Civil szervezetek és önkormányzatok: hogyan bírjuk egymást, hogyan bírunk egymással?

event_available Utolsó frissítés:

Az Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodája által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen azokat a kérdéseket vitattuk meg, amik felmerülhetnek az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködése során.

A VIII. kerületi Önkormányzat 2020 decemberében elfogadta a kerület első civil stratégiáját. Az Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodája online kerekasztal-beszélgetést szervezett, hogy a meghívott vendégekkel vitassák meg azokat a kérdéseket, amik felmerülhetnek egy önkormányzat és egy vagy több civil szervezet és szerveződés együttműködése során.

Az eseményt a Facebookon élő közvetítésben követhették az érdeklődők. A közvetítés alatt lehetőségük volt az érdeklődőknek hozzászólni a beszélgetéshez vagy kérdéseket feltenni. A videót itt tekintheti meg utólag is: https://fb.watch/46kJSBINMg/

A Közösségi Részvételi Irodát Udvarhelyi Tessza képviselte, ő volt a kerekasztal beszélgetés moderátora. A beszélgetésre meghívott vendégei között jelen volt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, aki szoros együttműködésben dolgozik a Civilizáció koalícióval, Merényi Miklós, a K-Monitor Egyesület önkormányzati szakértője, G. Szabó Dániel, a Fővárosi Önkormányzat Koordinációs Főosztály vezetője és Radó Gábor, aki a XIII. kerületi Önkormányzat civil, nemzetiségi és kulturális referense.

A kerekasztal során érintett témák közé tartoztak a következők:

•    Mit várnak a civil szervezetek az önkormányzatoktól?

•    Mit várnak az önkormányzatok a civil szervezetektől?

•    Mi a civil kerekasztalok és egyeztető fórumok célja és értelme? Mik az előnyei és hátrányai a civil szervezeteknek kiszervezett Önkormányzati szolgáltatásoknak?

•    Érdekvédelem vagy együttműködés?

•    Milyen akadályai és jó példái vannak az együttműködésnek?

A kerekasztal beszélgetés közben kiderült, hogy miközben mind az önkormányzatok, mind pedig a civil szervezetek együttműködésre törekednének, abban is egyetértettek, hogy az együttműködés formái folyamatos fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzatok képviselői fontosnak tartják, hogy bevonják a civil szervezeteket és az állampolgárokat a különböző rendelet- és intézkedés-tervezetek véleményezésébe és úgy gondolják, az önkormányzatoknak figyelembe kell vennie a civil szervezetek ötleteit és kezdeményezéseit. A XIII. kerületi önkormányzat például partnerségre törekszik a civil szervezetekkel való együttműködés során. A kerület civil kerekasztalt működtet, ahol az önkormányzattal szoros kapcsolatban lévő kerületi szervezetek beszélhetik meg, hogy mit várnak el az önkormányzattól, részt vehetnek az önkormányzati rendezvényeken és egyes rendeletek véleményezésébe is bevonják őket.

A civil szervezetek képviselői úgy látják, hogy az önkormányzatokkal az együttműködési skála a laza kapcsolatoktól a szerződéses viszonyig terjedhet. A civil szervezetek azt szeretnék, ha világosan látnák, hogy az adott önkormányzatnál az együttműködési lehetőségek mely elemei tudnak megvalósulni, amelyekhez a szervezetek kapcsolódni tudnak. Fontosnak tartanák, hogy az önkormányzat meghatározza, hogy az adott településen hogyan képzeli a civil életet és azt is, hogy milyen módon tud közreműködni ennek fejlesztésében.

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy önkormányzati és civil részről is fontos a nyitottság és a hivatali dolgozók felkészítése az együttműködésre. A civil szervezetek nagyon érzékeny területen mozognak, sokszor előfordulhat összeférhetetlenség, amit nem mindig egyszerű intézményes módon áthidalni. Az egyik legalapvetőbb dolog, amit a civilek szeretnének az önkormányzatoknál elérni, hogy a politikai ciklusok okozta kiszámíthatatlanság megszűnjön vagy legalábbis enyhüljön.

A beszélgetésen kiderült, hogy a főpolgármester a napokban fogadta el az új fővárosi civil rendeletet, amely lehetőséget ad arra, hogy civil szervezetek is részt vegyenek a Fővárosi Önkormányzat döntéseinek előkészítésében. A három új fővárosi civil munkacsoport lesz az egyik fóruma annak, hogy a civilek kapcsolatba léphessenek a döntéshozókkal , ezt egészíti ki a civil adatbázist, amelybe bármelyik budapesti civil szervezet beléphet. A lakosság széleskörű bevonását a budapesti polgári kezdeményezések bevezetése jelenti.

Magyarországon vannak jó példák arra, amikor egy településen vagy kerületben magas színvonalon valósul meg az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között és aktívan működik a helyi civil élet szervezése. Ezzel együtt van arra is példa, hogy az ún. civil kerekasztalok csak formálisan működnek, és nincsen érdemi együttműködés. Az érdekérvényesítés szempontjából mindenképpen fontos, hogy a civil szervezetek szabályozott módon kapjanak lehetőséget a javaslattételre és a döntések előkészítésében való részvételre.

A beszélgetés során érezhető volt, hogy a résztvevők számára a cél közösnek tekinthető és mindkét oldal törekszik arra, hogy érdemi együttműködés valósuljon meg. Ezzel együtt fontos, hogy az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek is megvan a saját álláspontja az együttműködés céljáról és minőségéről, ezért hosszú távon a szimbiózis előnyeit meg kell tartani, a gyengeségeket pedig javítani kell, hogy később minden józsefvárosi lakó számára előnyökké alakuljanak.

We only use cookies (data stored in your browser) when necessary to make our sites smarter for you. Please click the Accept button after reading the Privacy Policy!