Közösségépítés és zöldítés

event_available Utolsó frissítés:

A Lujza utca 15. egyike volt azoknak a házaknak, amelyekben a Magdolna- és Orczynegyedben folyó uniós pályázati program részeként közösségi tervezéssel valósítottak meg felújítást. Hogy ez mennyire volt sikeres és milyen tanulsággal szolgált, arról Horváth Ágnest és Kelen Annamáriát, a VEKOP-program munkatársait és a lakókat kérdeztük.

A Lujza utca 15. a XIX. században épült egyemeletes klasszicista lakóház, amit 6–7 éve tataroztak, s dicséretes módon a homlokzati ablakokat a műemléki jelleg megőrzésével cserélték modernre. Horváth Ágnessel és Kelen Annamáriával a kapu előtt találkozunk, de belépve egészen más világ, az „igazi” Józsefváros fogad. A ház utcai homlokzatát és a vízórákat az MNPIII programban újították fel 3 éve, a mostani MORCZY program keretében pedig az udvari ablakok, ajtók cseréjére és a zöld udvar kialakítására volt lehetőség. Az önkormányzati tulajdonú házban 17 alacsony komfortfokozatú lakás van, ezekhez akkor nem nyúltak, és sajnos a mostani pályázat sem adott erre lehetőséget.

Aki a kertet szereti…

„A VEKOP-program részeként a házak felújításához kapcsolódik az udvarok zöldítése is. Ebben az épületben is megkezdődött a zöldudvar kialakítása, miután a nyílászárók cseréje után levonultak a mesterek. Ez olyan lakóközösség egyébként, ahol mindig is szerették és rendben tartották a kertet” – mutat körbe az udvaron Horváth Ágnes, a VEKOP-projekt szakmai vezetője. Az udvar, amire a legtöbb lakás néz, elég tágas és világos. Középen selymes fűvel borított kert van – állítólag ezt a füvet nem kell sokat nyírni –, benne dísznövények, cserje és egy alaposan megnyesett fácska. A kertet pasztellszínű új díszkőburkolat övezi. Látható, hogy sok lakásnál megtörtént az ajtó és az ablakok cseréje is korszerű, hőszigetelt változatra. Itt azonban nincs az az esztétikai rend, mint a homlokzaton, a funkcionalitás volt a fő szempont. Az ablakcseréknél is erre törekedett a program, az elmúlt évtizedekben történt átalakításokat, változásokat, és a lakók kéréseit vette figyelembe a tervező, nem törekedett az egységes kinézetre.

 

Egy idősebb úr érkezik éppen, s mutatja, hogy náluk még sok tennivaló lenne az ablakokkal, mert csak a habszigetelésig jutottak el a mesterek, vissza már nem vakolták a kereteket. Amikor a közösségi tervezésről kérdezem, a feleségét hívja, mert ő vett részt a gyűléseken annak idején. A feleség elmondja, valóban közös egyeztetéssel alakították ki a kertet. Kelen Annamária, a VEKOP közösségfejlesztési szakmai programfelelőse bólogatva ad neki igazat: „A koronavírus-járvány miatti korlátozások rendkívüli mértékben hátráltatták ezt a VEKOP-projektet is, hiszen itt minden lényeges mozzanat személyes találkozásra épül.” A közösségi tervezés előkészítése és a lakók első gyűlése, amikor a terveket megvitatták, még terv szerint lezajlott, de azóta nem volt lehetőség csoportos egyeztetésekre, ami főleg az építési munkákat bonyolító, vagyonkezelő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) munkatársaival és a kivitelező vállalkozókkal történő kapcsolattartásban hiányzik nagyon.

Közösségépítő tervezés

„A zöldudvaros közösségi tervezésnek fontos szerepe van a közösségépítési munkánkban. A Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., vagyis a Rév8 munkatársai vezényelték a tervezés folyamatát, mi pedig a támogatást adtuk a háttérmunka végzésével, a kommunikációval és az érdekek összeegyeztetésével” – mondja Kelen Annamária. „Lakógyűlések keretében folyik a közösségi tervezés. A programba bevont mind a nyolc háznak van zöldudvaros munkatársa, aki napi kapcsolatot tart a lakókkal. Ebben a házban Vidu Anita látja el ezt a feladatot, aki a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ, vagyis a JSzSzGyK munkatársaként csatlakozott hozzánk. Minden lakó tudja, hogyan érheti őt el – mint ahogy a többi részprogrammal foglalkozó munkatársainkat is –, hogy a menet közben felmerülő problémákkal, ötletekkel bármikor megkereshessék. Általában legalább két lakógyűlést tartottunk minden házban, de van, ahol többet is. Ebben a házban csak egy volt, ám nagyon sikeres, mert itt már tudták a lakók, hogy mit szeretnének, s könnyen konszenzusra jutottak. Minél nagyobb egy lakóközösség, annál több különféle érdek jelenik meg, itt kevesebben vannak és integráltabb is a közösség, jobban el vannak osztva a szerepek.”

