Ez jelenleg az Önkormányzat legnagyobb összegű, általánosan elérhető támogatása. A havi 3 és 50 ezer forint közötti támogatás jár minden józsefvárosi lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásnak. Minden kerületi lakos jogosult lehet a támogatásra, függetlenül a lakáshasználat módjától.

Rövid leírás

A támogatást minden józsefvárosi lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartás igénybe veheti.

Mindenki jogosult lehet a támogatásra, függetlenül a lakáshasználat jogcímétől. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati bérlők, magánbérlők, szívességi lakáshasználók és tulajdonosok is igényelhetik a támogatást. 

A támogatás célja, hogy a háztartásoknak elegendő pénzük maradjon az után is, hogy a rezsit (az önkormányzati bérlők esetén a lakbért és a különszolgáltatási díjat) kifizették. Ehhez az Önkormányzat az együtt élők száma alapján meghatároz egy elismert lakásköltséget, és ezt a háztartás jövedelme alapján egy meghatározott arányban kipótolja.

Mekkora támogatás érhető el?

A lakhatási támogatás havi 3 és 50 ezer forint közötti összeg.

Az alábbi táblázat néhány háztartástípus esetén mutatja be, hogy mekkora az a maximális nettó jövedelem, amekkora összegnél Ön még jogosult a lakhatási támogatásra. Ekkora jövedelem esetén havi 3 ezer forint jár Önnek. Ez alatt a jövedelemszint alatt minél kevesebb az Ön jövedelme, annál nagyobb összegű támogatásra jogosult. 

Hogyan folyósítjuk a támogatást?

A támogatást egy évre állapítjuk meg.

A támogatást az egy lakásban együtt lakók közül csak egy ember veheti igénybe.

A támogatást alapesetben közvetlenül a közműszolgáltatók felé folyósítjuk. Ha a támogatás összege nagyobb, mint a közműkiadások összessége, a fennmaradó összeget készpénzben adjuk Önnek.

Önkormányzati bérlők esetén a Szociális Támogatási Iroda megvizsgálja, hogy nem jogosult-e magasabb összegű szociális lakbér támogatásra. Önkormányzati bérlők egyidejűleg csak lakhatási támogatásra vagy csak szociális lakbérre lehetnek jogosultak. Önnek mindenképpen a magasabb összegű támogatás jár.

Hogyan igényelheti a támogatást?

Az igényléshez az alább elérhető kérelmet kell kitölteni, amit a Szociális Támogatási Irodában személyesen is átvehet.

A kérelmet és az igazolásokat személyesen vagy meghatalmazott útján a Szociális Támogatási Irodában lehet leadni, illetve beküldheti postai küldeményként is. Ha van Ügyfélkapu-regisztrációja, online is benyújthatja támogatási kérelmét a e-Papíron keresztül.

A kitöltött kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• a személyazonosságot és a lakcímet igazoló dokumentumok
• a lakásban együtt élők jövedelemigazolása
• a megelőző hónapra vonatkozó, a lakás fenntartásával kapcsolatos számlák
• a lakás használati jogcímét igazoló dokumentumok
• önkormányzati bérlő vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakó esetén vagyonnyilatkozat

