Október 20-án a Romano Kher Napházban tartotta meg őszi fórumát a Józsefvárosi Önkormányzat. A találkozó a készülő új civil stratégia egyeztetési folyamatának fontos állomása volt. A résztvevők három témában: a döntéshozatalban való részvételről, a finanszírozásról, valamint a civil szervezetek kapacitásának és láthatóságának erősítéséről osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.
Rövid bevezetőt követően a résztvevők három asztalnál, három körben beszélgettek a stratégia egy-egy kiemelt területéről és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről.
A civil kapcsolattartás és a tájékoztatás fejlesztése kapcsán a résztvevők fontosnak tartották, hogy az önkormányzati intézményeknél és cégeknél is legyenek olyan munkatársak, akikhez a civil szervezetek fordulhatnak.
A kapcsolattartók elérhetőségeinek nyilvánossá tétele megkönnyítené az ügyintézést, különösen azoknak a szervezeteknek, amelyek nem látják át, hogy egy-egy kérdéssel pontosan kihez érdemes fordulniuk. A Civil Kisokost szintén hasznos eszköznek tartották, amely segítheti az eligazodást az önkormányzati ügyekben és a részvételi lehetőségek között. Ehhez azonban fontos lenne, hogy az információk folyamatosan frissüljenek, könnyen kereshető és felhasználóbarát legyen a megvalósítás, valamint minél több szervezethez eljusson.
A döntéshozatalban való részvétel kapcsán felmerült, hogy az Önkormányzatnak időben és közérthetően kellene tájékoztatnia a szervezeteket arról, milyen ügyekben és mikor érdemes bekapcsolódniuk a képviselő-testület és a bizottságok munkájába.
A civil hírlevélben például megjelenhetnének az aktuális ülések témái és az előterjesztések is. A szakmai fórumokon és társadalmi egyeztetéseken való részvételt ugyanakkor sok szervezet számára nehezíti a kapacitáshiány: a mindennapi működés és a fennmaradás biztosítása mellett kevés idejük marad a tájékozódásra és az érdekképviseletre. Az ösztönzés módjáról eltérő vélemények hangzottak el. Volt, aki a személyesebb, névre szóló emlékeztetőket tartaná hatásosnak, mások viszont attól tartottak, hogy a sürgetés vagy a nyomásgyakorlás éppen ellenkező hatást válthat ki. Utóbbiak inkább a kedves, nem erőltető megkereséseket részesítenék előnyben.
Az együttműködés fejlesztésével kapcsolatban közös képzések szervezését is javasolták az önkormányzati munkatársak és a civil szervezetek számára. A résztvevők szerint az önkormányzati dolgozók nem minden esetben ismerik a civil szervezetek működését, ezért a közös ügyek hatékony intézése érdekében fontos lenne a kölcsönös tudásmegosztás. A képzésekbe az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő rendőröket és más szakembereket is bevonnák.
A finanszírozásról szóló beszélgetésekben mindhárom csoport egyetértett abban, hogy a pályázati rendszernek nemcsak a projektek megvalósítását, hanem a szervezetek alapműködését is segítenie kellene. A résztvevők szerint a projektalapú tevékenységekre könnyebb más forrásból támogatást szerezni, miközben a bérleti díjak, a rezsi és a mindennapi működés költségeinek fedezésére jóval kevesebb lehetőség áll rendelkezésre. Ezért kifejezetten működési költségekre fordítható pályázati támogatásokat is javasoltak.
A pályázati rendszer működéséről nem minden résztvevő gondolkodott azonosan. Az egyik csoport a pályázati adatlapot túl bonyolultnak és nehezen használhatónak találta, ezért azt javasolta, hogy a részletes adatokat csak a nyertes pályázóktól kérjék be. Egy másik csoport viszont nem tartotta bonyolultnak a jelenlegi felületet, és nem látott szükséget annak átalakítására. Abban ugyanakkor többen is egyetértettek, hogy a pályázati folyamatot közérthető útmutatóval, lépésről lépésre haladó kisokossal és szükség esetén személyes segítségnyújtással lehetne megkönnyíteni. Fontosnak tartották azt is, hogy a támogatást el nem nyerő szervezetek érdemi szakmai visszajelzést és indoklást kapjanak, hogy a következő pályázatukon javítani tudjanak.
A helyiségek és az infrastruktúra kapcsán több szervezet jelezte, hogy nem ismerte a kedvezményes helyiségbérleti pályázat lehetőségét. Az önkormányzati helyiségek alacsony bérleti díja mellett is komoly nehézséget jelenthet a felújítás költségeinek előteremtése. Javaslatként felmerült, hogy készüljön egy elérhetőségeket is tartalmazó lista azokról a szakemberekről, akik vállalnak civil helyiségekben felújítási munkákat. A résztvevők közösségi adománygyűjtő kampányokat is elképzelhetőnek tartottak, amelyekben a civil szervezetek összefogásával mindig egy-egy közösség vagy helyiség kaphatna segítséget.
