Mentorok segítik a városrehabilitációt

event_available Utolsó frissítés:

Két felújítás alatt álló önkormányzati bérházban jártunk az Orczy negyedben, ahol pár hónap alatt 75 évet ugrik a történelem. Uniós forrásból folyik a városrész rehabilitációja, ami nem csak az épületeknek, de talán a bennük élőknek is megújulást hoz.

 

A Józsefvárosi Önkormányzat 2018-ban elnyerte az EU-s forrásokat elosztó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében kiírt, a leromlott budapesti településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítását, társadalmi és fizikai rehabilitációját segítő VEKOP-6.2.1-15 pályázatot, melyben a Magdolna és az Orczy negyed szociális városrehabilitációjára kapott a kerület 2 milliárd forint támogatást.

A pályázat alapján megvalósuló Magdolna-Orczy projekt összetett: lakóépületek komplex közösségi megújítása, menthetetlen épületek bontása, házak üzemeltetési költségeinek csökkentése, közösségi zöldudvar program, család és lakóközösség mentorálás, és ezek számos részprogramja. „A projekt megvalósításában több önkormányzati szervezet vesz részt. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) munkatársai felelősek a műszaki jellegű feladatok – terveztetés, kivitelezés – elvégzéséért, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (JSzSzGyK) az érintett lakók tájékoztatását, a kivitelezések során felmerülő problémák mentorálását végzi, a tevékenységeket pedig a RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. fogja össze az önkormányzat megbízásából” – tájékoztatott Sárkány Csilla, a RÉV8 cégvezetője.

Nem elég ablakot cserélni

A programban érintett terület a Magdolna negyed és az Orczy negyed összefüggő részét érinti, ahol már sok a foghíj a régi párszintes, zártudvaros házak között. Kevesebben laknak erre, de jellemző a szegregáltság, a társadalmi elkülönítettség, és emiatt nagy a kirekesztődés, leszakadás veszélye. Itt nem elég a házakat felújítani, a bennük élők életét is segíteni kell. Józsefvárosban van múltja az ilyen városrehabilitációnak. Ilyen volt a Magdolna negyed megújítási programja, ami a Mátyás tér tágabb környékét tette élhetővé úgy, hogy az ott élőket is bevonta a megújulási folyamatba. A közösségi tervezés gyakorlatát 2010 után ugyan nem folytatták, de a kerületre továbbra is jellemző maradt, hogy a fejlesztések nem jártak együtt a régi és szegény lakosság kitelepítésével, mint például Ferencvárosban.  A VEKOP program tucatnyi épületet és sok száz lakást érint, és mind másféle megközelítést igényel.

Két házban jártunk, itt láthatók a projekt első eredményei. A Kőris utca 4/a és a Diószegi utca 7. is 100 százalékos önkormányzati tulajdonú bérház, kis lakásaiban kevéspénzű emberek élnek, jó pár család már generációk óta. Önkormányzati lakások tízezreire lenne szükség ahhoz, hogy a lakhatási gondok ne nyomorítsanak meg tömegeket, de nemhogy kiutalható lakás nincs elég, legtöbbjük soha nem volt tisztességesen felújítva sem. 45 évig az állami és tanácsi házkezelők, IKV-k gányoltak, 30 év óta pedig csak gyors nyereséget hozó új beruházásokban és a lakosság „minőségi” megújításban érdekelt a politika. Ezért ezek a látszólag kis projektek különösen nagy jelentőségűek, mert kedvező változást indíthatnak el.

Csete Zoltánnal és Kis Tiborral, a RÉV8 műszaki igazgatójával és projektmenedzserével jártuk be a házakat. Mindkét helyen teljes felújítás folyik. „Kitakarítottuk a pincéket, injektáltuk az alapfalakat, hogy megszüntessük a földszinti lakások vizesedését, újjáépítettük az évtizedek óta aládúcolt függőfolyosókat, hőszigeteltre cseréltünk minden ablakot és bejárati ajtót, most cseréljük a teljes vezetékrendszert” – vezet körbe az építkezésen Csete Zoltán. „A házakat eredeti szépségükben renováljuk” – mutat Kiss Tibor az udvaron összestócolt kovácsoltvas folyosórácsokra. „Felújítva visszakerülnek majd a helyükre, de a kapu már menthetetlen, annak megerősített szerkezetű másolatát építjük vissza. A tetőszerkezethez azonban alig kellett hozzányúlni, olyan kiváló faanyagból dolgoztak a régi ácsok.”

