Ez jelenleg az Önkormányzat legnagyobb összegű, általánosan elérhető támogatása. A havi 3 és 50 ezer forint közötti támogatás jár minden józsefvárosi lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásnak. Minden kerületi lakos jogosult lehet a támogatásra, függetlenül a lakáshasználat módjától.
Rövid leírás
A támogatást minden józsefvárosi lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartás igénybe veheti.
Mindenki jogosult lehet a támogatásra, függetlenül a lakáshasználat jogcímétől. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati bérlők, magánbérlők, szívességi lakáshasználók és tulajdonosok is igényelhetik a támogatást.
A támogatás célja, hogy a háztartásoknak elegendő pénzük maradjon az után is, hogy a rezsit (az önkormányzati bérlők esetén a lakbért és a különszolgáltatási díjat) kifizették. Ehhez az Önkormányzat az együtt élők száma alapján meghatároz egy elismert lakásköltséget, és ezt a háztartás jövedelme alapján egy meghatározott arányban kipótolja.
Mekkora támogatás érhető el?
A lakhatási támogatás havi 3 és 50 ezer forint közötti összeg.
Az alábbi táblázat néhány háztartástípus esetén mutatja be, hogy mekkora az a maximális nettó jövedelem, amekkora összegnél Ön még jogosult a lakhatási támogatásra. Ekkora jövedelem esetén havi 3 ezer forint jár Önnek. Ez alatt a jövedelemszint alatt minél kevesebb az Ön jövedelme, annál nagyobb összegű támogatásra jogosult.
1 felnőtt | 2 felnőtt | 1 felnőtt, 1 gyerek | 1 felnőtt, 2 gyerek | 2 felnőtt, 2 gyerek | 2 felnőtt, 3 gyerek | |
Jövedelemhatár (Ft) | 146 503 | 210 453 | 228 508 | 273 452 | 318 231 | 362 914 |
Hogyan folyósítjuk a támogatást?
A támogatást egy évre állapítjuk meg.
A támogatást az egy lakásban együtt lakók közül csak egy ember veheti igénybe.
A támogatást alapesetben közvetlenül a közműszolgáltatók felé folyósítjuk. Ha a támogatás összege nagyobb, mint a közműkiadások összessége, a fennmaradó összeget készpénzben adjuk Önnek.
Önkormányzati bérlők esetén a Családtámogatási Iroda megvizsgálja, hogy nem jogosult-e magasabb összegű szociális lakbér támogatásra. Önkormányzati bérlők egyidejűleg csak lakhatási támogatásra vagy csak szociális lakbérre lehetnek jogosultak. Önnek mindenképpen a magasabb összegű támogatás jár.
Hogyan igényelheti a támogatást?
Az igényléshez az alább elérhető kérelmet kell kitölteni, amit a Családtámogatási Irodában személyesen is átvehet.
A kérelmet és az igazolásokat személyesen vagy meghatalmazott útján a Családtámogatási Irodában lehet leadni, illetve beküldheti postai küldeményként is. Ha van Ügyfélkapu-regisztrációja, online is benyújthatja támogatási kérelmét a epapiron keresztül.
A kitöltött kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
- a személyazonosságot és a lakcímet igazoló dokumentumok
- a lakásban együtt élők jövedelemigazolása
- a megelőző hónapra vonatkozó, a lakás fenntartásával kapcsolatos számlák
- a lakás használati jogcímét igazoló dokumentumok
- önkormányzati bérlő vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakó esetén vagyonnyilatkozat
Csatolandó dokumentumok, igazolások listája
A kitöltött kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
- A személyazonosságot és a lakcímet igazoló dokumentumok:
- a kérelmező személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája,
- amennyiben a kérelmező nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel Józsefvárosban, úgy az alábbi szervezetek valamelyike által kiállított igazolás, hogy a kérelmező legalább 3 hónapja életvitelszerűen Józsefvárosban él:
- Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ,
- kerületi Védőnői Szolgálat,
- Szigony-Útitárs Nonprofit Kft. (pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó szervezet),
- Moravcsik Alapítvány (pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó szervezet),
- Menhely Alapítvány (utcai szociális munkát és hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó szervezet) és
- Félúton Alapítvány (szenvedélybetegeknek közösségi ellátásokat nyújtó szervezet).
