent és online részt vevő lakókon a sor – itt kérjük meg őket, hogy mondják el, mely témákat szeretnék az adott alkalom során átbeszélni, és ekkora tehetik fel az összes kérdést, vagy fogalmazhatják meg az összes javaslatot, amelyet a közösségi fogadóórán át akarnak beszélni. Ezeket mind A5-ös papírokon rögzítjük a helyszínen egy táblára (itt az online közvetítés alatt kommentben érkezett javaslatokat is rögzítjük).

Miután az összes javaslat vagy téma felkerült a táblára, következik a szavazás – ebben már csak a helyszínen jelen lévők vehetnek részt, és ekkor választjuk ki azt a két témát, amellyel elmélyültebben akarnak a jelenlévők foglalkozni. Mindenkinek összesen két szavazata van – ideértve a jelen lévő politikusokat és szakembereket is –, és azzal a két témával foglalkozunk kiemelten, amely a legtöbb szavazatot kapta.

Ezután a két legnépszerűbb témát 20-20 percben beszéljük át a jelenlévőkkel. Ebben a részben van a legnagyobb szerepe a moderátornak, hogy ez ne a szokásos kérdés-válasz ideje legyen, hanem úgy dinamizálja a beszélgetést, hogy a jelenlévők valóban közösen gondolkozzanak a problémák gyökerén és a közös megoldásokon is. Itt kifejezetten fontos, hogy mindenki szóhoz jusson, és minden javaslat felkerüljön A5-ös papírokon a táblára. Mindkét téma átbeszélésének végén az egyes megoldási javaslatokhoz a moderátor kéri a felelősök megnevezését (akik lehetnek lakók vagy helyi civil szervezetek is), és ahol lehetséges, határidőt is kér a vállalásokkal kapcsolatban – ez utóbbi különösen a választott képviselők és a szakmai illetékesek vállalásaira igaz.

A közösségi fogadóóra utolsó (kb. 10-15 perces) részében az összes, korábban a táblára került kérdésre és problémára reagálnak a megjelent döntéshozók és illetékesek.

Dokumentáció és utánkövetés

A közösségi fogadóóra nem zárul le a helyszíni esemény végeztével – sőt az érdemi munka csak ez után kezdődik. A fogadóóráról jegyzet készül, amelyben kiemeljük a politikusok és az illetékesek vállalásait, majd ezt eljuttatjuk hozzájuk. Ezen kívül a Facebookra is kikerül a vállalások rövid összefoglalója, hogy ezek a nyilvánosság számára is átláthatóak legyenek. Minden év végén a közösségi fogadóórákon beérkezett javaslatokat és problémákat hozzáadjuk az év során az önkormányzat más csatornáin beérkezett panaszokhoz és bejelentésekhez, majd ezeket összesítve elküldjük az egyes negyedek választott képviselőinek, valamint az illetékes alpolgármestereknek.

Mindezzel az a célunk, hogy a közösségi fogadóórák ne csak „jó hangulatú” beszélgetések legyenek, hanem konkrét, kézzelfogható és utánkövethető eredményeket hozzanak a részt vevő lakók számára.

A folyamat értékelése

A közösségi fogadóóráknak nagyon jót tett az új módszer bevezetése. Sokkal dinamikusabb, sokkal kreatívabb módon tudnak egymással dolgozni és beszélgetni a résztvevők. Csak ritkán alakul ki a klasszikus lakossági fórumokon jellemző konfrontatív helyzet, amikor a lakók „támadnak”, a politikusok és az illetékesek pedig „védekeznek”, de kevés érdemi előrelépés történik. Sokkal inkább jellemző egymás meghallgatása, az érvek és ellenérvek felsorolása, valamint a vélemények és ötletek, javaslatok megosztása.

Fontos azonban, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ez a módszer csak bizonyos létszám felett (min. 10 lakó) és bizonyos létszám alatt (max. kb. 30 fő) működik jól ahhoz, hogy érdemi párbeszéd alakulhasson ki. Azokon az alkalmakon, amelyeken nem értük el a minimum létszámot, vagy meghaladtuk a maximum létszámot, a klasszikus lakossági fórumos módszert használtuk – azt, hogy ez megtörténik-e, mindig az adott eseményen a moderátor spontán döntötte el a helyszínen. Fontos még, hogy legyen elegendő idő a két téma mélyebb átbeszélésére – ha például a beszámolók elhúzódása miatt 20 percnél kevesebb idő van erre, akkor érdemes csak egy témára koncentrálni.

