Összefoglaló

2019-ben a közösségi fogadóórákon mértük fel a józsefvárosiak véleményét és tapasztalatait a közösségi részvétellel kapcsolatban, melynek eredményeit itt olvashatja. Bár 2020-ban a közösségi fogadóóráknak csak kis részét tudtuk megtartani a koronavírus-járvány miatt, a helyszínen lehetőség volt a részvételi kérdőív kitöltésére. Ezen kívül válaszok érkeznek hozzánk a Józsefváros App-on keresztül, illetve online kérdőívünkön is. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az első évben beérkező válaszok tanulságait. Bár a kitöltők alacsony száma nem teszi lehetővé általános tanulságok leszűrését, fontosnak tartjuk, hogy minden esetben visszajelezzünk a kérdőívet kitöltők számára. Összesen 105 kitöltőből 33-an online, 24-en az appon keresztül, 50-en a közösségi fogadóórákon válaszoltak.

A felmérést 2021-ben is folytatjuk, a véleményét ezen az űrlapon várjuk: bit.ly/reszvetelikerdoiv

Tájékozottság, tájékoztatás

A kérdőív elején arra kértük a válaszadókat, értékeljék saját tájékozottságukat, illetve az önkormányzat tájékoztató és bevonó tevékenységét egy 1-től 9-ig terjedő skálán, ahol 1: nagyon nem tájékozott/ elégedetlen, 9: nagyon tájékozott/ elégedett, és 5: átlagosan tájékozott/ elégedett. A pontszámok átlaga mindhárom kérdés esetén a pozitív mezőbe esik, de leginkább az önkormányzat tájékoztatásával elégedettek a válaszadók, ezt követi a bevonással való elégedettség, és valamivel mögöttük szerepel a lakók saját tájékozottságának értékelése: de még mindig inkább tájékozottnak érzik magukat, mint nem.

Ami tehát az első kérdést, a tájékozottságot illeti, a megkérdezettek 40 százaléka inkább tájékozatlannak érzi magát (1-4 pont között értékelte tájékozottságát), 18 százalék átlagosan tájékozottnak (5 pontra tette saját tájékozottságát) és 42 százalék inkább tájékozottnak (6-9 pont között értékelte saját tájékozottságát.

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen konkrét esetek jutottak a válaszadók eszébe, amikor a fenti pontszámot adták. A magukat tájékozatlannak érzőket – tehát azokat, akik inkább negatív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

A magukat tájékozottnak érzőket – tehát azokat, akik inkább pozitív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

 

Azt is megkérdeztük a kérdőívben, mennyire elégedettek az emberek azzal, ahogyan az önkormányzat tájékoztatja a lakókat tevékenységével kapcsolatban. Egy egytől kilencig terjedő skálán az önkormányzati tájékoztatás értékelése 6-os átlagot kapott. A megkérdezettek 36 százaléka inkább elégedetlen, 46 százaléka inkább elégedett, 18 százalékuk átlagosan elégedett.

A tájékoztatással elégedetleneket – tehát azokat, akik inkább negatív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

Azokat, akik elégedettek a tájékoztatással  – tehát azokat, akik inkább pozitív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

Bevonás

A válaszadók elégedettsége az önkormányzat állampolgárokat bevonó tevékenységével alább mutatjuk be egy 1-től 9-ig terjedő skálán, ahol 1: elégedetlen, 9: elégedett, és 5: átlagosan elégedett.

Azokat, akik elégedetlenek a bevonással – tehát azokat, akik inkább negatív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

 

Azokat, akik elégedettek a bevonással – tehát azokat, akik inkább pozitív pontszámokat adtak – arra kértük, indokolják, mi alapján adják az adott pontszámot. Konkrét indokaik:

 

A közösségi bevonás eszközei

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy melyek a legnépszerűbb-népszerűtlenebb közösségi bevonási eszközök. A válaszok átlagát ábrázoltuk, ahol 1: biztosan nem venne részt az adott bevonó módszerben, 9: biztosan részt venne az adott bevonó módszerben. A közösségi bevonás eszközei közül a legkevésbé népszerű – de továbbra is a pozitív tartományban van – a közmeghallgatás és a közösségi programok. A legnépszerűbb eszközök az online szavazás, a szavazás, a közösségi tervezés és az online konzultáció.

A lakóktól azt is megkérdeztük, esetükben mi lehet a hátráltatója a bevonásnak. Az alábbi táblázat a válaszok átlagát mutatja meg, ahol 1: az adott szempont egyáltalán nem hátrány, 9: az adott szempont teljesen hátrány. Legjellemzőbb akadályként azt említették, hogy nem ismernek bevonó lehetőségeket, illetve, hogy túlságosan elfoglaltak. Legkevésbé jellemző, hogy a válaszadókat ne érdekelnék/érintenék a kerületi ügyek.

Tájékozódás forrásai

A válaszadókat végezetül arra kértük, értékeljék, milyen gyakran támaszkodnak adott forrásra tájékozódásuk során. A leggyakrabban a kerületi Facebook-oldalt, illetve a baráti beszélgetéseket használják tájékozódásra a lakók, de kiemelt a Józsefváros újság, illetve a kerületi honlap olvasása is. Legkevésbé az egyéb újságokat, illetve civil szervezeteket használják tájékozódásra a válaszadók.

Szintén a fenti válaszokból számítva az is láthatóvá válik, kik azok, akik egy adott hírforrásra egyáltalán nem támaszkodnak a válaszadók közül. Az eredmények erősorrendje a fentiekhez hasonló. A válaszadóknak igen kis hányada (7,4%) nem használja egyáltalán a kerület Facebook-oldalát és a baráti beszélgetéseket (11,5%) tájékozódásra, de szintén ritka az, aki a honlapot (17,2%) vagy az újságot (23%) ne olvasná. Ugyanakkor kevesebben támaszkodnak közösségi fogadóórákra (34%), egyéb újságokra vagy civil szervezetekre, amikor tájékozódásról van szó.