- A lakásban együtt élők jövedelemigazolása:
- havi rendszerességgel járó bejelentett jövedelem esetén: a megelőző hónap nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolás
- nyugellátás esetén (például nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve nyugdíjszerű ellátások): nem szükséges igazolást hozni. A Családtámogatási Iroda le tudja kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a nyugellátás havi összegét
- nem havi rendszerességgel szerzett (de bejelentett) vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén: a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolás
- ha nem rendelkezik a fenti három jövedelemfajta egyikével, de van alkalmi munkából származó jövedelme: nyilatkozat az alkalmi munkából származó jövedelemről és 30 napnál nem régebbi igazolás a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Foglalkoztatási Osztálytól (a továbbiakban: Munkaügyi Központ, 1082 Budapest, Baross utca 76.), hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, és nem részesül álláskeresési ellátásban, vagy munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátások, álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) határozata
- ha Ön álláskereső: 30 napnál nem régebbi igazolás a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Foglalkoztatási Osztálytól (a továbbiakban: Munkaügyi Központ, 1082 Budapest, Baross utca 76.), hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, és nem részesül álláskeresési ellátásban, vagy munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátások, álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) határozata
- 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező tanuló esetén: 30 napnál nem régebbi igazolás a tanulói vagy hallgatói jogviszonyról
- ha gyermeke után tartásdíjat kap: a gyermekek utáni tartásdíj folyósításáról igazolás vagy nyilatkozat
- a megelőző hónapra vonatkozó, a lakás fenntartásával kapcsolatos számlák
- a lakás használati jogcímét igazoló dokumentumok:
- ha Ön a lakás tulajdonosa: az adásvételi szerződés vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
- ha a lakásra vonatkozóan haszonélvezeti joggal rendelkezik: az adásvételi szerződés vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
- ha Ön a lakás bérlője vagy szerződéses használója: a bérleti vagy használati szerződés másolati példánya,
- ha Ön nem rendelkezik bérleti vagy használati szerződéssel vagy a lakás szívességi használója: a lakás tulajdonosának két tanúval ellátott nyilatkozata a lakáshasználatról, valamint 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
- ha Ön önkormányzati tulajdonú lakás jogcím nélküli használója: a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazolása, hogy a kérelmező a megnevezett lakásban lakik,
- ha Önre egyik felsorolt jogcím sem vonatkozik, érdeklődjön a Családtámogatási Irodán az igazolás lehetséges módjáról.
- önkormányzati bérlő vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakó esetén vagyonnyilatkozat
Kinek a jövedelmét vesszük figyelembe a támogatás megállapítása során?
A támogatás megállapításakor minden lakásban ténylegesen együtt lakó személy jövedelmét be kell mutatni, függetlenül attól, hogy közöttük van-e rokonsági kapcsolat.
Mi az a fogyasztási egység?
A jövedelem vizsgálata során nem egyszerűen a család vagy a lakásokban együtt lakók összes jövedelmét tekintjük át, hanem azt is figyelembe vesszük, hogy hány fő él meg az adott jövedelemből. Viszont nem az 1 főre eső jövedelmet, hanem az 1 fogyasztási egységre eső jövedelmet vesszük figyelembe.
Kattintson ide az Ön lakásában együtt élők esetében a fogyasztási egységek kiszámolásához!
Ennek a számításnak az az alapja, hogy a család méretének növekedése ugyan a megélhetési költségek növekedését is eredményezi, de könnyen belátható, hogy egy 2 fős háztartás fogyasztása nem egyenlő egy 1 fős háztartás fogyasztásának kétszeresével (gondoljunk csak a lakbérre vagy a rezsire).
A fogyasztási egységek azt fejezik ki, hogy a valóságban sok kutatás alapján átlagosan mennyivel tér el különböző összetételű családok összes kiadása. Ez alapján az egyes háztartástagokhoz különböző súlyokat rendelünk: az első családtag súlyozása mindig 1, a második felnőtt családtagé és az első gyermeké 0,7, míg a második gyermek és harmadik felnőtt (illetve minden további családtag) súlya már csak 0,5. Mivel egy fogyatékos embernek általában magasabbak a megélhetési költségei, ezért a fogyatékos családtagok súlyozása 0,2-vel magasabb.
Ezzel a számítással a különböző összetételű háztartások jövedelmi helyzete jobban összehasonlítható, és egyik háztartástípust sem érinti hátrányosan.