A Józsefvárosi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal 2020 után idén ismét csatlakozik az Amnesty International Magyarország „Ami a nőket illeti” kampányához. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a nők és férfiak közötti bérkülönbségek feltárását, csökkentését, valamint erősítse a munkahelyi esélyegyenlőséget és az átlátható foglalkoztatási gyakorlatokat.
A kerület vezetése számára kiemelten fontos, hogy az önkormányzat mint munkáltató nyitottan és felelősen működjön, ezért vállalja a bérezési adatok ismételt áttekintését és nyilvános bemutatását. A mostani csatlakozás egyben annak megerősítése is, hogy Józsefváros hosszú távon elkötelezett az igazságos, egyenlő esélyeket biztosító munkahelyi környezet mellett.
A program keretében az önkormányzat és a polgármesteri hivatal elkészítette az idei bértranszparencia-kimutatásokat, amelyek képet adnak a szervezeten belüli bérezési viszonyokról, a vezetői szerepek megoszlásáról, valamint az esetleges bérkülönbségek alakulásáról.
Hiszünk abban, hogy a bértranszparencia fontos eszköz a munkahelyi igazságosság megteremtésében. Az adatok rendszeres vizsgálata segíti a tudatos döntéshozatalt, a méltányos bérezési rendszerek kialakítását és a nők szakmai előmenetelének támogatását. Önkormányzatunk és Polgármesteri Hivatalunk célja, hogy a kerület intézményeiben minden munkavállaló számára kiszámítható, tisztességes és esélyteremtő munkakörnyezetet biztosítson.
Fogalmak
nemek közti bérkülönbség: A női és férfi munkavállalók átlagbére közötti különbség; a férfiak bérszintjének százalékában kifejezve.
kiegészítő díjazás: Pl. cafetéria, jutalom, stb.
mediánbér: A bérskála pontos felezőpontja; az a bérszint, aminél a munkavállalók fele kevesebbet, a fele pedig többet keres.
bérsáv kvartilis: A munkavállalók keresete alapján történő négy csoportba osztás, ahol mindegyik csoportban ugyanannyi munkavállaló helyezkedik el.
Kimutatásaink és értékelés
A nemek aránya tekintetében a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal erősen női dominanciájú, ami fontos kontextus a bérkülönbségek értelmezéséhez.
| Nők | 65,86% |
| Férfiak | 34,24% |
1. Általános bérkülönbségek
Átlagbéreket vizsgálva az látható, hogy a Hivatal női munkatársai 3,42%-kal keresnek átlagosan többet férfi munkatársaiknál. Összességében ez enyhe bérelőnynek számít a nők javára, ami ritkább trend a munkaerőpiacon.
A medián bérek vonatkozásában nagyjából ugyanakkora a nemek közötti arány, 3,78% a női munkatársak javára.
| Nők | 101,14% |
| Férfiak | 97,80% |
| Bérkülönbség átlagbér szerint | 103,42% a nők javára |
| Nők | 100,86% |
| Férfiak | 97,80% |
| Bérkülönbség mediánbér szerint | 103,78% a nők javára |
2. Kiegészítő juttatások
A Hivatalban adott kiegészítő juttatások összegének átlagát tekintve kiegyenlítettebb az arány, azonban így is +1,38%-kal a nők részesülnek előnyben.
A medián kiegészítő díjazások mediánja azonban a férfiaknak kedvez 4,55%-kal.
Érdekességképpen vizsgáltuk a kiegészítő juttatásban részesülők nemek közötti arányát is, amely a hivatalban dolgozók nemek közötti aránya tekintetében kiugró eltérést mutat: a nők négyszer annyian részesülnek kiegészítésben (409,09%), mint a férfi kollégák.
| Nők | 100,29% |
| Férfiak | 98,93% |
| Kiegészítő juttatások különbsége átlag szerint | 101,38% a nők javára |
| Nők | 100,00% |
| Férfiak | 104,55% |
| Kiegészítő juttatások különbsége medián szerint | 101,38% a férfiak javára |
| Nők | 80,36% |
| Férfiak | 19,64% |
| Különbség kiegészítő díjazásban (helyettesítés, célfeladat) | 409,09% a nők javára |
3. Jogviszony típusok és munkakörök szerinti bérkülönbségek
A kutatás során két jogviszony típusra (munkavállalók és köztisztviselők), illetve hat munkaköri szintre (az alap ügyintézőtől a felső vezetőig) bontva néztük meg, milyen különbségek mutatkozhatnak a bérek között:
a) a Munkavállalók közt 19,24%-kal magasabb a nők munkabérének átlaga a férfiakéhoz képest;
b) a titkársági, adminisztratív, munkát végző, általában középfokú végzettséggel rendelkező munkatársak esetében szintén a nők átlagbére magasabb 5,87%-kal
c) az alapszintű (közép- és felsőfokú végzettségű) szakügyintézőknél enyhébb, 1,08% eltérés mérhető a férfi munkatársak javára;
d) a magasabb szintű szakügyintézők átlagbére kiegyenlített, mindössze +0,02% eltérés mutatható ki a férfiak felé;
e) a középvezetők átlagkeresete már nagyobb, 8,36% eltérést láttat a férfi kollégák javára;
f) a felső vezetők esetében pedig a női munkatársak átlagkeresete magasabb 16,61%-kal a férfi felső vezetőkéhez képest.
| Nők | 107,97% |
| Férfiak | 90,55% |
| Bérkülönbség a munkavállalók közt | 119,24% a nők javára |
| Nők | 100,93% |
| Férfiak | 95,34% |
| Titkársági, adminisztratív feladatokat végzők átlagbér különbsége | 105,87% a nők javára |
| Nők | 80,36% |
| Férfiak | 19,64% |
| Alap szintű ügyintézők átlagbér különbsége | 101,08% a férfiak javára |
| Nők | 99,99% |
| Férfiak | 100,01% |
| Magasabb szintű ügyintézők átlagbér különbsége | 100,02% a férfiak javára |
| Nők | 96,53% |
| Férfiak | 105,05% |
| Középvezető szintű munkatársak átlagbér különbsége | 108,83% a férfiak javára |
| Nők | 107,67% |
| Férfiak | 92,33% |
| Felsővezetők átlagbér különbsége | 116,61% a nők javára |
4. A bérsávok kvartilisek szerinti megoszlása
Megfigyelhető, hogy a nők minden bérsávban, gyakorlatilag a Hivatal munkatársainak nemek közötti arányaival megegyező mértékben felülreprezentáltak, még a legmagasabb kategóriában is. Nem mutatható ki klasszikus „üvegplafon” jelenség ebben az adatban.
| Nők | 65,06% |
| Férfiak | 34,94% |
| Nők | 60,24% |
| Férfiak | 39,76% |
| Nők | 68,67% |
| Férfiak | 31,33% |
| Nők | 69,51% |
| Férfiak | 30,49% |