Az online térben történő erőszak nem kevésbé veszélyes az áldozatra, mint a párkapcsolati erőszak más formái.
Mi az online erőszak?
Az online térben történő erőszak nem kevésbé veszélyes az áldozatra, mint a párkapcsolati erőszak más formái. Az áldozat ugyanúgy fél, kontrollvesztettséget él át és könnyen hátrányokat szenved az élet különböző területein.
Az egyre elterjedtebb online erőszak a párkapcsolatokban gyakran kiterjesztése az offline erőszaknak, azaz a folyamatos kontroll egy módja.
Az online erőszak eszközei ugyan mások, de a célja ugyanaz, mint az offline erőszaknak: a nő feletti hatalom gyakorlása, a nő elszigetelése és elhallgattatása.
A bántalmazás más formáihoz hasonlóan az online erőszak is kizárólag az elkövető felelőssége. Az áldozatok száma egyre gyarapodik. Egyesült Államokbeli statisztikák alapján a zaklatást elszenvedő nők közül minden negyediket online erőszak ért.
Az online erőszak megnyilvánulásai
Visszaélés jelszavakkal, fiókok feltörése, nyomkövetés
A bántalmazó gyakran online eszközöket is bevet, hogy a partnere felett teljes kontrollt szerezzen. Szeretné tudni, hogy a nő mikor, hol van, kivel beszélget és miről, mit oszt meg, milyen leveleket küld, stb. Ezért hozzáférést szerez a partnere eszközeihez és jelszavaihoz.
Mindenkinek joga van a magánéletéhez és ahhoz, hogy ismerőseivel bármiről beszélhessen. Senkinek nincs joga megszerezni egy másik személy jelszavait. Egyes bántalmazók a nők jóhiszeműségét használják ki, mások érzelmi zsarolással, megint mások telepített kémprogramokkal érik el, hogy megszerezzék a partnerük jelszavait. Léteznek olyan programok, melyek képesek a gépen minden egyes leütést rögzíteni, vagy lehetővé teszik, hogy a képernyőt másik gépről is nézze valaki. Egyes telefonos applikációk minden hívást rögzíteni tudnak.
A hozzájárulás nélkül elolvasott üzenetek, a kutakodás a másik számítógépén és telefonján bűncselekmény: levéltitok, illetve magántitok megsértésének minősül.
Egy másik típusa a visszaélésnek, ha a nő telefonjának mozgását a bántalmazó online eszközökkel követi, így minden lépéséről tudomást szerez. A megszerzett tudást utána ezek a férfiak arra használják, hogy a nőt elszigeteljék másoktól, hogy ne tudjon segítséget kérni. Céljuk, hogy ne legyen olyan számukra ismeretlen terület a nő életében, amelyet nem tudnak teljes mértékben szabályozni és ellenőrzésük alatt tartani.
Tipikus mondatok a bántalmazó részéről:
„Ha szeretsz, akkor nem titkolózol előttem.”
„Másokkal flörtölsz / megcsalsz, azért nem akarod, hogy lássam, kikkel beszélsz?”
„Jobb lenne, ha nem beszélnél többet az exeddel.”
„Miért mondtad a barátnődnek rólam, hogy »…«?
Miért kell engem rossz színben feltüntetni előtte?”
„Miért késtél, merre voltál? Nem hiszem, hogy tényleg anyádnál vagy, küldj egy fotót, amin egy hármast mutatsz!”
Online erőszak szakítás után
Folyamatos üzengetés, álprofilok létrehozása, állandó megfigyelés
A bántalmazó tipikusan nem fogadja el a szakítást és mindent megtesz azért, hogy a kapcsolat folytatódjon. Ha különélő vagy különköltöző felekről van szó, akkor gyakori, hogy a bántalmazó akár hosszú időn keresztül rendszeresen üzeneteket küld volt partnerének minden lehetséges felületen. Hiába tiltja le a nő az egyik közösségi média vagy üzenetküldő platformon, egy másikon kezd el üzengetni, vagy létrehoz egy álprofilt, és annak a nevében írja a kedveskedő vagy épp fenyegető üzeneteit. Hosszabb, nyugalmas időszak után is fellángolhat a zaklatás, ha a nőnek például új kapcsolata lesz. Ha közös gyerek van, akkor gyakran nem lehetséges a bántalmazót minden kommunikációs formáról letiltani, ezért a gyerekre hivatkozva naponta akár többször is zaklat és fenyegetőzik. Előfordul az is, hogy a bántalmazó a volt partnere fényképeit és adatait felhasználva hamis profilt hoz létre valamilyen közösségi média felületen, vagy (szex)társkereső oldalon. Ez súlyos visszaélés a nő személyes adataival, amely kiteszi őt ismeretlenek zaklatásának, akár komoly veszélynek is. Ilyen hamis profilt létrehozni is bűncselekmény: személyes adattal való visszaélésnek minősül.
Ha a nő fél a volt partnerétől, gyakran egy mások számára ártatlannak tűnő komment vagy lájk üzenete is fenyegető lehet: „Ha tetszik, ha nem, még mindig az életed része leszek, és én döntöm el, hagylak-e szabadon élni vagy sem”.
