Józsefváros területén számos építkezés és bontás folyik. Ezek a folyamatok a lakók számára sokszor kellemetlenségekkel járnak. Ezt a közérthető összefoglalót azért készítettük el, hogy a lakosok megismerjék a szomszédjukban történő építkezésekhez kapcsolódó folyamatot, illetve hogy megtudják, hogy a folyamat mely lépéseinél milyen lehetőségeik vannak arra, hogy tájékozódjanak és részt vegyenek.

1. Hogyan történik egy építkezés vagy bontás engedélyezési folyamata?

A Józsefvárosban történő építkezések engedélyezési folyamatát a legtöbb esetben a Fővárosi Kormányhivatal Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálya végzi. Az úgynevezett Kiemelt Beruházásoknál külön jogszabály határozza meg, hogy melyik szerv az eljáró hatóság, ez kevés kivétellel a Kiemelt Ügyek Osztálya. Ha műemlékről van szó, akkor azt a Kormányhivatalon belül az Örökségvédelmi Osztály intézi.

Az építtetőnek meg kell néznie, hogy a változtatás építési engedély köteles-e, vagy csak egyszerű bejelentést kell tenni (egyszerű bejelentést akkor lehet tenni, ha pl. lakóépületnél a hasznos alapterület nem haladja meg a 300 m²-t). Erről részletes információt a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály tud adni, illetve utána lehet nézni az  építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet 16-17. §-ában.

Épületek bontása esetén, a jogszabályban meghatározott esetekben szintén engedélyezési eljárást kell indítani az építésügyi hatóságnál. Bontási engedély alapján végezhető egyrészt a műemléket vagy helyi védett épületet érintő bontás, másrészt a zártsorúan vagy ikresen épített építmény bontása, ha a fal vagy alapozás a szomszéd épülettel határos. Józsefváros esetében a bontási engedély iránti kérelmet is a Fővárosi Kormányhivatal Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálya bírálja el.

Településképi véleményezési eljárás
Ha valaki építkezni akar, akkor először egy tervezővel el kell készíttetnie az engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációt és el kell indítania a településképi véleményezési eljárást. Az engedélyezési eljárást és a véleményezési eljárást is az ÉTDR rendszeren keresztül lehet lefolytatni. Az ÉTDR az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer rövidítése. Egyes esetekben az Országos Építészeti Tervtanács jár el (pl. 5000 négyzetméternél nagyobb alapterületű épület vagy legalább 6 rendeltetési egységből álló, 1500 négyzetméternél nagyobb lakóépület esetén), ezeket a magyar építészetről szóló 2023. C. törvény 61. §-a tartalmazza.
Egyéb esetekben az önkormányzat folytatja le az eljárást. A benyújtott tervek a kéthetente ülésező helyi Tervtanács elé kerülnek véleményezésre. Ahhoz, hogy egy terv felkerüljön a Tervtanács napirendjére, azt a megelőző héten szerdán 16 óráig kell feltölteni az ÉTDR rendszerbe.

A Tervtanács vizsgálja:

• a benyújtott tervek szakszerűségét és színvonalát;
• a városképbe való illeszkedést szem előtt tartva a városkép értékeinek védelmét és a városkép harmonikus és színvonalas alakítását;
• a természeti környezet javítását és az épített környezet védelmét szem előtt tartó átalakítást;
• a felsoroltakkal ellentétes hatások mérséklését, kivédését.

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet alapján a Tervtanács véleményét az építésügyi hatóság bizonyítékként értékeli, tehát megvizsgálja, de nem kötelező elfogadnia. Ha a tervtanácsi vélemény ellen kifogást nyújtottak be, a kifogást elbíráló tervtanácsi vélemény már köti az építésügyi hatóságot, tehát a hatóság nem dönthet másként, mint ahogyan a tervtanács rendelkezett.

Az esetek többségében az építtetők a végleges építési engedélyezési kérelem benyújtása előtt a Tervtanács javaslatainak figyelembevételével némi módosítást végeznek a terveken, vagyis nem feltétlenül az lesz a végleges terv, ami a Tervtanács elé került.

Műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben a területi tervtanácstól kell tervtanácsi véleményt kérni az ÉTDR rendszeren keresztül, amely a fővárosban a Budapesti Területi Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács.

Építési engedélyezési eljárás
Az építtető a településképi véleménnyel és az esetleg már beszerzett más előzetes szakhatósági állásfoglalásokkal együtt elindítja az építési engedélyezési eljárást. Azt, hogy milyen szakhatósági engedélyekre van szükség, szintén jogszabály határozza meg, amiről a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály tud felvilágosítást adni.

Az építési engedélyek kiadása előtt a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály ellenőrzi, hogy a beadott terv megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, köztük a kerületi építési szabályzatnak.

Épület átadása
Az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett épületek szinte mindig mutatnak eltéréseket az eredeti építész és szakági tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére készül a megvalósulási terv.

Ha építési engedély köteles változtatásokat tervez valaki egy épületen, akkor az építtetőnek előzetesen módosított építési engedélyezési eljárást kell indítania.

Ha nem építési engedély kötelesek azok a változtatások, amik az eredeti tervhez képest történnek és az eltérések településképi szempontokat érintenek (pl. az ablakok eltérőek lesznek a tervhez képest), akkor az építtetőnek, tervezőnek vagy kivitelezőnek a településképi bejelentést a Józsefvárosi Önkormányzatnál kell lefolytatnia.

A használatbavételi engedély ahhoz szükséges, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa. Az, hogy egy építkezés eltért az eredeti tervektől, csak a használatbavételi engedély kiadásakor derül ki, miután leadták a megvalósulási terveket.

Fennmaradási engedélyre akkor van szükség, amikor az építési tevékenység nem volt teljesen jogszerű, de szeretnék azt szabályossá tenni. Ha az építkezés során eltérések vannak az eredetileg engedélyezetthez képest, akkor az építtető kérésére a hatóság megvizsgálja a helyzetet. Ha azt állapítja meg, hogy a fennmaradás jogszabályban előírt feltételei fennállnak, akkor felszólítja az építtetőt vagy a tulajdonost, hogy nyújtson be fennmaradási engedélyt, így az épület változatban formában megmaradhat. Ha a fennmaradás jogszabályi feltételei nem állnak fenn, akkor a hatóság kötelezi az építtetőt vagy a tulajdonost, hogy végezze el azokat a munkálatokat, amik ahhoz kellenek, hogy az építmény megfeleljen a szabályoknak. Ha átalakítással sem tehető szabályossá az építmény, akkor annak bontását is elrendelheti.

2. Hol lehet látni az engedélyezett terveket?

Az építési engedélyezési terveket csak az láthatja, aki ügyfélként bejelentkezett az eljárásba (erről lentebb részletesen írunk). A betekintési lehetőséget józsefvárosi építkezések esetén a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály, a Kiemelt Ügyek Osztálya vagy az Örökségvédelmi Osztály biztosítja.

A Kormány 2024 augusztusában megszüntette az ÉTDR-nek azt a mindenki számára elérhető nyilvános felületét, ahol helyrajzi szám alapján a folyamatban lévő és a már befejeződött építéshatósági eljárások legfontosabb adatait meg lehetett nézni.

A korábbi engedélyezési eljárásokról és a megadott engedélyekről korlátozott információ érhető el az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) helyrajzi szám alapján kereshető oldalán.

3. Meg lehet támadni a településképi véleményt és az engedélyezett terveket?

Az építési engedélyezési eljárásban a hatósághoz be kell nyújtani a településképi véleményt is. Ha az építtető szerint jogszabálysértő módon adta ki a tervtanács a véleményt, a helyi tervtanács által kiadott településképi vélemény ellen a területi tervtanácshoz kifogást nyújthat be, a településképi vélemény közlésétől számított 15 napon belül. Ha a területi tervtanács a döntést módosítja, 15 napon belül az Országos Építészeti Tervtanácshoz lehet kifogást benyújtani.