A 2023-as közösségi fogadóórákon ki fog derülni, hogy az előző évi alkalmakon tett vállalásokat az egyes politikusok és illetékesek mennyire tudták betartani, és sikerül-e ezeket az eseményeket az átláthatóság és a számonkérhetőség eszközeként is használni, vagy megmaradnak a problémaazonosítás és közös ötletelés szintjén.

A közösségi fogadóórákat és egyéb lakossági fórumokat itt találja: https://jozsefvaros.hu/tag/lakossagi-forum/

Lakógyűlések az önkormányzati tulajdonú házakban

A Közösségi Részvételi Iroda tevékenységének egyik fontos célcsoportja az önkormányzati házakban élők. Az elmúlt években mind a tájékoztatásukra (bérlői kisokos és tájékoztató szóróanyagok létrehozása), mind a bevonásukra (új Házirend és Lakásrendelet konzultációja) nagy hangsúlyt fektettünk.

2021-ben bérlői érdekvédelmi csoport jött létre a kerületben Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség néven, amely egy általuk szervezett nyilvános fórumon 12 pontból álló javaslatcsomagot adott át az illetékeseknek. Ebben többek között a bérlők és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) közötti átláthatóbb és hatékonyabb kommunikációt, valamint az egy házban élő bérlőkkel mint lakóközösséggel való intenzívebb foglalkozást kérték az Önkormányzattól. 2022-ben a Józsefvárosi Önkormányzat elfogadta közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, amely meghatározza a 130, önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület sorsát. A dokumentum három kategóriába sorolja ezeket: épületszerkezetileg rendben lévő, felújítandó és bontandó.

A bérlői közösséggel való együttműködés, a Polgármesteri Hivatal saját szervezetfejlesztési folyamata, a vagyon- és lakásgazdálkodás új elvi alapokra helyezése és mindezekkel párhuzamosan a JGK-n belül zajló szervezeti változások alapot adtak annak, hogy a Közösségi Részvételi Iroda kezdeményezésére a beavatkozásokkal első körben érintett házakban megtörténjen a lakók közvetlen, személyes tájékoztatása is.

2022 nyarán tíz, bontásra javasolt házban tartottunk tájékoztató fórumot. Ezeken az alkalmakon a lakók a bontás okairól és folyamatáról, az átköltöztetésekhez kapcsolódó eljárásrendről kaphattak információt, illetve lehetőségük volt ehhez kapcsolódóan közvetlenül az illetékesektől kérdezni, valamint jelezhették azokat a sürgős karbantartási igényeket, amelyeket a kiköltöztetések lebonyolításáig, az életveszély elhárítása érdekében javítani szükséges. A fórumon a JGK munkatársai, a Vagyongazdálkodási Iroda és a Közösségi Részvételi Iroda munkatársai vettek részt. Az elhangzottakhoz kapcsolódóan tájékoztató szóróanyag is készült, amelyet minden érintett lakó megkapott. Az elhangzottakról emlékeztető készült, amelyet a JGK a lakókhoz is eljuttatott.

Hasonló mintára 2022 őszén a vagyongazdálkodási terv alapján az első ütemben (2023–2024) felújítandó 16 épületbe szerveztünk lakógyűlést. 

A lakógyűlések módszertana

A lakógyűlések menetének tervezésekor több szempontot vettünk figyelembe. Korábban soha nem zajlott ehhez hasonló részvételi folyamat 100 százalékban önkormányzati tulajdonú házakban. (A VEKOP-pályázatban megvalósuló szociális városrehabilitációk során több kezdeményezés valósult meg hasonló elképzelés mentén, de ezek módszertanukban, résztvevői körükben eltértek, és nem voltak hatással a szervezetek működésére.) Fontos volt tehát meghatározni, hogy tematikájában mennyire tudunk a társasházakban bevett közgyűlési modellhez igazodni. Mivel ebben az esetben a résztvevők bérlők, és nem tulajdonosok, elsődleges célként a tájékoztatást és a párbeszéd elindítását tűztük ki, a közös döntéshozást egyelőre nem tettük a módszer részévé. Fontos volt azonban rögzíteni, hogy a lakógyűlés a lakóközösség számára létrehozott kommunikációs felület, ezért az azon való részvételnek nem feltétele a bérleti jogviszony, vagyis befogadott családtagként vagy akár jogcím nélkül is bárki részt vehetett, aki a ház ügyeihez ott lakóként hozzá akart szólni.

A lakógyűlések meghirdetése a lakóházakba kihelyezett plakátokon történt, az esemény időpontja előtt két héttel. A lakógyűlések kezdési időpontjának meghatározásában szempont volt, hogy lehetőség szerint minél több lakó részt tudjon venni, de igazodnunk kellett a lebonyolításban részt vevő munkatársak munkaidejéhez is, ezért az első év lakógyűlései délután fél 5-kor kezdődtek. A 16 házat elérő folyamat szeptember vége és december eleje között zajlott. Amíg az időjárás engedte, ezek mindegyike a házak belső udvarain, közös tereiben valósult meg. A hideg idő és a korán sötétedés beköszöntével a JGK társasházkezelő irodájának tárgyalóját és a Kesztyűgyár termét használtuk a lakóház távolságától függően.

A lakógyűlések célja a hosszú ideje csak közvetett, nehezen követhető csatornákon információt szerző lakók számára a hosszú távú terveket meghatározó önkormányzati szándék bemutatása, a rövid távon belátható tevékenységek megvitatása, a lakóközösség megismerése és a személyes kapcsolat megteremtése volt. Ennek érdekében a lakógyűléseken a JGK részéről az ÜzemeItetési divízió vezetője, az Ingatlanszolgáltatási Iroda vezetője, egy házkezelő vagy műszaki referens kolléga és alkalmanként a JGK ügyfélkapcsolati vezetője vett részt. Az önkormányzat részéről a Vagyongazdálkodási Iroda lakhatási referensei és néhány alkalommal a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője vett részt. Meghívást kaptak és rendszeresen részt vettek a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (JSzSzGyK) Lakhatási Csoportjának munkatársai is. A lakógyűlések moderálási feladatát a Közösségi Részvételi Iroda munkatársai és külső megbízottak látták el.

A lakógyűlés első része az általános tájékoztatásról szólt, több területet érintve. Elsőként a lakógyűlés megtartásának alapjául szolgáló vagyongazdálkodási terv főbb irányelveit és gyakorlati célkitűzéseit ismerhették meg. Ezt követően a Józsefvárosi Önkormányzat által nyújtott, lakhatással kapcsolatos támogatási lehetőségekről, majd a gyorsszolgálati, karbantartási és üzemeltetési feladatok ellátásáról, valamint a hatályos lakásrendeletben foglalt bérbeadói és bérlői kötelezettségekről beszéltek a munkatársak. A szóban elhangzó tájékoztatás során a lakók az ezekhez kapcsolódó szóróanyagokat és a bérlői kisokost is kézhez kapták.

A lakógyűlés második részében a 2023-as évre tervezett épületszerkezeti felújítás műszaki tartalmáról és ütemezéséről kaptak információt a lakók, és kérdezhettek a folyamathoz kapcsolódóan.

Ezt követően a lakók további észrevételeket tehettek az épületben kezelendő problémákról, karbantartási feladatokról. Ezek megoldását a helyszínen jelen lévő illetékesekkel beszéltük át, megjelöltük a feladat felelősét és a megvalósítás határidejét.

A lakógyűlés végén a moderátor összegezte az elhangzottakat és a vállalásokat.

Dokumentáció és utánkövetés

A lakógyűlésen elhangzottakról a JGK delegált munkatársa készített jegyzetet és jelenléti ívet. A leírásból emlékeztető készült, amelynek tartalmát a Vagyongazdálkodási és a Közösségi Részvételi Iroda munkatársa is ellenőrizte. Az emlékeztetőt ezt követően a JGK munkatársa a házban kihelyezett tájékoztató felületen rögzítette.

A lakógyűléseken rögzített feladatokból belső használatra táblázatos összefoglaló készült, amely rendszeresen frissül a megvalósítás követésével.

A folyamat értékelése

Az első év tapasztalatai alapján a lakók hálásak, és nyitottak arra, hogy lakógyűlés keretében vitassák meg az őket érintő ügyeket. Amíg a lakógyűléseket az épületek udvarain tudtuk megtartani, addig 50 százalék feletti részvételi aránnyal vettek részt a lakók. Külső helyszíneken már sokkal kevesebben vettek részt, ezért a következő év tervezésekor fontos szempont, hogy mindegyik alkalom a házakban tudjon megvalósulni. A részvételt segítené az is, ha kicsit később, 17 órakor kezdődne a lakógyűlés.