Csatolandó dokumentumok, igazolások listája

A kitöltött kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

1. A személyazonosságot és a lakcímet igazoló dokumentumok:
   • a kérelmező személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája,
   • amennyiben a kérelmező nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel Józsefvárosban, úgy az alábbi szervezetek valamelyike által kiállított igazolás, hogy a  kérelmező legalább 3 hónapja életvitelszerűen Józsefvárosban él:
     • Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ,
     • kerületi Védőnői Szolgálat,
     • Szigony-Útitárs Nonprofit Kft. (pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó szervezet),
     • Moravcsik Alapítvány (pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó szervezet),
     • Menhely Alapítvány (utcai szociális munkát és hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó szervezet) és
     • Félúton Alapítvány (szenvedélybetegeknek közösségi ellátásokat nyújtó szervezet).
2. A lakásban együtt élők jövedelemigazolása:
   • havi rendszerességgel járó bejelentett jövedelem esetén: a megelőző hónap nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolás
   • nyugellátás esetén (például nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve nyugdíjszerű ellátások): nem szükséges igazolást hozni. A Szociális Támogatási Iroda le tudja kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a nyugellátás havi összegét
   • nem havi rendszerességgel szerzett (de bejelentett) vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén: a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolás
   • ha nem rendelkezik a fenti három jövedelemfajta egyikével, de van alkalmi munkából származó jövedelme: nyilatkozat az alkalmi munkából származó jövedelemről és 30 napnál nem régebbi igazolás a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Foglalkoztatási Osztálytól (a továbbiakban: Munkaügyi Központ, 1082 Budapest, Baross utca 76.), hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, és nem részesül álláskeresési ellátásban, vagy munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátások, álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) határozata
   • ha Ön álláskereső: 30 napnál nem régebbi igazolás a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Foglalkoztatási Osztálytól (a továbbiakban: Munkaügyi Központ, 1082 Budapest, Baross utca 76.), hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, és nem részesül álláskeresési ellátásban, vagy munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátások, álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) határozata
   • 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező tanuló esetén: érvényes diákigazolvány
   • ha gyermeke után tartásdíjat kap: a gyermekek utáni tartásdíj folyósításáról igazolás vagy nyilatkozat
3. a megelőző hónapra vonatkozó, a lakás fenntartásával kapcsolatos számlák
4. a lakás használati jogcímét igazoló dokumentumok:
   • ha Ön a lakás tulajdonosa: az adásvételi szerződés vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
   • ha a lakásra vonatkozóan haszonélvezeti joggal rendelkezik: az adásvételi szerződés vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
   • ha Ön a lakás bérlője vagy szerződéses használója: a bérleti vagy használati szerződés másolati példánya,
   • ha Ön nem rendelkezik bérleti vagy használati szerződéssel vagy a lakás szívességi használója: a lakás tulajdonosának két tanúval ellátott nyilatkozata a lakáshasználatról, valamint 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (elfogadható a Takarnet rendszerből lekért e-hiteles tulajdoni lap másolat is),
   • ha Ön önkormányzati tulajdonú lakás jogcím nélküli használója: a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazolása, hogy a kérelmező a megnevezett lakásban lakik,
   • ha Önre egyik felsorolt jogcím sem vonatkozik, érdeklődjön a Szociális Támogatási Irodán az igazolás lehetséges módjáról.
5. önkormányzati bérlő vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakó esetén vagyonnyilatkozat

Kinek a jövedelmét vesszük figyelembe a támogatás megállapítása során?

A támogatás megállapításakor minden lakásban ténylegesen együtt lakó személy jövedelmét be kell mutatni, függetlenül attól, hogy közöttük van-e rokonsági kapcsolat.

Mi az a fogyasztási egység?

A jövedelem vizsgálata során nem egyszerűen a család vagy a lakásokban együtt lakók összes jövedelmét tekintjük át, hanem azt is figyelembe vesszük, hogy hány fő él meg az adott jövedelemből. Viszont nem az 1 főre eső jövedelmet, hanem az 1 fogyasztási egységre eső jövedelmet vesszük figyelembe. 

Kattintson ide az Ön lakásában együtt élők esetében a fogyasztási egységek kiszámolásához!

Ennek a számításnak az az alapja, hogy a család méretének növekedése ugyan a megélhetési költségek növekedését is eredményezi, de könnyen belátható, hogy egy 2 fős háztartás fogyasztása nem egyenlő egy 1 fős háztartás fogyasztásának kétszeresével (gondoljunk csak a lakbérre vagy a rezsire). 

A fogyasztási egységek azt fejezik ki, hogy a valóságban sok kutatás alapján átlagosan mennyivel tér el különböző összetételű családok összes kiadása. Ez alapján az egyes háztartástagokhoz különböző súlyokat rendelünk: az első családtag súlyozása mindig 1, a második felnőtt családtagé és az első gyermeké 0,7, míg a második gyermek és harmadik felnőtt (illetve minden további családtag) súlya már csak 0,5. Mivel egy fogyatékos embernek általában magasabbak a megélhetési költségei, ezért a fogyatékos családtagok súlyozása 0,2-vel magasabb. 

Ezzel a számítással a különböző összetételű háztartások jövedelmi helyzete jobban összehasonlítható, és egyik háztartástípust sem érinti hátrányosan.

Elektronikus ügyintézés

1. Gyűjtse össze a mellékleteknél felsorolt igazolásokat. Ezeket fotózza be, vagy szkennelje be.
2. Lépjen be az ePapír felületére és ott töltse ki az űrlapot.
3. A mellékleteknél csatolja az összegyűjtött igazolásokat és a kitöltött kérelmeket.

task  Tovább az ePapír oldalra