A tervtanács az Önkormányzat településképi rendeletében meghatározott településképi követelmények figyelembevételével hozza meg a településképi véleményt. A településképi rendelet készítése vagy módosítása során van lehetősége a lakóknak az ezzel kapcsolatos javaslatok megtételére.

Az építési, bontási engedélyekkel kapcsolatban csak az nyújthat be bírósági keresetet, aki ügyfélként bejelentkezett az eljárásba (erről lentebb részletesen írunk).

4. Mikor, hol és hogyan van a lakóknak, a szomszédoknak és a civil szervezeteknek beleszólása egy adott építkezésbe?

Tervtanácsi ülések
A Józsefvárosi Önkormányzat tervtanácsi rendelete szerint a településképi véleményezési eljáráshoz kapcsolódó tervtanácsi ülés nyilvános, vagyis bárki részt vehet rajta. A benyújtott tervek az önkormányzat honlapján csak akkor érhetők el, ha a tervező hozzájárul azok nyilvánossá tételéhez (ennek oka, hogy a tervekre is szerzői jogi védelem vonatkozik).

Fontos, hogy a kerületi Tervtanács a hozzá beadott terveken csak a beépítés jellegét, az anyagokat és a településképi szempontokat tudja vizsgálni és elbírálni, de az adott telekre vonatkozó, már létező előírásokat (kerületi építési szabályzat) ebben a folyamatban nem tudja megváltoztatni.
A Tervtanács üléseinek rendjét megtalálja a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján.

Szabályozási terv
Minden beépítés alapját a helyi építési szabályzatban rögzített övezeti előírások adják és az építéshatóság is többek között azt vizsgálja, hogy az engedélyezési terv ennek a szabályzatnak megfelel-e. Kivételt ez alól csak a kiemelt beruházások jelentenek, mert azoknál jogszabály megengedheti az eltérést a helyi építési szabályzattól.

Vagyis a helyi lakók alapvetően a szabályozási terv (Józsefvárosban a kerületi építési szabályzatról szóló 45/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet) megalkotásakor vagy módosításakor tudnak beleszólni abba, hogy milyen beépítési paramétereknek feleljenek meg a kerületben épülő épületek. A hatályos jogszabályok szerint szabályozási tervet csak ún. partnerségi egyeztetés lefolytatásával lehet alkotni vagy módosítani (pl. lakossági fórum tartásával), vagyis a helyi lakosokat mindig értesíteni kell erről.

Bejelentkezés ügyfélként
Ha megindul egy építési vagy bontási engedélyezési eljárás, abban csak az vehet részt (tekinthet be az iratokba, tehet nyilatkozatot, élhet jogorvoslattal a döntés ellen), aki ügyfélnek minősül. Arról, hogy melyik ingatlanok kapcsán van folyamatban építési engedélyezési eljárás, korábban az ÉTDR nyilvánosan elérhető felületén lehetett információt szerezni, ez a lehetőség 2024. augusztus 16-tól megszűnt.

Az általános szabályok szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.

Az építési eljárásban háromféle módon válhat valaki ügyféllé:

• a hatóság automatikusan ügyfélként ismeri el és erről tájékoztatja, (A)
• a hatóság az eljárás során vizsgálja, hogy ügyféllé válhat-e (B), vagy
• meghatározott esetekben lehet kérni az ügyféli jogállás elismerését (C)

“A” típus: akik a jogszabály alapján automatikusan ügyfélnek minősülnek akkor is, ha ezt külön nem igénylik.

Építési ügyekben ezek

• az építtető
• az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa
• az építési tevékenységgel érintett telekhez, építményhez zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület tulajdonosa.

Ezeket az ügyfeleket az építéshatóságnak értesítenie kell az eljárás megindításáról, az iratbetekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről. A hatóság a magánszemélyeket főszabály szerint írásban értesíti. Figyelni kell azonban arra, hogy ha valaki a Digitális Állampolgárság Programba bejelentkezett, akkor elektronikusan kapja az értesítést is.