A lakógyűlések elsősorban a házban tapasztalható műszaki hiányosságok összegyűjtésére és az önkormányzat által tervezett felújítási munkálatokkal kapcsolatos tájékoztatásra voltak alkalmasak, ám nem adtak választ a házat és a lakóközösséget érintő, gyakran előforduló együttélési problémákra. Bár több alkalommal jeleztek ilyet a lakók, erre nem volt lehetőség akkor, amikor az érintett is jelen volt, és a felvetett problémára sok esetben a jelen lévő illetékesek sem tudtak a bérleményellenőrzésen túlmutató megoldást javasolni. Így a lakógyűlés kevésbé volt alkalmas felület a közösséget, és nem a házat érintő problémák, ügyek megvitatására, részben az esemény kötött menetrendje miatt is.

2022-re  azt tűztük ki célul, hogy a rövid távon felújítással érintett házak tájékoztatása lakógyűlés keretében történjen meg, ezért ezek tematikája és a részt vevő illetékesek köre is meghatározta, hogy a rendelkezésre álló másfél órában milyen típusú ügyek kerülhetnek elő. Az első év tapasztalatai alapján érdemes akár több, más céllal megvalósuló lakógyűlés szervezésében gondolkodni, amelyek kiemelt témája nem feltétlenül a felújításhoz kapcsolódik.

A 2022-es év lakógyűlései kísérleti jelleggel valósultak meg, annak érdekében, hogy kipróbáljuk az ilyen irányú együttműködés lehetőségét a JGK és az Önkormányzat között. A közös szervezésben megvalósuló lakógyűlések a felek értékelése alapján mindenképpen fontos előrelépésnek számítanak a lakókkal történő kapcsolatépítés terén, elősegítették a bizalom erősítését, és hasznos felületek voltak a közvetlen visszajelzések megtételére is. Ugyanakkor az is látszik, hogy a lakógyűlések intenzív ütemezése nagyon leterheli a végrehajtásért felelős JGK szakmai egységeit. Mind az emlékeztetők elkészítése és kifüggesztése, mind az egy-egy lakógyűléseken összegyűjtött feladatok megoldása megnövekedett terhet jelentett a dolgozóknak. Az emlékeztetők esetében gondot jelentett, hogy mire az összes ellenőrző kört megjárta a dokumentum, a benne foglalt információk esetenként elavultak, az azóta történt előrelépések nem lettek rögzítve, így a sok esetben akár hónapokkal később kikerülő emlékeztető nem feltétlenül segítette a lakók tájékozódását az aktuális vagy várható munkálatokról.

További problémát jelentett, hogy sok esetben a helyszínen olyan problémát jelezték a lakók, amelynek meglétéről elmondásuk szerint már korábban többször tájékoztatták a JGK-t, a részt vevő illetékesek mégsem ismerték annak részleteit, noha a lakógyűlésre történő felkészülésnek része volt a házból érkező korábbi panaszok és az azokkal kapcsolatos előrelépések összesítése is. Ez nem erősítette a lakók bizalmát az ügyek megoldására tett vállalások iránt, és fontos visszajelzést adott arról is, hogy a JGK ügykezelését hogyan lehetne továbbfejleszteni.

Ezen a téren a JGK két szervezetfejlesztési folyamata jelenthet változást: a 2022-ben megbízott ügyfélkapcsolati vezető, akinek feladata többek között a lakossági megkeresések megválaszolásának segítése, a megvalósítás monitorozása (idetartozik a lakógyűléseken rögzített feladatokat összesítő táblázat kezelése) és az új házfelelősrendszer létrehozása, ami egy olyan új munkakört jelent, amely lehetővé teszi, hogy a házakat érintő ügyek egy kézben érjenek össze, és a JGK képviselője rendszeresen, személyesen jelenjen meg a házakban. Erre a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú házak magas száma miatt is szükség volt, hiszen a közel 130 házban éves szinten lenne indokolt lakógyűlést tartani, de ez a jelenlegi kapacitás mellett egyelőre nem vállalható.

A folyamat tartalmi és szervezési kihívásai mellett fontos rögzíteni, hogy egyelőre a részvétel alacsonyabb szintjét tudtuk ezen keresztül megvalósítani. A közvetlen, személyes tájékoztatás jelentős változás a korábbi évek gyakorlatához képest, de még messze van a partnerségtől. Az első év tapasztalatai alapján jövőre már érdemes lehet olyan lakóközösségekben kipróbálni a módszertant, ahol a lakógyűlés akár a közös terek hasznosításáról szóló közösségi döntés felülete is lehet. 