Hazugságok terjesztése, a környezet félrevezetése
Az online zaklatás egy másik formája, ha a férfi hazugságokat terjeszt a nőről, akár a saját, akár nyilvános felületeken. Az is gyakori, hogy a bántalmazó igyekszik a környezetet maga mellé állítani, akár hazugságokkal is. Jellemzően önmagát állítja be áldozatnak, hogy elnyerje mások rokonszenvét és együttérzését. Egyes bántalmazók a nő ismerőseitől érdeklődnek annak új tartózkodási vagy munkahelyéről. Az ismerősök sokszor nem tételeznek fel hátsó szándékot, pedig az információátadással fizikai veszélybe sodorhatják a nőt.
Az érintett beleegyezése nélkül sose adjuk meg másoknak az elérhetőségeit és személyes adatait!
Visszaélés intim felvételekkel, bosszúpornó feltöltése
Az online zaklatás egyre elterjedtebb formája, hogy a partner intim fotókat kér vagy készít a nőről (olykor a nő beleegyezésével, máskor anélkül), hogy később visszaéljen azokkal. Egy bántalmazó partner kezében az ilyen felvétel fegyver, melyet a nő zsarolására használhat. Azzal fenyegetheti, hogy a képeket vagy videókat feltölti közösségi felületekre, elküldi az áldozat ismerőseinek, szüleinek vagy a munkahelyére. Ha a zsarolással nem ér célt, akkor megtörténik, hogy bosszúból tölti fel azokat. Ezt a jelenséget nevezzük bosszúpornónak.
Az online erőszak hatásai
A bántalmazó kontrollja napi 24 órássá válik anélkül, hogy a nőt be kellene zárnia.
Ez kihat a nő mindennapi életére. Munkakereséskor a munkaadók egy része rátalálhat a hamis információkra és a bosszúból feltöltött anyagokra. Megtörténhet, hogy ismeretlenek kezdenek neki írni, felhívják, személyesen megkeresik és zaklatják.
Gyakran a hatóságok sem veszik elég komolyan ezt a fajta erőszakot. Az online erőszakot elszenvedő nők ugyanolyan pszichés tünetekkel küzdhetnek, mint azok, akiket személyesen fenyegetnek. Nagyon fontos, hogy a segítők ne bagatellizálják el az ilyen típusú támadásokat.
Mit tehetsz a megelőzésért?
Soha ne feledd, hogy akit online bántalmaznak, nem tehet a vele történt erőszakról. Néhány tipp, hogy nagyobb biztonságban legyél az online térben:
Használj kétlépcsős azonosítást, ahol csak lehet.
Minden fontos alkalmazásból, levelezésből lépj ki, ha nem használod a készüléket.
Használd a közösségi média felületek adatvédelmi beállításait.
Használj olyan eszközt, amelyhez más nem férhet hozzá, vagy használd a böngésző inkognitó módját.
Használj jelszókezelő programot az erős jelszavak létrehozásához és tárolásához. Pl.: www.lastpass.com
Mit tegyél, ha megtörtént a baj?
Generálj új jelszavakat és olvasd el figyelmesen az egyéb biztonsági lehetőségeket! Minden nagyobb szolgáltató – köztük a Google, a Facebook, az Instagram és a TikTok is – kínál megoldásokat feltört fiókok helyreállítására. A súgójukban megtalálhatóak az ezzel kapcsolatos információk.
Gyűjtsd a bizonyítékokat a zaklatásra, fenyegetésre. (Például mentsd le az üzeneteket screenshotok formájában.)
Jelentsd a zaklató profilokat a közösségi média felületén, vagy ha a zaklatás egy csoportban történik, akkor a csoport adminisztrátorának.
Jelentsd az online felületen, ha személyes adataiddal visszaélnek.
Vizsgáld át a számítógépedet, telefonodat, hogy vannak-e rajta nem általad telepített, gyanús alkalmazások. Számítógépeden pedig futtass le egy víruskeresést.
Kérj segítséget!
Hívd a NANE segélyvonalat, vagy írj a chat-segélyre! Ha fontolgatod a feljelentést, akkor érdemes tájékozódni jogi lehetoségeidrol és a jogérvényesítés módjairól. Ezzel kapcsolatban keresd a PATENT Egyesületet.
További információ az online erőszakról és a nők elleni erőszakról:
www.facebook.com/NANEegyesulet
www.facebook.com/patent.egyesulet
A szórólap eredeti verziója a „Mondhatok nemet. A fiatalok, különösképp a lányok érdekérvényesítésének elősegítése az online szexuális és nemi alapú párkapcsolati erőszakkal szemben” projekt keretében készült.
Kiadja a NANE Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) 1447 Budapest, Pf. 502. www.nane.hu e-mail: info@nane.hu
A projektet az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Állampolgárság Programja (2014-2020) támogatta. A szórólap tartalmáért a szerzők vállalnak felelősséget, az kizárólag az ő nézeteiket tükrözi. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a szórólapban közölt tartalmakért vagy azok felhasználásért.
A szórólap letölthető verziója >>>
NANE SEGÉLYVONAL BÁNTALMAZOTT NŐK ÉS GYEREKEK SZÁMÁRA: 06 80 505 101
Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 18:00-22:00
Szerda: 12:00-14:00