A zártsorúan csatlakozó épületek azok, amelyek közvetlenül egymás mellé épültek, a Palotanegyedben lévő társasházak túlnyomó többsége ilyen. Nem zártsorúan csatlakoznak pl. a Tisztviselőtelep kertes házai, ahol a szomszédos két telken lévő épületek falai nem érintkeznek egymással. Az ikresen csatlakozó épület az ikerház egyik-másik részét jelenti.

“B” típus: a hatóságnak vizsgálnia kell az ügyféli jogállását annak, akiknek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó (pl. haszonélvezet, jelzálog) jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

“C” típus: az előző két csoporton kívül csak az válhat ügyféllé, aki az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú telek tulajdonosa, haszonélvezője. Ez azt jelenti, hogy csak az építkezés közvetlen szomszédja válhat ezzel ügyféllé, az utcában távolabb lakó vagy pl. szemközti telek tulajdonosa nem.

Ők közvetlen érintettség esetén bejelentkezhetnek ügyfélnek. Közvetlen érintettségnek tekinti a hatóság, ha a kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül és egyértelműen érinti az építési eljárás eredménye. Azt, hogy ez az érintettség megvan-e, a hatóság a kérelem alapján állapítja meg, ezért fontos, hogy ha valaki ügyfélként jelentkezik be egy építési ügybe, akkor pontosan indokolja meg, hogy miért kéri az ügyfél, státuszt és milyen módon érintett.

Azokban az ügyekben, ahol az építtető vagy a tulajdonos az állam vagy az önkormányzat, nem csak a közvetlen telekszomszédok kérhetik az ügyféli jogállás elismerését.

A szomszédos telkek vagy épületek számára javasolt bejelentkezni ügyfélnek a mellettük tervezett építési engedélyhez kötött fejlesztésekbe.

Ügyfélnek az https://epapir.gov.hu/ oldalon lehet bejelentkezni:

Témacsoport = Kormányhivatali ügyek

Ügytípus = Építésügyi és építésfelügyeleti feladatok

Címzett = Budapest Főváros Kormányhivatala

Levél tárgya = ügyféli jogállás megállapítása

2024 augusztusában megszűnt az ÉTDR általános felülete, ahol az egyes építéshatósági eljárásokról általános információkhoz lehetett hozzáférni.

Ügyfélként ugyanakkor lehetőség van a részleteket is megismerni, iratbetekintést kérni. Ehhez személyesen el kell menni a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályra (X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor út 53-55, T. (1) 896-6549), a Kiemelt Ügyek Osztályára (XIII. kerület, Teve utca 1/a-c, T. (1) 235-1726) vagy az Örökségvédelmi Osztályra (X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor út 53-55, T. (1) 235-1752, (1) 795-9050).

Ha egy építkezés érintettje (pl. szomszédja) egy társasház, akkor az egész társasház nevében a társasház közös képviselője, az egyes lakások nevében pedig az egyes tulajdonosok tudnak ügyfélként bejelentkezni az eljárásba. Akár mindkettő egyszerre is lehetséges.

Civil szervezeteknek építésügyi ügyekben nincs joguk ügyfélként bejelentkezni.
Kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az ügyben hozott döntéseit hirdetményben közli, kivételt jelent ez alól a személyesen az ügyfélnek szóló végzés. Szintén hirdetményi közlésre kerül sor, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy elháríthatatlan akadályba ütközik az értesítése. A hatóság a véglegessé vált határozatot közhírré teszi, ha az eljárás több mint 50 ügyfél részvételével zajlott. Mind a hirdetmények, mind a közhírré tett határozatok a Fővárosi Kormányhivatal online hirdetőtábláján érhetőek el.

5. Hol lehet műemléki védelmet kérni egy épületnek vagy jelezni, ha egy műemlékben történik kár?

Műemléki védelem vagy helyi védelem alatt álló épületek esetében sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak a felújítási, bontási és építési munkákra vonatkozóan.

