A Közösségi Részvételi Iroda tevékenységének egyik fontos célcsoportja az önkormányzati házakban élők. Az elmúlt években mind a tájékoztatásukra (bérlői kisokos és tematikus szóróanyagok), mind a bevonásukra (például az új Házirend és Lakásrendelet konzultációja) nagy hangsúlyt fektettünk.

2022-ben a Józsefvárosi Önkormányzat az új szervezeti egységként létrejövő, a kerületi lakáspolitikát új alapokra helyező Kerületgazdálkodási Ügyosztály munkája eredményeként elfogadta közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, amely meghatározta az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek sorsát. A dokumentum három kategóriába sorolja ezeket: épületszerkezetileg rendben lévő, felújítandó és bontandó. 

Az elmúlt években ennek a tervnek az ütemezett végrehajtását és ezzel párhuzamosan a hivatal eljárásrendjének és humán erőforrásának fejlesztését végzik az ügyosztály munkatársai. Az ő munkájuk nélkül a lakók bevonására irányuló részvételi kezdeményezések nem tudnának megvalósulni. 

A Közösségi Részvételi Iroda kezdeményezésére 2022 óta a nagyobb épületszerkezeti felújításban érintett, valamint a kiürítés előtt álló házakban lakógyűléseken keresztül történik a lakók közvetlen, személyes tájékoztatása.

2022 nyarán elsőként tíz, bontásra javasolt házban tartottak  a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) munkatársai tájékoztató fórumot, és egy korábban EU-s pályázati forrásból felújított épületben tartottunk közösen, a Közösségi Részvételi Iroda moderálásával lakógyűlést. Ezeken az alkalmakon a lakók a bontás okairól és folyamatáról, az átköltöztetések menetéről kaphattak információt, lehetőségük volt közvetlenül az illetékesektől kérdezni, és jelezhették azokat a karbantartási igényeket, amelyeket a kiköltöztetések lebonyolításáig javítani szükséges. 

Hasonló mintára 2022 őszén a vagyongazdálkodási terv alapján az első ütemben felújítandó 16 épületben, majd 2023 őszén 11 épületben, köztük az ekkor még a megvalósulás útján haladó DIÓ2030 koncepcióban érintett házakban élőknek szerveztünk lakógyűlést. 2024 tavaszán pedig 5, hamarosan induló felújítással érintett épületben találkoztunk a lakóközösségekkel. 

Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy mekkora igény van ezekre a személyes, a bérlőkhöz igazodó és a helyben élő közösségekre építő kapcsolatra, amelyben egyenlő félként vesznek részt a lakók, az önkormányzat és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. munkatársai. 

A lakógyűléseken egyrészt közvetlen és egységes tájékoztatást kapnak a várható felújítási munkálatokról, arról, hogy ez hogyan fog hatni az életterükre, és hogy az egyes felújítási munkálatok miért előzik meg a többi, hasonlóan fontos és szükséges beavatkozást. A lakógyűlések fontos felületei annak a párbeszédnek, amely a vagyongazdálkodási terv lakossági véleményezésekor indult el. 

Az egyes épületszerkezeti beavatkozások fontossági sorrendbe állítása egy társasház esetében a tulajdonostársak döntésén alapul. Egy több mint 100 bérházból álló és régóta hanyagolt állomány esetében egy ház teljes körű felújítása helyett arra kellett helyezni a hangsúlyt, hogy lépésről lépésre párhuzamosan újuljanak meg a házak, így egy év alatt sokkal több önkormányzati bérlő lakhatási körülményeit tudjuk javítani. Ezt a folyamatot a hosszú távú vagyongazdálkodási terv és az éves lakásgazdálkodási terv határozza meg, ám a lakóközösségeknek a lakógyűléseken keresztül lehetőségük nyílik rá, hogy megismerjék a tervezési folyamatot, véleményezzék azt, és akár a felülvizsgálatát kérjék. Lakógyűlések hatására rendelt meg az önkormányzat kiegészítő statikai vizsgálatokat, született döntés üres épületrészek bontásáról vagy a felújítási sorrend megváltoztatásáról is. 

A lakógyűlések még nem tekinthetőek végleges, a lehetőségeiket maximálisan kihasználó rendszernek, és egyelőre elsősorban a felújításokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz és a karbantartáshoz kapcsolódó bejelentésekhez nyújtanak új felületet. A lakógyűléseken bejelentett karbantartási feladatokat jó ütemben és arányban tudta kezelni a JGK, és az egy éve,  szintén lakossági igényre válaszul kialakított új szakmai egység, a házfelelősök munkáját és a lakóközösségekkel való kapcsolatépítését is nagyban segíti, hogy szervezett körülmények között, a házak közös tereiben van lehetőség a moderált beszélgetésre. 

Fontos azonban, hogy ezeken keresztül nemcsak a döntések kerülnek közelebb azokhoz, akikről szólnak, hanem az erre adott válaszok is azokhoz, akik ezeket a döntéseket előkészítik és végrehajtják. A lakógyűlések tapasztalatai hatnak arra a szervezetfejlesztési folyamatra, amely az önkormányzatban zajlik, és a lakásgazdálkodás olyan gyakorlatát építi, amely nemcsak a vagyonra, hanem a vagyonban élőkkel való foglalkozásra is ugyanolyan fontos feladatként tekint. 

Ebben a folyamatban a Közösségi Részvételi Iroda szerepe a lakógyűlések rendszerének megerősítése és kiterjesztése, módszertanának fejlesztése, alakítása olyan lakóközösségek igényeire, amelyek más jellegű problémák megvitatását is kérik.

2023-ban értékelést írtunk többek között az előző évben bevezetett lakógyűlések részvételi folyamatairól is. Az ebben megfogalmazott fejlesztési javaslatok nagy része már beépült a szervezési munkába, a lakógyűlések minden esetben az épületek udvarán, későbbi kezdéssel és ritkábban valósultak meg. Az elmúlt években pedig már nemcsak a felújításokhoz kapcsolódóan jelentünk meg a házakban, hanem tartottunk lakógyűlést a közösség kérésére is, és dolgoztunk azon is, hogy azokban a házakban, ahol már lezárultak a felújítási munkálatok, a lakóknak szintén személyes lehetőséget biztosítsunk a visszajelzésre, és a kivitelezés zárását megelőzően velük együtt tárjuk fel az esetleges garanciális javításokat. 

Ezek mind olyan kísérletek, amelyek csak egy megfelelő rendszerbe ágyazva tudnak fenntarthatóak lenni, ezért a Közösségi Részvételi Iroda azért fog dolgozni, hogy az általunk vezetett részvételi folyamatok továbbra is közvetlen kapcsolódást, és ne látszattevékenységet takarjanak. 

Ebben köszönjük a hivatal és a JGK munkatársainak, valamint a lakók eddigi együttműködését!

Kérdése van?