Október elseje a fekete kutyák napja.

Fekete kutyaként eleve nem könnyű. Idősebb, menhelyi, egészségügyi vagy magatartásproblémákkal küzdő, szerényebb külső adottságokkal megáldott fekete kutyának lenni pedig sokszor a teljes esélytelenséggel egyenértékű.

Az okok sokfélék (az irodalom- és filmtörténet sem kényeztette el őket, sokat tettek az egyes művek azért, hogy megágyazzanak ezeknek a félelmeknek), azt azonban kutatások is igazolták, hogy a világosabb szőrű kutyákat jellemzően barátságosabbnak, odaadóbbnak gondolják az emberek, a feketékről pedig többen vélik úgy: agresszívek, bizalmatlanok.

Ez természetesen nincs így, de hiába a józan ész, a statisztikák azt mutatják, a feketék nagyobb számban ragadnak bent, többet altatnak belőlük, kevésbé keltik fel az érdeklődők figyelmét a menhelyeken, telepeken. A nehézségeik pedig az idő előrehaladtával hatványozódnak.

Megoldás szerencsére létezik.

A fekete kutyák napja részben ezért jött létre. Évek óta egyre erősödik világszerte a feketekutya-lobbi: az esélyeket növelni és a rossz reflexek ellenébe menni kifejezett törekvés.

És ebbe a sorba állunk be büszkén mi is, a Józsefvárosi Önkormányzat munkatársai.

Összetereltük a sajátjainkat, és megkértük őket, hogy álljanak ki azokért, akik szimpla felületesség, szűklátókörűség áldozatai. Mutassák meg, mekkora mázlisták lehetnek azok a gazdák, akikre ilyen vidám, fényesen csillogó fekete hercegek és hercegkisasszonyok vigyáznak.  

A mi feketéink és sötét szőrzetű kutyáink is sokfélék, de közös pont, hogy nagyon szeretjük őket.

Erősen kötődünk hozzájuk, ahogyan ők is hozzánk. És szerencsére nincs az a mennyiségű ránk ragadt fekete szőrszál, ami ezt megmásítaná.

Sötétben nem látjuk őket annyira, nehezebb őket fotózni, és ritkán járunk világos ruhában. De nagyon jó velük és mellettük élni, végtelenül hálásak vagyunk nekik, hogy akkor is nagyon jók, elfogadók és türelmesek, ha nem érdemeljük meg.

Summázva: ne fordítsuk el a fejünket, ne menjünk el csak úgy mellettük, vegyük észre őket. Adjunk egy esélyt. Egy jó fekete aranyat ér.

Nagyon köszönjük a hősies kiállást és a tökéletes PR-munkát: Mila, Bonnie, Negrito, Kicsi, Mesi, Sára és Ciro di Marzio. (És természetesena kísérőknek is: Fanni 1, Fanni 2, Laura, Kató, Éva, Csilla, Feri, Tessza, Mariann, Geri és Viktor.)