Kalla Éva kezdeményezésére a Dankó utca 44. szám alatt lévő vakablakban és a Dankó utca 1. szám homlokzatán Dankó István emlékére emléktáblát állít a Józsefvárosi Önkormányzat. Dankó Pista 1858-ban született, és 1903-ban hunyt el. Magyar cigánymuzsikus, nótaszerző, a magyar népies műdal műfajának felvirágoztatója és legjelentősebb alkotója. A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette.
Az Üllői út 44. szám alatti társasház lakóközössége kezdeményezte Guricsné Pásztor Erzsébet és Gurics György emléktáblájának elhelyezését az Üllői út 44. szám alatti lakóingatlan homlokzatán önkormányzati költségen.
Guricsné Pásztor Erzsébet kilencszeres magyar bajnok kézilabdakapus. Az 1965-ben világbajnokságot nyerő magyar női válogatott csapatkapitánya, Józsefváros díszpolgára. Gurics György világbajnok birkózó, olimpiai bronzérmes tizennyolcszoros magyar bajnok, mesteredző. 1961-ben az év sportolójának választották
A Fekete Lyuk Emlékalap kezdeményezte a Fekete Lyuk emléktáblájának elhelyezését a Golgota utca 3. szám alatti ingatlan kerítésének oszlopán, saját költségen.
A Fekete Lyuk egy legendás budapesti underground szórakozóhely volt a rendszerváltás időszakában. Az 1980-as évektől kezdődően a magyar alternatív és független könnyűzenei élet hazai (és sokak szerint kelet-európai) központja volt.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség kezdeményezte Koltói Anna emléktáblájának pótlását a Horváth Mihály tér 16. szám alatti társasház homlokzatán, saját költségen. Koltói Anna élete során az elszegényedett munkások jobb körülményeiért, a nők egyenjogúságáért, egy igazságosabb társadalomért küzdött.
Szili-Darók Ildikó alpolgármester kezdeményezte a Schöpf-Merei Ágost-emléktábla pótlását a Puskin utca 6. szám alatti ház homlokzatán, önkormányzati költségen.
Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász, ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet, és ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot.