Budapesten a személynevet viselő közterek 89%-a férfiak nevét viseli. Ezzel szemben a budapesti utcák és közterek alig több mint tizedét nevezték el nőkről és ezek csupán fele lett elnevezve valaha élt nőkről. A többi keresztnév vagy irodalmi alak.
A Józsefvárosi Önkormányzat a Közösségi Részvételi Iroda által 2020-ban indított hagyomány következtében jött létre a kerületben Hugonnai Vilma tér, Brunszvik Júlia tér, Szeles Erika tér, és Koltói Anna tér. Az Önkormányzat idén is (ahogy 2022-ben is) kezdeményezi két közterület tiszteletre méltó nőről történő elnevezését A hagyományt folytatva 2023-ban a Leonardo da Vinci köz és Leonardo da Vinci utca közötti eddig elnevezetlen zöld terület Diósi Ágnes tér; a Szigony utca 1-11. és Szigony utca 2-10. közötti parkoló eddig elnevezetlen területe (a Szigony-Práter sarok) a jövőben Dirnfeld Janka tér lesz.
A 2023. április 27-i képviselő-testület döntés alapján a kerület nevében Pikó András polgármester javaslatot tesz a Fővárosi Közgyűlés felé a területek átnevezésére. Az elnevezés a Földhivatal átvezetése után válik véglegessé. A tér átnevezése miatt senkinek nem kell hivatalos lakcímét megváltoztatnia.
Ki volt Diósi Ágnes?
Diósi Ágnes (1932, Budapest – 2005, Budapest) a roma szociális munka úttörője, aki a rendszerváltást követően a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben (1997-től TEGYESZ, Alföldi utca) dolgozott nevelőszülői tanácsadóként. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti gyermekkönyvtárában fordult figyelme a hátrányos helyzetű gyermekek felé, később a “Róbert” nevelőotthonban antiszociális fiatalkorú fiúkkal foglalkozott. Cigányút című munkája 1988-ban jelent meg, amely az első átfogó, romákról szóló szociográfia volt. Nevelőszülői tanácsadóként kezdeményezte, hogy nyújtsanak segítséget roma családoknak ahhoz, hogy hivatásos nevelőszülők lehessenek, a cigány hivatásos nevelőszülői hálózat kialakításának szakmai vezetője volt. A zsidóságról írt szociográfiájában olyan embereket kívánt megszólaltatni, akikkel magát is ki tudta fejezni. A kötet Várj, madár… címmel 1997-ben jelent meg.
Ki volt Dirnfeld Janka?
Dirnfeld Janka, (1876, Budapest – 1954, Budapest) az 1904-ben alapított Feministák Egyesületének egyik oszlopos választmányi tagja, a Népszínház utca 21. szám alatt lakott. Az egyesület titkáraként egyik fő szervezője volt az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszusnak. Rendszeresen publikált az első hazai feminista lapban: A Nő és a Társadalomban, ahol a nők számára szerinte a leginkább megfelelő munkaköröket is összeírta. Ezek a következők voltak: óvónő, elemi- és polgári iskolai tanítónő, középiskolai tanár, zene- illetve tornatanárnő, valamint iparművész. Testvérével együtt túlélte a holokausztot, majd a háború után segített újraszervezni a Feministák Egyesületét. Hosszú éveken át levelezett a magyar feminizmus megalapítójának is tartott, 1921-ben az USA-ba emigrált és később Nobel békedíjra is jelölt Bédy-Schwimmer Rózsával.