Ezzel együtt fontos tapasztalat az is, hogy a lakógyűlések ütemezésének intenzitását inkább csökkenteni kell, annak érdekében, hogy az ezeken rögzített vállalások ne halmozódjanak fel túlságosan, mert az el nem végzett feladatok összességében rontják a folyamatba vetett bizalmat. 

2023-ban három feladatot kell a lakógyűlések előkészítése során figyelembe vennünk: folytatni kell a vagyongazdálkodási terv következő ütemében felújítással érintett házak tájékoztatását, monitorozni és segíteni kell, hogy a 2022-ben meglátogatott házakban lakók megismerjék a részvétel és a visszajelzés lehetőségeit a felújítások során, továbbá várható, hogy egyre több lakóközösség kéri majd célzottan, hogy legyen náluk lakógyűlés a saját házukban fennálló problémák kezelése érdekében, ezért a rugalmas szervezést is be kell vezetni.

Lakossági munkacsoportok a részvételi költségvetésben

2022-ben, Józsefváros életében először részvételi költségvetés valósult meg, amely a részvételi önkormányzás legfontosabb és – a kerületben egyelőre – a legmélyebb részvételt biztosító folyamata. Az önkormányzati szerep újragondolásának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az önkormányzat több, mint helyi szintű feladatok végrehajtója: az önkormányzat az állampolgárok által választott és fenntartott eszköz arra, hogy a helyi ügyeket intézze, a települést gondozza és fejlessze, a problémákat feltárja és kezelje az állampolgárokkal párbeszédben és partnerségben. Ehhez szükség van arra, hogy az önkormányzat képes legyen bizonyos döntési és működési kompetenciákat átengedni az állampolgároknak vagy az állampolgárok egyes csoportjainak, az állampolgároknak pedig akarniuk kell felelősséget vállalni a döntésekért és ezek közösségi megvalósításáért. A részvételi költségvetés folyamata az ehhez vezető út első lépése.

A részvételi költségvetés évről évre ismétlődő folyamat, amely mindegyik szakaszában lehetőséget ad az állampolgárok bevonódásra. A lakosok számára leginkább látható és értelmezhető részvételi szinteken, vagyis az ötletbeadáson és a szavazáson túl a legmélyebb részvételre lehetőséget adó szakaszt a lakossági munkacsoportok jelentik. 

A 2022-es részvételi költségvetés folyamatában a kerületet három körzetre bontottuk, amelyek között egyenlő arányban osztottuk el a rendelkezésre álló 120 millió forintot. A beérkező ötletek többlépcsős szakmai szűrési folyamaton mentek keresztül, amely során az illetékes munkatársak megvizsgálták, hogy az ötlet megfelel-e a részvételi költségvetés szabályainak, megvalósítható-e, és nem ütközik-e már meglévő fejlesztési tervvel. Ez a szakmai szűrés szigorúan objektív sorvezetők mentén történt, és a célja az volt, hogy csak olyan ötlet maradjon versenyben, amelyet meg tud valósítani az Önkormányzat. Azokban az esetekben, amikor csak egy kis változtatásra volt szükség a befogadhatósághoz, ott ezzel a szakmai visszajelzéssel együtt lett továbbengedve az ötlet.

Az ily módon előválogatott ötletek halmazának ezt követően kellett átmennie egy olyan feldolgozási folyamaton, amely a tartalmilag hasonlókat összevonja, a helyszín nélküliekhez javaslatot tesz, és körzetenként kiválasztja azokat az ötleteket, amelyek szavazólapra kerülhetnek. Ezt a feldolgozási folyamatot az Önkormányzat nem egyedül végezte, hanem önkéntesen jelentkező lakókkal felálló munkacsoportokban.

Ezeken a munkacsoportokon keresztül valósult meg az az aktív állampolgári részvétel és közös egyeztetés (deliberáció), amelynek megteremtése a részvételi költségvetés elsődleges célja. A folyamat során a résztvevők megismerik egymás igényeit és nézőpontjait, ami erősíti a szolidaritást a különböző hátterű lakosok között a közös ügyekben, és a pozitív helyi identitás alakulásához járul hozzá. További előnye a helyi önkormányzat és a közösség számára, hogy a „demokrácia iskolájaként” szolgálva megismerteti az állampolgárokkal a döntéshozás nyelvét és szempontrendszerét. A folyamat az Önkormányzatot is képessé teszi a facilitátori szerepre, amely az általános működésében is pozitív változást jelent.