A lakógyűlésen a Rév8 munkatársai bemutatták az előzetes kertészeti terveket és megbeszélték, mi az, amiről a közösség dönteni tud. A lakók elmondták a véleményüket és megállapodtak abban, hogy milyen színű legyen a térkő, hogyan legyenek elrendezve a növények a relatíve kis kertben. Megválasztották a képviselőjüket is, aki a közösség nevében folyamatosan tartja a kapcsolatot a VEKOP munkatársával, és jelzi a további igényeket. Két utólagos kérés is érkezett: szeretnének kerti bútorokat és éjszakára mozgásérzékelős világítást. „A világítás és a kerti bútor nem a zöldudvar program része, de gondolkodunk a megoldáson, hogyan lehetne ezt mégis megvalósítani. A Rév8-nál most folyik a növényültetési tervek véglegesítése, mert egy csomó zöldítési munka tavaszra maradt az időjárás miatt” – teszi hozzá Kelen Annamária.

Lakása nyitott ajtajában állítok meg egy fiatalasszonyt, s arról faggatom, ő hogyan élte meg a történteket. „Nagyon örülök, hogy megszépül az udvar, és kicserélték az ablakokat” – mondja, de a közösségi tervezésről nem tud mit mondani. Részt vett ugyan a lakógyűlésen, de úgy tűnik, nem igazán tűnt fel neki, hogy milyen közösségfejlesztési folyamat részese.

Sokéves munka alapjait rakták le

A VEKOP pályázati program annyira összetett, olyan sok szereplőt mozgat meg, olyan sok részprogramból áll, hogy még a témában jártasabbaknak is időbe telik, mire megértik, mindez hogyan áll össze egységes egésszé. Horváth Ágnes szerint a programnak ezért is okozott nagy kárt a járvány, mert pont a közösségépítésben nélkülözhetetlen kommunikációt gátolta jelentősen. Az olyan részprogramokban, mint amilyen az OKJ-s képzés, lehetséges volt online eszközöket is használni, de a házaknál ez nem működik.

A közösségi tervezésbe bevont és közösségként működni kezdő lakóközösségekhez újfajta intézményi hozzáállásra is szükség lesz. A hónapok óta vakolatlan ablaknyílások ügye jelzi, a lakók nehezen tudják elfogadni, hogy az ablakcserét végző vállalkozók nem haladnak a befejező munkákkal, pedig a JGK mindent megtesz, hogy ezek mielőbb elkészüljenek.

„Amikor a közösség megpróbál valamit elintézni, sokszor visszapattannak, nem világos, kihez fordulhatnak, túl nehézkes számukra az ügyintézés. Ehhez mindenképpen támogatást igényelnek, ezért mi is segítünk, közvetítünk az érdekérvényesítésben” – magyarázza Kelen Annamária. „Kevés házról beszélünk, de ami most történik, fontos megelőlegezése a további tennivalóknak. Nagyon nehéz a változást elindítani és hitelessé tenni, a bizalmat kialakítani, és ennek jó alapja az, hogy a lakók is ébredezni kezdtek.

Az első lépések tehát már megtörténtek azon a hosszú úton, amin közösségfejlesztőként elindultunk. Ugyanakkor nagyon az elején járunk ennek, még nem is nevezhető igazán közösségépítési folyamatnak, de ez a startja.” „Egy közösségfejlesztési folyamat az előkészítéstől a közösség felépüléséig 4–5 évig is eltart, és még akkor is elakadhatnak, szükségük lehet támogatásra. Ez a pár hónapos közösségfejlesztési projekt csak betekintést nyújthat ebbe a folyamatba. A program zárásakor biztosan rögzíteni fogjuk, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak, mert ez későbbi fontos projektek alapját képezheti majd. Az igazi nyereség pedig az lenne, ha a közösségfejlesztés folytatódna” – foglalja össze a tanulságokat Horváth Ágnes.

Szöveg: Bányay Géza, Képek: Huszár Boglárka

*

Mi a VEKOP?

A Józsefvárosi Önkormányzat 2018-ban nyerte el az EU-s forrásokat elosztó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében kiírt VEKOP-6.2.1-15 pályázatot, melynek célja a leromlott budapesti településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja. A kerület 2 milliárd forintot kapott a Magdolna-és Orczynegyed egy részében megvalósuló szociális városrehabilitációs programra.

A cikk a Józsefváros újság 2021.03.10-i számában jelent meg.

Oldalaink használatához csak a legszükségesebb esetben használunk sütiket (az Ön böngészőjében tárolt adatokat). Ezzel okossabbá tehetjük az oldalt az Ön számára. Kérjük, hogy az oldal használatának megkezdése előtt tekintse át és fogadja el  Adatvédelmi tájékoztatónkat!