„A felújítás idejére sem kellett a lakókat kiköltöztetni, mert a munkálatok megkezdése előtt a JSzSzGyK munkatársai mindenkit bevontak a folyamatba, és mi is ezért építettük olyan technológiával újjá a függőfolyosókat, hogy egy segédjárdán végig járhatóak maradjanak” – mondja Csete. Én is ezen a biztonságos pótjárdán át közelítem meg azt a fiatal párt, amelyik most lép ki a lakásából. Ők két lakógyűlésen vettek részt, és javasolták, hogy a feleslegessé vált folyosói vécéket alakítsák tárolóhellyé. Csete Zoltán azt mondja, meg fogják csinálni.

„Márciusban, pont a járványhelyzet elején indult az építkezés, de a kivitelezést végző JGK munkatársai nem akarták leállítani, különben nagyon elhúzódott volna a munka” – mondja Csete. „Ez már nem az IKV, a JGK-nál ugyanolyan minőségi követelmények és szigorú határidők vannak, mint a versenyszférában” – válaszol nevetve közbevetésemre, hogy nekem a múlt emléke alapján az önkormányzati beruházásokról az évekig állványok közt tébláboló munkások képe jut eszembe. Itt valóban komoly mozgás van, tiszta egyen-munkaruhában mennek fel-alá, lakásokból ki és be a munkások, néha pár szót váltva egy-egy lakóval.

A Kőris utca 4/a parányi, de hangulatos udvara után a Diószegi 7. egyemeletes épületének tágas udvara egész más világ. Ez a ház a zöldudvar programban is részt vesz, itt a lakókkal egyeztetve kertté alakítják a most lebetonozott udvart. Öregúr napozik a sarokban, aki elmondja, hogy a lányával és unokájával él itt, és a lánya vett részt az egyeztetésekben.

Kommunikáció, és ami azon túl van

A Magdolna-Orczy projekt lényege, hogy a rehabilitáció társadalmi megújulást is szolgáljon. A projektnek a területen külön irodája van a JSzSzGYK szervezetébe integrálva, ahol Horváth Ágnes szakmai vezető és Farkas Irén családgondozó beszélt a munkájukról.

„A JSzSzGyK feladata a kommunikáció, a lakókkal való kapcsolattartás, tájékoztatás, a problémák feltárása és a segítés, mentorálás. A projektnek csak egy része a két házban folyó munka, másutt más, adott esetben súlyosabb kérdéseket kell megoldanunk” – mondja Horváth Ágnes, akinek kolléganőjével együtt hosszú segítői múltja van. Körbevezet az irodán, ami egy régi ház aljában kapott helyet. Egy nagyobb teremben ülünk le óvatos távolságot tartva beszélgetés közben. „Remélem, ismét folyamatosan lesz élet itt is, mert ebben a teremben minden nap volt több találkozó és foglalkozás a járvány kezdete előtt, ami munkánk szerves része” – majd hosszan beszél arról, mi mindenre terjed ki a feladatuk, milyen sokrétű ez a mentori tevékenység.Következetesen kommunikációról beszélt, ami korunk kedvenc kifejezése, és gyakran csak egyoldalú közlést, befolyásolást takar. Horváth Ágnes azonban inkább dialógusról beszél, ahol a másik meghallgatása ugyanolyan fontos, mint a saját közlésünk. Sőt, az itt folyó munkának éppen az lényege, hogy olyan közös megegyezés, egyetértés jöjjön létre, ami hosszú távra biztosítja a projekt sikerét.

Farkas Irén egy példával illusztrálja ezt: „Az egyik lakó végig tiltakozott, hogy az ő lakásába ne lépjenek be a munkások, nem akar felújítást, bár mindenki más benne volt. Aztán mégis sikerült együttműködésre bírni. Nemrég felhívott, hogy segítsünk, mert beteg a szomszédja, és nem tudja beengedni a munkásokat. Kimentünk, segítettük, és ezt pont neki köszönhetjük, aki szóban ellenállt, valójában mégis segítőkésznek bizonyult.”

A felújítási munkát megelőző hónapokban kérdőívekkel mérték fel az igényeket és problémákat, és számtalan személyes találkozásra került sor, amik kapcsolódnak a családsegítői szolgálat munkájához is. Olyan nehéz helyzetekre is fény derült, amik magát a lakhatást veszélyeztetik, például kezelhetetlenné vált hátralékok miatt, ami speciális segítséget igényel.

A Magdolna-Orczy programban a Horváth Ágnes vezette mentor-csapatnak kiemelt szerepe van a leszakadással veszélyeztetettek szociális-gazdasági-foglalkoztatási problémáinak komplex kezelésében– ezek egy részében a kerület más intézményei és civil szervezetek is részt vállalnak.

Szöveg: Bányay Géza; Fotók: Ványi Ákos; Térkép és tervrajzok: Rév 8 Zrt.

A cikk a Józsefváros újság 2020.05.26-i számában jelent meg.

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!