A lakossági munkacsoportok módszertana 

2022-ben a három körzetnek megfelelően három munkacsoport alakult. A résztvevők száma körzetenként tíz fő körül volt. A találkozók hétfő délután 5 és 8 óra között valósultak meg az önkormányzat egyik közösségi terében.

A szakmai szűrést követően a munkacsoportok a körzetenként továbbjutó 30-40 ötletet dolgozták fel azzal a céllal, hogy a szavazólapra körzetenként tíz ötletet javasoljanak.

A három körzet munkacsoportja első körben egy-egy alkalommal külön ülésezett. Ezeken az alkalmakon először az előre megkapott és átolvasott ötleteket egyesével foglalta össze a Közösségi Részvételi Iroda munkatársa, hogy minden résztvevő azonos információk birtokában tudjon részt venni az értékelésben. Ekkor volt lehetőség arra is, hogy a hivatali munkatársak válaszoljanak a lakók tisztázó kérdéseire, és bővebben kifejtsék az ötlet tartalmával kapcsolatos önkormányzati álláspontot.

Ezt követően a munkacsoporttagok párokban dolgozták fel az ötleteket, és tartalmuk alapján az alábbi négy szempontra egy 1-től 5-ig terjedő skálán adtak pontot.

Megvalósítható a részvételi költségvetés keretei között? Elég konkrét az ötlet ahhoz, hogy gyorsan, átláthatóan, számonkérhetően és az eredeti elképzelés lényegén nem változtatva megvalósuljon?

A lakosok valós igényeit, szükségleteit tükrözi? Valóban erre kell költeni a józsefvárosiak pénzét? A lakosok igényeivel összhangban van?

Hozzáférhető a lakosok széles köre számára? Segíti-e erősebb közösségé tenni a kerület lakóinak lehető legszélesebb körét a közös szükségletek mentén?

Van-e szemléletformáló hatása annak, hogy a részvételi költségvetés keretében valósul meg? Jó, ha kifejezetten a részvételi költségvetésből költünk erre, mert példát mutat, újszerű, kreatív megoldás kicsiben egy összetett problémára?

Az egyes ötletekre tehát a párok négy különböző pontot osztottak ki, amelyeket összeadtunk a többi pár által adott pontokkal, így végül kialakult a körzetbe tartozó ötletek súlyozott listája. Ezt követően minden körzet munkacsoportja döntést hozott a legalacsonyabb pontszámot kapó ötletek elutasításáról. Az alacsony pontszámot kapott ötletek közül ekkor még volt lehetőség egyet-egyet továbbjutásra javasolni, amiről rövid vitát követően szavazással döntöttek a tagok.

A bennmaradó körülbelül húsz ötletből ezt követően a kettéosztott munkacsoport két, 10 + 5 tartalék ötletből álló javaslatot tett a szavazólapra. A két csoport által javasolt szavazólapokat összevetve a munkacsoport automatikusan elfogadta azokat az ötleteket, amelyek mindkét listán szerepeltek, a fennmaradó helyekről pedig vitát követően szavazással döntöttek a tagok. Így kialakult az adott körzet munkacsoportja által javasolt szavazólap.

A három körzet munkacsoportja által összeállított szavazólapokat ezt követően összesítettük, és megvizsgáltuk, hogy témájuk alapján mely további önkormányzati egység, cég vagy intézmény szakértelmére van szükség az ötlet tartalmának pontosításához és a megvalósítási költség becsléséhez. Velük kiegészülve három további munkacsoportülés valósult meg az illetékesek és a körzeti munkacsoportok tagjainak részvételével: városüzemeltetés, városfejlesztés és szolgáltatásfejlesztés témákban.

Ezeken a munkacsoportokon az ötletek tartalma még módosulhatott annak érdekében, hogy azok a lehető legpontosabb, a megvalósító részéről is vállalható formában kerüljenek a szavazólapra. Az ötletek feldolgozása során végig arra törekedtek a munkacsoportok, hogy a végleges tartalom ne térjen el indokolatlanul az eredeti ötlettől.

A hat, elsősorban szűréssel, fejlesztéssel foglalkozó munkacsoportülést követően a három eredeti körzet munkacsoportja egy összevont találkozón tekintette át utoljára a szavazólapokat, és döntött a véglegesítésükről.

Dokumentáció és utánkövetés

A munkacsoportok találkozóiról jegyzet, jelenléti ív és fotók készültek. A jegyzet célja a szavazások eredményeinek és a vita során a különböző álláspontok rögzítése volt, míg a legbiztosabb megalapozó dokumentációja a döntés-előkészítésnek a résztvevők által kitöltött pontozólapok és ezek összesítése volt.

A résztvevőkkel értékelőfilm készült, amelyben különböző – hivatali és lakossági – nézőpontból is értékelték az általuk tapasztalt részvételi folyamat tanulságait.

A folyamat értékelése

A résztvevők visszajelzése alapján a munkacsoportok bevezetése a folyamatba megerősítette a lakosok és az Önkormányzat közötti kapcsolatot. A közös munkaalkalmak lehetőséget teremtettek az egyes szakpolitikák végrehajtásáért felelős munkatársak és az ezek iránt érdeklődő lakosok találkozására, vitájára és közös döntéshozatalára. A folyamatban részt vevő lakosok jobban értik az Önkormányzat működését, a városfejlesztési logikát, a döntés-előkészítés során mérlegelendő szempontokat, míg a hivatal munkatársai elkötelezetté váltak a nyertes ötletetek megvalósításában. A szavazás lezárását követő időszakban volt olyan, nem nyertes ötlet, amelynek a megvalósítását a szűrésben részt vevő munkatársak kezdeményezték.

A munkatársak visszajelzései alapján nemcsak az jelentett újdonságot, hogy nem ők hozták meg a döntést az egyes fejlesztési javaslatok tartalmáról és hasznáról, hanem az is, hogy a hivatalon kívül, kötetlen, de vezetett beszélgeteseken tudtak a saját szakterületükről gondolkodni és vitázni, akár egymással is, amire a mindennapi munkavégzésük során kevés lehetőségük van.

2022-ben elsőként a részvételi költségvetés folyamatában teszteltük a lakossági munkacsoportok szerepét és megvalósíthatóságát. Az első évben meghatározott módszertani keret követhetőnek és célravezetőnek, ám a fizikai akadályok miatt hiányosnak bizonyult. A hétfő délutántól estig tartó, háromórás találkozások rövidnek bizonyultak arra, hogy valódi tartalmi viták alakuljanak ki az egyes ötletek kapcsán. A célként meghatározott döntéshozás kényszere miatt kimaradt a résztvevők szubjektív szempontjainak, egyéni látásmódjának mélyebb figyelembevétele. A lakossági munkacsoportok elé kerülő ötletek a szakmai szűrés során nem kaptak bővebb kidolgozottságot, azokat a résztvevők az eredeti, beadott formában kapták meg, ami segítette az eredeti ötlethez való hűséget, de nehezítette az ötletfeldolgozás folyamatába a közös fejlesztés elemének a beépítését.

Ezért a folyamat 2023-as megtervezésekor már elsődleges szempont volt, hogy a résztvevők az ötleteket már egy nagyjából azonos szintre kidolgozva, egy kezdetleges megvalósítási költség becslésével együtt tudják mérlegelni. Fontos volt továbbá, hogy a munkacsoportok hétvégén valósuljanak meg, hosszabb időn keresztül, így lehetőség volt az egyes vitás kérdések mélyebb körüljárására, és változatosabbá vált az együtt töltött idő is, az ötletek értékelésén felül a csoportdinamikát erősítő gyakorlatok és közös étkezés beépítésével. A részvétel lehetőségének tágítása érdekében fontosnak tartottuk azt is, hogy az elvégzett munkáért a tagok jutalomban részesüljenek.

A lakossági munkacsoportok alkalmazása az egyes részvételi folyamatokban erősíti és fejleszti a lakosság és az önkormányzati dolgozók együttműködését. Jobban kidolgozott, megalapozott, több szempontot körüljáró döntés-előkészítés valósul meg. A munkacsoportokban való együttműködés nemcsak az állampolgár és az önkormányzat egymáshoz való viszonyát változtatja meg, hanem a hivatali működési rend egy olyan szakaszát nyitja meg, és teszi elérhetővé bárki számára, amelybe a lakosság bevonása magától értetődő kellene, hogy legyen.