Ez azért fontos, mert így a laikus számára is érthetővé válik, hogy mik az adottságok, hol futnak a vezetékek, és ebből nyilvánvaló lesz, hogy miért valósulhat vagy nem valósulhat meg egy-egy ötlet, kérés, felvetés. A cikkek itt olvashatók. 

Közműhálózat

A legtöbb városi utca burkolata alatt ivóvíz, szennyvíz, áram, gáz, telekommunikációs csövek és vezetékek, felettük pedig a közvilágítás vezetékei futnak. A cikksorozat első részében a Déri Miksa utca közműtérképet osztották meg, és arról írtak, hogy a felsorolt közművek tulajdonosaival, a közútkezelővel és a katasztrófavédelemmel hónapokig egyeztettek a tervek elkészítése előtt, hogy tisztában legyenek a lehetőségekkel, és tudják, hogy az említett szolgáltatók milyen feltételekkel járulnak hozzá az utca átalakításához. A közműhálózat nagyban meghatározza a fákkal való beépíthetőséget is.

Közlekedésbiztonság

A második szempontrendszer az itt közlekedők, utakon átkelők, járdán sétálók és úton biciklizők biztonsága. A Rév8 elképzelései szerint egy 30 km/h-s forgalomcsökkentett övezet része lenne ez az utcaszakasz, így mindenki biztonságát tudnák garantálni.

“Az úgynevezett önmagát magyarázó térkialakításnak köszönhetően a lassabb haladás lesz előnyben részesítve, a kereszteződésekben járdaszintre emelt, szűkített úttesttel, rövidebb gyalogos átkelési távolságokkal és jobban belátható kereszteződésekkel a biztonság és az esélyegyenlőség jegyében” – írják. A cél, hogy a kialakítással a fenntartható és környezetbarát közlekedési módokat támogassák, így szélesebb járdák és kétirányú biciklizést lehetővé tevő forgalmi rend kialakítása van tervben.

Különféle érdekek

A közösségi tervezésnél persze hamar kiderült, hogy mindenki mást szeretne, van, aki több parkolót, más szélesebb járdákat, megint mások közösségi funkcióknak tartanák fent a leendő sétáló szakaszt, például kávézók teraszán szeretnének üldögélni. Mivel ezen a kis utcaszakaszon ennyi féle funkció nem fért el, így egyfajta kompromisszumot kell hozni, de igyekeztek mindenki érdekeit figyelembe venni. Arra jutottak, hogy ahol tudnak a közművektől, ott az út mindkét oldalára fákat ültetnek, a járdák olyan szélesek lesznek, hogy két ember vagy egy babakocsi kényelmesen elférjen rajtuk, a földszinti üzlethelyiségek előtt hagynak helyet teraszok létesítésére, lehetővé teszik a kétirányú kerékpáros behajtást.

Klímabarát köztér

A Déri megújuló szakászára egyfajta prototípusként tekintenek klímavédelmi szempontból, ugyanis több olyan modern, itthon még alig használt technikát, megoldást szeretnének alkalmazni, amivel élhetőbbé tehetik ezt a közteret.

A sok helyen alkalmazott konténeres fák helyett, mivel azok nem tudnak elég nagyra nőni ahhoz, hogy valóban befolyásolják a mikroklímát, emellett nem fenntarthatóak, rendesen a földbe ültetik a fákat, ezeket pedig új választják ki, hogy létrejöjjön belőlük egy ökofenntartó rendszer, így a üzemeltetési költségeik minimalizálhatók.

Világos színű, ahol lehet, vízáteresztő vagy a fák irányába lejtő útburkolatot hoznak létre, így nem kell a növényeket öntözni, és a csapadék nem a csatornahálózatot terheli. Ahol nincsenek fák, ott napvitorlák segítségével hoznak létre árnyékot.

Ezek együttes alkalmazásával a Rév8 szerint elkerülhető a hősziget hatás, és nem lesznek olyan megterhelőek a nyári napok az ott élők számára.

 

Szöveg: Ádám Judit, képek: Nagy Dániel, Rév8