Műemléki védelem
Műemléki védelmet olyan épületek és helyek kapnak, amelyek hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség szempontjából országos jelentőségűek. A műemlék épületek esetében az eljáró hatóság a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya. A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, de kezdeményezni is lehet a hatóságnál. A kezdeményezést a hatóságnak kell benyújtani a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. pontja és 2. pont 2.6. alpontja szerinti adattartalommal. 

Azt, hogy egy épület műemléki védelem alatt áll-e, helyrajzi szám alapján ezen az oldalon lehet megnézni: https://oroksegvedelem.e-epites.hu/ 

Törvény alapján a műemlékek megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a műemléki értékek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása. A műemléket érintő építési tevékenységekhez örökségvédelmi bejelentési vagy engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ezeknek a részletes szabályait a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 63-67. §-a tartalmazza.A műemlékkel kapcsolatos károkról az Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztályát kell értesíteni.

Helyi védelem
Helyi védelmet olyan épületek kaphatnak, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos műemléki védelemben, de megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedőek vagy hagyományt őriznek.

Azt, hogy mely épületek állnak helyi védelem alatt, az Önkormányzat településképi rendeletének 2. mellékletében lehet megnézni.

A helyi védelem alatt álló épületekre szigorúbb előírások vonatkoznak a településképi eljárásoknál pl. klíma-elhelyezés vagy nyílászáró-csere esetén. Kiemelt beruházásoknál jogszabály ezen előírások alól is adhat felmentést.

Bármely természetes vagy jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti egy épület vagy épületrész helyi védelem alá helyezését. Erről a polgármesterhez kell írásban kérelmet benyújtani. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát, a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és indoklását, a kezdeményező nevét és lakcímét. A kérelem alapján a képviselő-testület dönt a védendő érték ideiglenes védelem alá helyezéséről arra az időszakra, amíg a helyi védelem alá helyezés teljes eljárása lezajlik.

Az eljárás részét képezi az értékvizsgálat elkészítése, amelyet a kezdeményezőnek vagy kérelmezőnek kell beszereznie a kérelem benyújtását követő 60 napon belül. Ez a dokumentum az önkormányzat honlapjára kikerül és 30 napig írásos észrevételt tehet bárki a polgármesternél.

Az eljárás megindításáról az Önkormányzat értesíti az épület tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a tulajdonos meghatalmazott képviselőjét, a kezdeményezőt, az illetékes építésügyi hatóságot, a Fővárosi Önkormányzatot, valamint az illetékes örökségvédelmi szervet.

A kerületi Képviselő-testület a megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről.
A Józsefvárosi Önkormányzatnál a helyi védelem alá helyezésről a Városépítészeti Iroda tud részletes felvilágosítást adni.

6. Mit lehet tenni, ha az építkezés eltér a tervektől?

Ha az építkezés során az a gyanú támad, hogy a kivitelező eltért az építési engedélyben meghatározottaktól (pl. túlépítés), illetve jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül végzi az építési tevékenységet, akkor építésfelügyeleti eljárás kezdeményezhető. Ennek kapcsán érdemes kapcsolatba lépni a Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztállyal, akik segítenek tisztázni a helyzetet, illetve alapos gyanú esetén akár helyszíni bejáráson is ellenőrzik, hogy valóban így történt-e és megteszik a szükséges intézkedéseket. A kérelmet hivatalos formában, írásban érdemes benyújtani vagy e-papíron beadni, mert ezekben az esetekben a hatóságnak kötelező iktatnia és foglalkoznia az üggyel.