A kisebb költségvetésű szervezetek számára a kedvezményes bérleti díj sem feltétlenül jelent megoldást, ezért közösen használható helyiségek és infrastruktúra kialakítását, illetve coworking iroda létrehozását is javasolták. Ezekben a szervezetek előre egyeztetett vagy alkalmi időpontokban használhatnák a rendelkezésre álló tereket anélkül, hogy önállóan kellene viselniük a fenntartás és a felújítás költségeit. A megvalósításhoz fontos lenne, hogy a lehetséges helyszíneket a szervezetek előzetesen megismerhessék, és a használatukról egyeztetni lehessen.
A finanszírozás egyik fontos új területeként a civil szervezetek és a vállalatok közötti kapcsolatok erősítése is szóba került.
Mindhárom csoport támogatta azt az elképzelést, hogy az Önkormányzat segítsen összekapcsolni a civil szervezeteket a kerületben működő cégekkel. A vállalatok nemcsak pénzbeli támogatást nyújthatnának, hanem pro bono szolgáltatásokkal, például honlapkészítéssel, terem- vagy eszközhasználattal is segíthetnék a szervezetek munkáját. A résztvevők szerint érdemes lenne a nagyvállalatok mellett a helyi kis- és középvállalkozásokat is megszólítani. Felmerült egy civil–önkormányzati bizottság létrehozása is, amely közösen dolgozná ki az együttműködés módszertanát, és részt venne a cégek megkeresésében. A közös adománygyűjtési alkalmak, a tapasztalatcsere, valamint az önkormányzattal közösen benyújtott európai uniós pályázatok lehetősége szintén a javaslatok között szerepelt. Utóbbiak elősegítésére a szervezetek egy tájékoztatót vagy fórumot is hasznosnak tartanának, amely bemutatja a közös pályázás feltételeit és lehetőségeit.
A civil szervezetek láthatóságának növeléséről szóló beszélgetésekben többen támogatták egy önálló, civileknek szóló online portál kialakítását. Az oldalon egy helyen lennének elérhetők a civil szervezetekkel kapcsolatos információk, a programok és az együttműködési lehetőségek. A javaslatok között szerepelt egy civil eseménynaptár, a szervezeteket bemutató térkép, valamint egy olyan keresőfelület is, amely különböző ügyek és problémák szerint segít megtalálni a megfelelő szervezetet.
A tájékoztatás lehetséges formáiról szintén eltérő vélemények hangzottak el. A papíralapú szórólapok terjesztésével kapcsolatban többen környezeti szempontokat vetettek fel, és inkább QR-kódokat, digitális tájékoztatókat és online felületeket javasoltak. Mások ugyanakkor úgy vélték, hogy bizonyos helyszíneken – például rendelőkben, családsegítőkben vagy közösségi terekben – továbbra is fontos szerepe lehet a nyomtatott információknak. A résztvevők ezért a digitális és a papíralapú tájékoztatás összehangolását tartanák célszerűnek.
A személyes találkozások és a közös programok kapcsán a szervezetek a civil kitelepülési lehetőségek bővítését és átláthatóbbá tételét javasolták. Szívesen vennének részt tematikus eseményeken, ahol hasonló területen dolgozó szervezetek mutatkozhatnak be, és a kitelepüléseket az önkéntesek toborzásával is összekapcsolnák. Felmerült egy civil bemutatkozó nap vagy hétvége, cserebereprogramok, valamint egy „civil szervezetek éjszakája” is, amely lehetőséget adna arra, hogy az érdeklődők egy alkalommal több szervezet munkájával is megismerkedjenek.
A kapacitásfejlesztés területén a résztvevők többek között adománygyűjtéssel, pályázatírással, kommunikációval, videókészítéssel és a kiégés megelőzésével kapcsolatos képzéseket tartanának hasznosnak. Azt is fontosnak nevezték, hogy a képzések ne kizárólag a civileknek szóljanak: a civil szervezetek maguk is adhassák át tudásukat az önkormányzati munkatársaknak, a rendészetnek, a rendőrségnek és a lakosságnak. Emellett igény mutatkozott egy közérthető útmutatóra is, amely bemutatja a szervezetalapítás és -működtetés felelősségeit, valamint azt, hogy a különböző ügyekben hová fordulhatnak a szervezetek.
A fórumon elhangzott javaslatok közös pontja, hogy a civil szervezetek működéséhez nemcsak pénzügyi támogatásra, hanem hozzáférhető információkra, együttműködési lehetőségekre, közös infrastruktúrára és a tudásmegosztás feltételeire is szükség van.
Hogyan tovább?
A Civil Stratégia tervezetének véleményezése 2026. november 17-ig folytatódik. Az önkormányzat eddig várja a szervezetek és közösségek további észrevételeit, javaslatait. A beérkező válaszokat összesíti és elemzi, majd ezek alapján átdolgozza a tervezetet.
A fórumon elhangzott javaslatok fontos irányokat jelölnek ki, de a civil stratégia csak akkor tükrözheti igazán a kerületben működő szervezetek és közösségek igényeit, ha minél többen elmondják a véleményüket.
Ha még nem tette töltse ki a kérdőívet, ismerje meg a civil stratégia tervezetét, és mondja el, mit gondol róla! A visszajelzések segítenek abban, hogy a végleges stratégia ne csak elképzeléseket, hanem a józsefvárosi civil közösségek valós igényeit és javaslatait is tükrözze.
Ismerje meg a civil stratégia tervezetét és mondja el véleményét!