7. Mit lehet tenni, ha az építkezés kárt okoz a mi épületünkben, lakásunkban?

Az építtető/beruházó feladata, hogy az építkezés megkezdése előtt az eredeti állapotot felmérje és rögzítse. Az építtetőnek és a beruházónak is érdeke az állapotrögzítés, hogy a későbbiekben ne perelhessék olyan károkkal, amelyek már az építkezés megkezdése előtt fennálltak. Noha erre az építéshatóság felhívja a figyelmét, az állapotrögzítés elvégzése nem kötelező. Az építéshatóság az építkezés folyamán egyedül a folyamatos süllyedésmérést írhatja elő kötelezően.

A 200 millió forint építményértéket meghaladó építőipari kivitelezés megkezdésekor az építési munkaterületen közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni

a) az építtető nevét vagy megnevezését, 

b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát,

c) a fővállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését és nyilvántartási számát,

d) a tervező nevét vagy megnevezését és névjegyzéki jelölését,

e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, valamint

f) az építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét.

Ha kár keletkezik a szomszédos épületekben az építkezés miatt, akkor először az építtetőt kell megkeresni, mert elképzelhető, hogy vele vagy a biztosítójával meg lehet oldani a problémát. Érdemes a károsult (pl. társasház) és a károkozó (pl. xxx-xxx rendszámú teherautósofőr, aki belehajtott a társasház kapujába) személyét és biztosítóját tisztázni, mert a biztosítók is így tudnak gyorsabban intézkedni.

Az építésfelügyeletnek akkor kell intézkednie, ha a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Egyéb kivitelezés során okozott károk ügyében polgári peres eljárás indítható.

8. Mit lehet tenni, ha az építkezés elviselhetetlen zajjal, bűzzel vagy porral jár?

Zajpanasz esetén bejelentést a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Igazgatási Irodáján vagy a Közterület-felügyelet 0-24-ban működő zöld számán lehet megtenni. A zajpanaszokkal kapcsolatos bejelentésekről itt olvashat egy közérthető összefoglalót, itt pedig az önkormányzat hatáskörébe tartozó zajpanaszokkal kapcsolatos ügyek leírását.

Építkezésen keletkezett zaj, bűz és levegőszennyezés esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztály Levegő és Zajvédelmi osztálya az illetékes hatóság, melynek elérhetőségét itt találja: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/pest/megye/szervezet/kornyezetvedelmi-termeszetvedelmi-es-hulladekgazdalkodasi

9. Mit lehet tenni, ha az építkezés miatt nem lehet a környéken megfelelően közlekedni?

Az építkezések kapcsán történő közterületi lezárásokra a Budapest Közút ad engedélyt, ezért ebben az esetben őket kell megkeresni vagy bejelentést tenni a +36 1 776 6100 telefonszámon.

10. Kinek kell jelezni, ha az építkezés a közterületen okoz kárt?

Attól függ, hogy kié a közterület és mit ért kár. A közterület lehet

• fővárosi tulajdonban és fővárosi kezelésben
• kerületi tulajdonban és fővárosi kezelésben
• kerületi tulajdonban és részben fővárosi kezelésben,
• kerületi tulajdonban és kerületi kezelésben.

Az előbbieket figyelembe véve kell a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat különböző szerveit megkeresni. Ráadásul sokféle probléma lehet a közterületeken és a probléma jellegétől is függ, hogy melyik szervezeti egység foglalkozik vele (pl. hatósági iroda, közútkezelő stb.).Ilyen esetben érdemes a Józsefvárosi Önkormányzat zöld számán (0680-277-256) érdeklődni, emailt írni az ugyfelszolgalat@jozsefvaros.hu címre vagy bejelentést tenni a Józsefváros Smart City applikáción, hogy az önkormányzat segíteni tudjon az illetékes megtalálásában.

11. Hova fordulhat segítségért?

Ha további kérdése van, forduljon bizalommal a Józsefvárosi Önkormányzat ingyenes jogsegélyszolgálatához a 06-1-459-2115-ös telefonszámon. Részletes információk a jogsegélyszolgálatról: https://jozsefvaros.hu/otthon/szolgaltatasok-es-intezmenyek/jogsegely-szolgalat/2022/03/ingyenes-jogsegelyszolgalat-jozsefvarosiaknak/